Probiotikumot csak antibiotikum után?

Sokan nem tudják, de számtalan baktériummal élünk együtt szimbiózisban. A szimbiózis kölcsönösen előnyös együttélést jelent. De mitől előnyös számunkra pár pici baci? Nem is csak pár baktériumról van szó! A baktériumok száma a bélrendszerben tízszerese a testünkben található sejtek számának: ez egy eléggé elgondolkodtató adat.

A beleinkben található baktériumok, a probiotikumok nagy szolgálatot tesznek nekünk. A probiotikum szó tehát nem csak azokat a baktériumokat jelöli, melyek az élőflórás joghurtokban vagy kapszulákban találhatók, hanem a bélrendszerünkben ott levő számtalan jó baktériumot is. A pro bioticum szó szerinti jelentése: az életért, vagyis ezek az apró élőlények a mi életünket szolgálják, ellentétben az anti bioticumokkal, amik az élet ellen valók.

Míg az immunrendszer a szervezet saját hadserege, a probiotikumok tömege a zsoldos hadsereg, mely az első védelmi szűrőt látja el.

Ezek az aprócska élőlények ideális életteret találnak a mi bélrendszerünkben, cserébe kiszorítják a nem oda való kórokozókat. A probiotikumok emellett – saját lebontó funkcióik révén – részt vesznek a táplálékaink, főként egyes rostok megemésztésében és aktív mikro tápanyagok előállításában is.

Nekik köszönhetjük egyes vitaminok termelését, de számos olyan természetes tápanyagot is felszívható és aktív állapotba hoznak, melyek nélkülük haszon nélkül távoznának beleinkből.

Térjünk vissza azonban a védelmi funkcióra! A megfelelő baktériumflóra befolyásolja a bélfal sejtjeinek és a bélfal körüli immunsejteknek a működését is. Az immunsejtek a bélrendszeri bakteriális környezet összetételétől teszik függővé izgalmi szintjüket, így a megzavart flóra mindig nagyobb immunrendszeri izgalommal jár. Ez az izgalom aztán kiterjed a szervezet más területeire is, és így könnyebben jelennek meg ekcémák, allergiás tünetek, vagy fokozottabban zajlanak bizonyos gyulladások, fellángolhatnak ízületi panaszok.

Mit tesz az antibiotikum a probiotikumokkal?

Az antibiotikumok válogatás nélkül pusztítják a jó baktériumokat is, így egy antibiotikum kezelés igen káros hatással van a bélrendszerünkre. Ilyen kezelés esetén mindig oda kell figyelni arra, hogy probiotikumot is pótoljunk!

Általános szabály, hogy az antibiotikum és probiotikum szedése között 2-3 óra teljen el, de minél hosszabb ez az idő, annál jobb. Ha olyan antibiotikumot fogyaszt valaki, amit naponta egyszer kell bevenni, és pl.: reggel szedi, akkor a probiotikumot szedje délben és este.

Bárhogy is teszünk, az antibiotikum mellett fogyasztott probiotikum csak tűzoltásra való. A bélflórát rendesen visszatelepíteni csak a kezelést követően lehet, és szükséges is. Az antibiotikum kezelést követően még 3-4 hétig érdemes egy jó minőségű kombinált készítményt fogyasztani, az első héten napi 2-3-szori szedéssel, majd napi 1-gyel.

Erre a kezelésre akkor is sort keríthetünk, ha az antibiotikum kezelés már régebben zajlott, mivel vannak, akiknek igen hosszú idő alatt (akár évekig!) sem áll helyre a normális formája, és ez is állhat immunrendszeri zavarok hátterében.

Mi zavarhatja még meg a bélflórát?

A  bélflórát főként korunk rendszertelen, rostszegény táplálkozása zavarja meg.

A cukrok, finomított szénhidrátok a patogén (rossz) baktériumok és gombák növekedésének kedvez éppúgy, mint például a túlzott alkohol fogyasztás is. A probiotikumok legjobb táplálékai a rostok, főként a növényi eredetű, közepes hosszúságú szénhidrátok, a frukto-oligo-szacharidok (FOS). Ezek hiánya megzavarja a bélflóra összetételét, és így a jó és rossz mikroorganizmusok egyensúlyzavarát okozza.

Mivel ez a táplálkozás sokakra jellemző, érdemes egy pár hetes probiotikum kúrát évente elvégezni.

Az alábbi kórképek esetén az aktuális terápia kiegészítésére szintén javasolható egy probiotikus kúra:

• asztma
• ekcéma
• allergia
• autoimmun betegségek
• ízületi fájdalmak
• gyulladásos bélbetegségek
• visszatérő gyulladások
• gyomorsav túltengés

Hogyan telepítsük vissza bélrendszerünk probiotikus állományát?

• Először is alkalmazzunk megfelelő probiotikumot! A választott probiotikum tartalmazzon többféle törzset és lactobacillus törzs mindenképpen legyen benne. A készítmény egyetlen adagja milliárdos nagyságrendű csírát tartalmazzon.

• A kiszerelés főképp kapszula vagy por formájú legyen, legalábbis felnőttek esetén mindenképp. (A folyékony formák könnyebben áldozatul esnek a gyomorsavnak).

• A legjobb, ha a probiotikumot este fogyasztjuk, de napi többszöri szedés esetén el kell osztani a nap folyamán.

• A helyes probiotikus kezelés minimum 4 hét, de inkább több. Antibiotikum kezelés után érdemes minimum ennyi ideig, legalább napi egyszer egy jó összetételű készítményt fogyasztani.

•  Bélfertőzés esetén 2 óránként szoktam javasolni egy-két kapszula fogyasztását, ami igen gyorsan tudja javítani az állapotot.

Rekolonizáció: bélflóra helyreállítás FitLine ALL-IN pre- és probiotikus joghurttal

Ha a fenti betegségekben szenved, vagy egy éven belül antibiotiukum kezelésen esett át, vagy méregtelenítést, béltiszítást követően végez úgynevezett rekolonizációt, tehát bélflóra helyreállítást, a következő menetrendet javaslom:

4x2 kapszula 4 napig, majd 4x1 kapszula 3 napig az induló adag. A második héten 2x1 kapszulára (vagy tasakra) módosíthatjuk az adagolást, majd azt követőn még 2-3 hétig napi egyet érdemes szedni esténként.

Ha a FitLine pre- és probiotikus ALL-IN 1000 joghurtját fogyasztjuk, abból is érdemes naponta 4x fél dl-t fogyasztani az első héten, majd napi 2xfél-1 dl-t a következő héten, utána pedig napi egyszer 1dl elég. (A FitLine gyártója a joghurt fogyasztását esténként javasolja, de ez a napi egyszeri bevitelre vonatkozik.)

A fenti 4 hetes kúrát követően kéthavonta végezhetünk egy 10 napos kúrát az általunk preferált készítménnyel, ha a probiotikum kúrára reagáló tüneteink ismét előjönnének, vissza-vissza térnének.

Allergiásoknak a szezon előtt érdemes ezt a fegyvert is bevetni, mert jelentősen csökkentheti tüneteiket.

Dr. Gulyás Tamás