Mindannyian tudjuk, hogy a joghurt emésztésünk őre. De hogyan képes egy sor egyéb betegség (pl. mellrák, allergia) kialakulásának kockázatát is csökkenteni?

Hogyan született?

A savanyított tejtermékeket évezredek óta ismeri az emberiség. Feltalálásukhoz számtalan legenda kapcsolódik, ám feltehetőleg a megfelelő hűtési technológia hiányának köszönhetik létrejöttüket.

Mivel a különféle fajták érlelését végző tejsavbaktériumok eltérő hőmérsékleten szaporodnak, a klimatikus viszonyoktól függött, hogy az egyes területeken élő népcsoportok körében a savanyított tej melyik változata terjedt el.

A joghurt előállításának a magasabb hőmérsékletű vidékek kedveztek, ugyanis az erjesztést végző baktériumkultúrák 42-45 °C -ot igényelnek szaporodáshoz. Az aludttejhez ezzel szemben 18-30 °C is elegendő, így ez a típus leginkább Európa északi és nyugati területeihez kötődött.

A kefir szintén középhőmérsékleten készül, ám az előzőektől eltérően vegyes (tejsavas és alkoholos) erjesztéssel. Ezt, az élesztőgombával savanyító technológiát valószínűleg a török-tatár népek fejlesztették ki, és terjesztették el hódításaik során a Balkán-félszigeten.

A joghurt Nyugat-Európában először a XVI. században jelent meg, de csak jóval később, az 1900-as évek elején, Ilja Mecsnyikov kutatásai nyomán vált széles körben ismertté. Az orosz biológusnak sikerült elsőként bebizonyítania, hogy a készítményben található élő kultúra pozitív hatást gyakorol az emberi szervezetre.

A bélflóra funkciója

A joghurt előnyös tulajdonságait elsősorban az erjesztéshez használt jótékony baktériumoknak köszönheti, melyek az ember bélrendszerében is jelen vannak.

Az immunrendszerünk első védelmi vonalába tartozó bélflóra a külső környezet káros hatásaitól igyekszik megóvni szervezetünket. Több mint 400 fajta mikroorganizmus él benne, melyek gátolják a különféle kórokozók megtelepedését, segítik az immunrendszer működését, valamint fontos szerepük van az emésztés folyamatában.

Bizonyos hatások következtében azonban a mikrobák egyensúlya felborulhat, szabad utat nyitva ezzel a veszélyes gombák, baktériumok és bélférgek előtt. Az antibiotikumok gyakori alkalmazása különösen ártalmas, hiszen egy-egy kúra sokmillió hasznos mikroorganizmust pusztíthat el.

Hasonló hatása lehet a klórozott ivóvíznek, az alkoholtartamú italoknak, a helytelen táplálkozásnak (pl. túlságosan sok zsír és cukor bevitelének), a dohányzásnak, valamint a stresszes életmódnak.

Ha az egyensúly felborul, kórokozók telepedhetnek meg a vastagbélben, erjedési termékeikkel károsítva a nyálkahártyát és méreganyagaikkal terhelve a májat. Továbbá fáradékonyság, emésztési zavarok, különféle bélfertőzések, bőrbetegségek, allergiás reakciók, tápanyag felszívódási problémák léphetnek föl, valamint hosszú távon májkárosodás és vastagbélrák is kialakulhat.

A gyakori panaszok közé tartozik még a bélben elszaporodó élesztőgombák által okozott candidiasis, valamint egyes esetekben szintén a bélflóra károsodására vezethető vissza az IBS (irritábilis bél szindróma).

Az említett betegségeken túl még számos kór kialakulásában közrejátszhatnak a bélrendszer működési zavarai, így a gyógyulás felé az első lépés a bélflóra helyreállítása.

Hogyan segít a joghurt?

A megfelelő minőségű joghurtok pre- és probiotikum tartalmuknál fogva alkalmasak a hasznos mikroorganizmusok visszatelepítésére, valamint fokozzák ezek termelődését és kolonizációját. A probiotikum-elnevezés csak az igazolt klinikai hatást kifejtő baktériumokat és élesztőgombákat illeti meg.

Ezek a Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, rhamnosus (GG), Lactobacillus plantarum, Bifidobacterium bifidum, Bifiodobaktérium longum, Streptococcus thermophilus, Saccharomyces boulardii, Enterococcus faecium.

Megakadályozzák a veszélyes kórokozók megtelepedését, fontos szerepet töltenek be az emésztés folyamatában, valamint a koleszterin-anyagcserében; különféle vitaminokat (pl. K- és B-vitaminokat) termelnek és segítik ezek felszívódását.

A prebiotikumok (pl. inulin, lactulóz) nem pusztulnak el a különféle emésztőenzimek hatására, így a vastagbélbe jutva képesek kifejteni jótékony hatásukat. Meggátolják a kórokozók megtapadását a bél belhártyáján, valamint az e baktériumokra veszélyes anyagok képződését segítik. Legnagyobb érdemük azonban, hogy fokozzák a probiotikumok termelődését és kolonizációját.

További előnyei

• Könnyen emészthető állapotban tartalmaz létfontosságú tápanyagokat (ásványi anyagokat, vitaminokat, fehérjét, zsírt, és bioaktív anyagokat).

• A tej savanyodása során a baktériumok különböző vitaminokat – pl. folsavat, niacint, biotint – termelnek, így ezek aránya az erjedés során akár 50%-kal is növekedhet.

• Olyan aminosavak is találhatóak benne, amelyek a dopamin és a noradrenalin termelődéséhez elengedhetetlenek, így stressz esetén gyorsan kiürülnek a szervezetből. Ezeket érdemes egy pohár joghurttal pótolni.

• Laktózérzékenyek is fogyaszthatják, mivel a benne található mikroorganizmusok a tejcukor nagy részét az erjedés ideje alatt már lebontották.  

• Nem csupán a vastagbélrák, hanem egyéb daganatos megbetegedések megelőzésében is fontos szerepük van. Újabb kutatások tanúsága szerint a rendszeres joghurtfogyasztók körében a mellrák kialakulásának esélye jóval kisebb.

• A benne lévő Lactobacillus casei, Bifidobacterium bifidum és Streptococcus thermophilus baktériumokról kísérletek során bebizonyosodott, hogy csökkenthetik az akut fertőzéses eredetű hasmenés lefolyásának idejét.

• Probiotikumai allergiás megbetegedések esetén is hatékonyak lehetnek, ezenkívül általános immunerősítők, mérséklik a haspuffadást, javítják a szervezet tápanyagfelvételét, segíthetik a gyomorfekély kezelését, és csökkentik a koleszterinszintet.

Melyiket válasszuk?

A televíziós reklámok ódákat zengenek a joghurtfogyasztás előnyeiről, azt azonban kevesen tudják, hogy egyes bolti termékek hatása meg sem közelíti a valódi, hősokk nélkül készült joghurtokét. A megfelelő készítmények kiválasztása tehát nem egyszerű: az áruházak polcain számos „kakukktojás” lapul.

A gyümölcs ízű készítmények többsége különféle színezékek és aromák segítségével kapja meg jellegzetes zamatát, ezért válasszunk inkább natúr termékeket! Ezeket fogyasztás előtt idénygyümölcsökkel, vagy néhány kanál házi lekvárral is ízesíthetjük.

Ne dobjunk ki pénzt utóhőkezelt darabokért sem, a hasznos baktériumok nagy része ugyanis 65  °C fölötti hőmérsékleten  elpusztul! Tehát a hőkezelés (78°C) következtében ezek már nincsen a joghurtban olyan formában, amiként az egészségre pozitív hatással lehetnének. Ráadásul ezek a termékek gyakran stabilizátorokat is tartalmaznak! 

 

• Mert fogyasztása esetén napi 1 -1,5 dl 10 milliárd hasznos csíra jut a bélrendszerbe.

• 40°C-on, hősokk nélkül, lassú érleléssel készül egy speciálisan kifejlesztett tartályban. (A hagyományos probiotikus joghurtokat a tartósítás miatt 78°C fölé hevítik, elpusztítva így a hasznos csírákat.)

• Tartalmaz prebiotikus Inulint, amely a gyomorsav ellen védőköpenyként lép fel és a probiotikus csírákat biztonságban juttatja a bélbe a gyomron keresztül.

• Öt egymással teljesen összefüggő probiotikus mikroorganizmust tartalmaz: lactobacillus acidofilus La-5 , bifidusbaktérium Bp-12 , streptococcus thermophilus , lactobacillusdelbrueckli cubsp. és bulgaricus.

• Felszívódást segítő B3 vitamint tartalmaz.

• A nagy aktivitású tejsavbaktériumok elpusztítják a betegségokozó baktériumokat a bélben.

• Mesterséges színező- és aromaanyagoktól mentes.

• Stabilizálószer nélkül készült.

• Az elkészített joghurt hűtőszekrényben tíz napig eltartható.

• A legkevesebb kalóriával és zsírral készült, koleszterinszegény.

Források: Macosz.hu,Crohn-colitis.hu

Őri Katalin