Az Európai Únió, 37/2004 (VI.26.) ESzCsM étrend-kiegészítőkre vonatkozó törvényrendelete kimondja azt a tényt, amelyben egy étrendkiegészítő nem sugallhatja, hogy gyógyító hatással rendelkezik. Az étrendkiegészítőket ezáltal már nem kell, az alapanyagok minőségére, sem az összetevők valós összetételére bevizsgálni.

Az étrendkiegészítők ma már nem bevizsgálva lesznek, hanem csak regisztrálva, senkit nem érdekel, a regisztráláshoz beadott adatok valódisága és minősége. Ettől a pillanattól kezdve, sajnos a szakemberek szerint is “sok hulladék” árasztotta el a piacot.

Inkább nevezzük úgy, hogy jó érzékkel rendelkező üzletemberek, akiket csak a nyereség orientál, akiknek minden mindegy, és csak egy céljuk van, a lehető legkisebb ráfordítással, hatalmasat szakítani. Alkohollal, vízzel, glicerinnel, szaharinnal és aromával pancsolt, a valóságtól távol álló szereket dobnak piacra, a nagy haszon és a gyors meggazdagodás érdekében. Sok szer sajnos káros, nem feltüntetett összetevőkkel pancsolták, amelyek vagy semmilyen hatással nem rendelkeznek, de a legrosszabb esetben nagy károkat okoznak az egészségünkre nézve. Ha utána a gyártót, vagy a forgalmazót felelősségre akarja vonni a felhasználó, az rázza a vállát és a törvényre utalván, jogosan mondhatja, ő nem garantált, és nem is garantálhatott semmi féle hatást. Így a palackba zárt hegyi levegő, és a vásárló hite is elég ahhoz, hogy sok pénzért jobban érezze magát!

További probléma, hogy tévesen, talán tudatlanságból, vagy akarattal félreérthetően megadott adatokkal látják el a címkéken az összetevőket. Sok olyan szer létezik, ahol az alapkivonathoz még víz, alkohol vagy más hígításra alkalmas anyagot használnak fel, hogy az anyag olcsóbb legyen, és csak a gazdasági haszon, mint tény van a szem előtt. Így a készítmény a csomagoláson sokszor, 33 %-os hatóanyagtartalmat, vagyis grapefruit kivonatot és 67 % vizet vagy glicerint tüntetnek fel. Itt nem szerepel az, hogy hatóanyagként, aromáról, kémiailag utánzott, és benzethonium chloridiummal stabilizált fantom kivonatról beszélünk, vagy tényleges növényi sajtolásról van-e szó. Ez egy rejtély marad addig, amíg senki nem garantál semmit.

Térjünk vissza egy kicsit a matematika rejtélyeihez. Induljunk ki abból a tényből, hogy egy forgalomba hozó cég 40 %-os, vagy 60 %-os grapefruit kivonatot vesz a gyártótól. Itt a jobbik esetben 60 %-os hatóanyag tartalmú és 40 % vízzel hígított szert vesznek. Ezt az oldatot tovább hígítják, további kétharmad rész vízzel, alkohollal vagy glicerinnel. Így 33 %-os kivonatként tüntetik fel a címkén. Valójában, mivel az alap grapefruit kivonat már 40 % vizet tartalmazott, ez a készítmény a további higítás által, a valóságban csak 20 %-os grapefruit kivonatnak felel meg.

Előfordul olyan eset is, amikor 55 %-os glicerines-grapefruit kivonat, és 45 % víz van tartalomként feltüntetve. Ha itt pontosan elolvassuk, akkor az 55 %-os kivonat feltüntetése a felhasználót teljesen félre vezeti, mivel itt nem a kizárólagos 55 %-os grapefruit kivonatról, hanem már egy glicerines oldatról van szó. Ez azt jelenti, hogy ha az 55 %, 33% grapefruit / 67 % glicerinből van összeállítva, és ez még további 45 % vízzel van hígítva, akkor a híg grapefruit kivonat valós értéke, csak 18,15 % kivonatot tartalmaz. Feltüntetve viszont 55 % van csomagoláson, ami igen csak megtévesztő a felhasználó számára.

Nagyon ajánlatos, hogy megnézzük a polifenol értéket is a dobozon, de sajnos ebben se lehetünk biztosak, hogy valós adatot tartalmaz.

Dr. Csabai Zsolt Ph.D.