A több mint 8 méter hosszú bélrendszer (vékonybél 6,8 m, vastagbél kb. 1,8 m) az egyik legfontosabb része egy jól működő immunrendszernek. Ha a több mint 750 trillió baktériumból álló bélflóra egyensúlya felborul, az komoly egészségügyi problémák kialakulásához vezethet.  Nem véletlen, hogy a betegségek 80 százaléka a bélrendszerből indul ki. 

Emésztőrendszerünknek 3 fő feladata van:

1. Lebontja az élelemben lévő tápanyagokat és eljuttatja azokat a vérbe.

2. Fontos szerepet játszik az immunitásunkban. Az immunrendszer 70%-ka a vastagbélben található, a hatalmas felületű nyálkahártyát átszövő nyirokpályák miatt. Az immunglobulin (védelmi funkciókat ellátó fehérje) legnagyobb részben a bélben keletkezik.

Védi a szervezetet azáltal, hogy egyrészt elpusztítja a káros csírákat, másrészt olyan közeget teremt, amelyben azoknak túlélési esélyük sincs.

3. Kiválasztja a megemészthetetlen táplálékrészecskéket a normális sejtanyagcsere végtermékeit és a mérgező anyagokat, s mindezeket a székleten keresztül eltávolítja.

Ezekre, a munkákra optimálisan fel van fegyverkezve, hiszen a vékonybél falai többszörösen redőzöttek (amelyen keresztül a tápanyagfelvételre a lehető legnagyobb felület áll rendelkezésre). Minden redő millió pici bolyhot rejt.

Ezek ujjszerű kinövések, melyek oszlopként magaslanak ki a bélfalból. A bélbolyhok felszíne ideális a jól működő, optimális tápanyagfelvételre. Ezekkel, a bolyhokkal együtt a bél fala több mint 300 négyzetméternyire nő (amely kb. 200-szor nagyobb, mint bőrünk felülete

A hasznos elemeket, úgy a vitaminokat, ásványi anyagokat, mint a nyomelemeket a bél továbbvezeti a vérkeringésbe, hogy az értékes anyagok a sejtekhez juthassanak.

A káros elemeket, mint környezetszennyezési testidegen anyagokat kiválasztja (pl. tartósítószerek, kémiai vegyszerekkel és más eljárásokkal készült élelmiszertartósítók), majd a bélflóra csírái ezeket, az anyagokat kivezetik és megsemmisítik.

Ehhez milliónyi jó, probiotikus baktériumra van szükség. Sok száz olyan különféle baktériumtörzs él bélrendszerünkben, amelyekkel ez a fontos feladat megvalósulhat, hogy minden káros, negatív anyag kiválasztódjon és megsemmisüljön.

De mi történik, ha a bél ezt a fontos feladatát már nem tudja tökéletesen ellátni?

A helytelen táplálkozás a stresszel teli életmód, a környezetszennyezés, a mérgek, és a gyógyszerek miatt a legtöbb embert érinti a baktériumok és az ember természetes életközösségének megbomlása. A betegséget okozó baktériumok túlsúlya miatti rossz anyagcsere következménye a szervezet védekező rendszerének egyre erősebb elfáradása.

Rosthiányos táplálkozás esetén a perisztaltika lelassul, a többszörösre növekedett időtartam miatt a többnyire fehérjetermészetű anyagok rothadásnak indulnak, a szénhidrátok erjednek, ezek végtermékei pedig a vízfelszívódás után raktározódnak a bél falán, mintegy kibélelve ezt az egyébként izmos falú csövet. Nem nehéz elképzelni, hogy ebből a rothadó elegyből milyen bomlástermékek jutnak el a vérrel az egész szervezetbe, önmérgezést okozva.

A test szerte megjelenő legkülönfélébb tünetek kezelése nem vezethet gyógyulásra, hiszen folyamatos a mérgezés utánpótlása.

Logikus, hogy akkor sajnos egyre gyakrabban választódnak ki a hasznos, jó anyagok – amelyekre szervezetünknek feltétlenül szüksége lenne, és nem jutnak be a vérkeringésbe. A káros negatív anyagok pedig a bélben megtelepszenek, sőt ezek jutnak be a vérkeringésbe, és eljutnak sejtjeinkhez, amely komoly követekezményekkel jár.

Továbbá ezekben, az esetekben, a bélben méreganyagokkal teli káros gázok is képződnek. Leggyakrabban ezek az okai a fejfájásnak, szervi károsodásoknak, felfúvódásnak és más tüneteknek.

Ezek után már nem is kell sok a civilizáció olyan ördögi találmányaiból, mint a szteroidok, vagy az antibiotikum, mely nevében is az életellenességet hirdeti, ez megadja a kegyelemdöfést az emésztésért felelős baktériumflórának, mely most már nem képes felvenni a versenyt a legkülönbözőbb parazitákkal, bélférgekkel, betegségokozó baktériumokkal és olyan gombákkal, mint a Candida, amely önmagában is elég alattomos ahhoz, hogy ezerféle tünetet produkálva ô maga rejtve maradjon.

A kör bezárul, a széklet pang és megkövesedik, székrekedés és hasmenés váltogatják egymást, az állandó gyulladások, hegesedések, fekélyek, kiboltosulások miatt az egykor patkó alakú vastagbél összetekeredik, megcsavarodik, beszűkül, elváltozást mutat, és visszahatva más testrészeken is elváltozásokat okoz.

Mi hátráltatja a belet abban, hogy ezt a fontos feladatát ellássa?

Először is, ha kevés a hasznos probiotikus baktérium, akkor nincs elegendő „kidobóember” és így a káros anyagok szabadon a vérkeringésbe jutnak ahelyett, hogy kiválasztódnának. A bélfal szükséges baktériumainak száma tehát ilyenkor csökken. Ha ezeken, a helyeken az utánpótlás nem jól működik, hézagok keletkezhetnek a bélfalon a szükséges baktériumok hiánya miatt, és így a káros anyagok bekerülhetnek a vérkeringésbe.

A vastagbélben, mai tudásunk szerint, 400-500 mikróbafaj ( baktériumok, gombák) él. Egy gramm béltartalomban kb. 1 billió baktérium, fordul elő. A fertőzés elleni védelem, az immunrendszer serkentése szempontjából a Lactobacillus , a Streptococcus és a Bifidobacterium a legfontosabbak, úgynevezett „hasznos baktériumok”. Az anyatejjel táplált csecsemőknél a hasznos baktériumok, főleg bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét (95-98%), addig a felnőtt lakosságnál ez az arány nem éri el a 10%-t sem.

Másrészt, a letapadt bélbolyhok miatt a bél nem működik rendesen.

Ennek oka napjaink táplálkozási szokásaiban rejlik (kémiai élelmiszerkezelések, tartósító- és színezőanyagok, túl sok cukor és különféle gyógyszerek) – ezek mind a bélbolyhok letapadásához vezetnek és azok elkülönítő feladatukat, nem tudják ellátni.

Így meg tudnak telepedni a betegségokozó baktériumok a bélben és meggátolják egészséges működőképességét.

Érdemes ezért különösen odafigyelni, hogy megfelelő mennyiségű élő mikroorganizmus (probiotikum) jusson be szervezetünkbe, melyek erősítik az immunitást. Ahhoz, hogy ezek a probiotikumok azonban ténylegesen eljussanak a bélrendszerbe, szükség van a prebiotikus inulinra, amely mintegy védőköpenyként védi őket a gyomorsavtól.

Ahol a pre- és probiotikumok együtt megtalálható szinbiotikumonak nevezzük. Ezt általában tejtermékek készítésénél alkalmazzák. Látva a pre- és probiotikumok számos jótékony hatását egészségünkre kijelenthetjük, hogy az ilyen élelmiszerek fontos szerepet kell hogy kapjanak a mindennapi életünkben. Bővebb információ >>

 Ajánlott termék:

FitLine ALL-IN-1 000Plus pre-probiotikus joghurtpor 60 napi adag