Mindannyian tudjuk, hogy a joghurt emésztésünk őre. De hogyan képes egy sor egyéb betegség (pl. mellrák, allergia) kialakulásának kockázatát is csökkenteni?
A savanyított tejtermékeket évezredek óta ismeri az emberiség. Feltalálásukhoz számtalan legenda kapcsolódik, ám feltehetőleg a megfelelő hűtési technológia hiányának köszönhetik létrejöttüket.
Mivel a különféle fajták érlelését végző tejsavbaktériumok eltérő hőmérsékleten szaporodnak, a klimatikus viszonyoktól függött, hogy az egyes területeken élő népcsoportok körében a savanyított tej melyik változata terjedt el.
A joghurt előállításának a magasabb hőmérsékletű vidékek kedveztek, ugyanis az erjesztést végző baktériumkultúrák 42-45 °C -ot igényelnek szaporodáshoz. Az aludttejhez ezzel szemben 18-30 °C is elegendő, így ez a típus leginkább Európa északi és nyugati területeihez kötődött.
A kefir szintén középhőmérsékleten készül, ám az előzőektől eltérően vegyes (tejsavas és alkoholos) erjesztéssel. Ezt, az élesztőgombával savanyító technológiát valószínűleg a török-tatár népek fejlesztették ki, és terjesztették el hódításaik során a Balkán-félszigeten.
A joghurt Nyugat-Európában először a XVI. században jelent meg, de csak jóval később, az 1900-as évek elején, Ilja Mecsnyikov kutatásai nyomán vált széles körben ismertté. Az orosz biológusnak sikerült elsőként bebizonyítania, hogy a készítményben található élő kultúra pozitív hatást gyakorol az emberi szervezetre.
A joghurt előnyös tulajdonságait elsősorban az erjesztéshez használt jótékony baktériumoknak köszönheti, melyek az ember bélrendszerében is jelen vannak.
Az immunrendszerünk első védelmi vonalába tartozó bélflóra a külső környezet káros hatásaitól igyekszik megóvni szervezetünket. Több mint 400 fajta mikroorganizmus él benne, melyek gátolják a különféle kórokozók megtelepedését, segítik az immunrendszer működését, valamint fontos szerepük van az emésztés folyamatában.
Bizonyos hatások következtében azonban a mikrobák egyensúlya felborulhat, szabad utat nyitva ezzel a veszélyes gombák, baktériumok és bélférgek előtt. Az antibiotikumok gyakori alkalmazása különösen ártalmas, hiszen egy-egy kúra sokmillió hasznos mikroorganizmust pusztíthat el.
Hasonló hatása lehet a klórozott ivóvíznek, az alkoholtartamú italoknak, a helytelen táplálkozásnak (pl. túlságosan sok zsír és cukor bevitelének), a dohányzásnak, valamint a stresszes életmódnak.
Ha az egyensúly felborul, kórokozók telepedhetnek meg a vastagbélben, erjedési termékeikkel károsítva a nyálkahártyát és méreganyagaikkal terhelve a májat. Továbbá fáradékonyság, emésztési zavarok, különféle bélfertőzések, bőrbetegségek, allergiás reakciók, tápanyag felszívódási problémák léphetnek föl, valamint hosszú távon májkárosodás és vastagbélrák is kialakulhat.
A gyakori panaszok közé tartozik még a bélben elszaporodó élesztőgombák által okozott candidiasis, valamint egyes esetekben szintén a bélflóra károsodására vezethető vissza az IBS (irritábilis bél szindróma).
Az említett betegségeken túl még számos kór kialakulásában közrejátszhatnak a bélrendszer működési zavarai, így a gyógyulás felé az első lépés a bélflóra helyreállítása.
A megfelelő minőségű joghurtok pre- és probiotikum tartalmuknál fogva alkalmasak a hasznos mikroorganizmusok visszatelepítésére, valamint fokozzák ezek termelődését és kolonizációját. A probiotikum-elnevezés csak az igazolt klinikai hatást kifejtő baktériumokat és élesztőgombákat illeti meg.
Ezek a Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, rhamnosus (GG), Lactobacillus plantarum, Bifidobacterium bifidum, Bifiodobaktérium longum, Streptococcus thermophilus, Saccharomyces boulardii, Enterococcus faecium.
Megakadályozzák a veszélyes kórokozók megtelepedését, fontos szerepet töltenek be az emésztés folyamatában, valamint a koleszterin-anyagcserében; különféle vitaminokat (pl. K- és B-vitaminokat) termelnek és segítik ezek felszívódását.
A prebiotikumok (pl. inulin, lactulóz) nem pusztulnak el a különféle emésztőenzimek hatására, így a vastagbélbe jutva képesek kifejteni jótékony hatásukat. Meggátolják a kórokozók megtapadását a bél belhártyáján, valamint az e baktériumokra veszélyes anyagok képződését segítik. Legnagyobb érdemük azonban, hogy fokozzák a probiotikumok termelődését és kolonizációját.
A televíziós reklámok ódákat zengenek a joghurtfogyasztás előnyeiről, azt azonban kevesen tudják, hogy egyes bolti termékek hatása meg sem közelíti a valódi, hősokk nélkül készült joghurtokét. A megfelelő készítmények kiválasztása tehát nem egyszerű: az áruházak polcain számos „kakukktojás” lapul.
A gyümölcs ízű készítmények többsége különféle színezékek és aromák segítségével kapja meg jellegzetes zamatát, ezért válasszunk inkább natúr termékeket! Ezeket fogyasztás előtt idénygyümölcsökkel, vagy néhány kanál házi lekvárral is ízesíthetjük.
Ne dobjunk ki pénzt utóhőkezelt darabokért sem, a hasznos baktériumok nagy része ugyanis 65 °C fölötti hőmérsékleten elpusztul! Tehát a hőkezelés (78°C) következtében ezek már nincsen a joghurtban olyan formában, amiként az egészségre pozitív hatással lehetnének. Ráadásul ezek a termékek gyakran stabilizátorokat is tartalmaznak!
Források: Macosz.hu,Crohn-colitis.hu
Őri Katalin