Előző cikkünkben bemutattuk a táplálékallergiát, most pedig annak fajtáival ismerkedhetünk meg.

Tejallergia

Nem keverendő össze a laktóz vagy tejcukor érzékenységgel, mely a tejcukor bontó enzim hiánya. Ott a meg nem emésztett tejcukor hasmenést okoz, illetve a vastagbélbe jutva megváltoztatja annak baktérium összetételét.

Ebben az esetben joghurt fogyasztása megengedett, mivel abban a tejcukrot már lebontják a benne található baktériumok, gombák, mire a szervezetbe kerül.

A valódi tehéntej allergia a tehéntej bizonyos fehérjéire adott reakció. Tünetei: hasmenés, viszketés, bőrkiütés, hányás, de akár életet veszélyeztető gégeödéma is lehet. Ezek a tünetek akár perceken belül is jelentkezhetnek. Késői tünetek enyhébbek, és lehet, hogy csak a nem megfelelő súlygyarapodás hívja fel a figyelmet.

A csecsemő immunrendszere fokozatosan felkészül a külső támadásokra. Épp ezért fél éves korig nem javasolt tehéntejet adni a csecsemőnek, és minél tovább ajánlatos szoptatni. A gyerekek nagy része 3-4 éves korára kinövi a tehéntej allergiát. Addig azonban kerülni kell az állati tejtermékeket (és nem csak a tehénét), illetve marha és borjúhúst sem szabad fogyasztani, mert bizonyos fehérjéik keresztreakciót adhatnak a tejfehérjékkel.

Lisztérzékenység

A lisztérzékenység nem keverendő össze a gabona allergiával, melyet gabona fehérjék váltanak ki és tipikusan allergiás reakciót okoz. Glutén nevű fehérje váltja ki, mely nemcsak a búzában, hanem a tönköly- és durum- búzában, az árpában, és a rozsban is megtalálható.

Ez a betegség nem is klasszikus allergiás betegség, hanem inkább autoimmun betegség. Az immunválasz ugyanis nem a glutén ellen alakul ki, hanem a glutént lebontó fehérje és az ahhoz kacsolódó gliadin ellen, ami a glutén bomlásterméke.

Tünetei: hasmenés, nyákos széklet, felfúvódás, székrekedés. Sajnos, mivel az immunreakció a szervezet saját fehérjéje ellen alakul ki, ha időben nem iktatjuk ki a glutént az étrendből, a bélbolyhok is károsodnak.

Ez felszívódási zavarokhoz vezet, annak minden következményével. Gyermekeknél kóros fejlődés, csont, fognövekedési zavar, immungyengeség alakulhat ki.

Felnőtteken vérszegénység, hajhullás, körömtöredezettség hívhatja fel rá a figyelmet, az emésztési zavarok mellett.

Ebben az esetben a gluténmentes étrendi ajánlás egész életre szóló. Ennek ellenére az alternatív gyógyászat az autoimmun betegségeket célzó kezelésekkel ér el eredményeket ez esetben is. Ennek kontrollálása igen nehéz azonban, mivel a tünetek a glutén étrendbe iktatását követő 6-12 hónap múlva kezdődnek! Tehát csak óvatosan kísérletezzünk.

Tojás-allergia 

A tojásfehérjében hat különböző allergént sikerült kimutatni, ezek között is a legjelentősebbek az ovomukoid, ovalbumin, ovotranszferrin és a lizozin. A tej kazeinje mellett a ojásfehérjét tartják a leginkább immunogén anyagnak.

Egyes statisztikák szerint egy-két éves korban 6-7%-os gyakorisága, 6 évesen mindössze 1%. A nyers tojás allergenitása meghaladja a főtt tojásét, és esetenként a fehérje és a sárgája között keresztallergia is észlelhető.

Egyes védőoltások (kanyaró, mumpsz, rubeola) kis mennyiségben tartalmazhatnak tojásfehérjét, így tojásérzékeny gyermek esetén erről a kezelőorvost szükséges tájékoztatni. (Felnőtteknél tojásfehérje-maradványokra a borok esetében is számítani lehet, mivel bortisztításhoz is használatosak a tojásfehérje alapú derítőszerek).

Megelőzésként a dietetikai szakemberek a tojást semmilyen formában nem javasolják egyéves kor előtt. A nyers tojást tartalmazó ételek (pl. majonéz, lágy tojás) kisdedkorban kifejezetten tilalmi listán szerepelnek. A terápia legfontosabb eleme az ún. elimináció, vagyis a tojás teljes kihagyása az étrendből. A szakmai leírások szerint hazai viszonylatban ez viszonylag könnyen megvalósítható.

Mogyoró-allergia

Az Egyesült Államokban és Skandináviában a leggyakoribb ételallergének közé sorolják, ami kapcsolatban lehet a mogyoróvaj széles körű elterjedésével. A vizsgálatok szerint a földimogyoróban található vicilin, konglutin és glicinin nevű komponensek felelősek az immunreakciókat.

A mogyorón kívül a mandula, kesudió és pisztácia is előidézhet allergiás tüneteket. Az érzékeny szervezet általában az ajkak, a nyelv illetve a szájüreg duzzanatával reagál, gyakran csalánkiütés kíséretében.

Már igen kis mennyiség elfogyasztása után megjelennek a tünetek, amelyek esetenként igen súlyosak is lehetnek (fulladás, eszméletvesztés).

Az olajos magvak között a földimogyoró a legolcsóbb, ezért a leggyakrabban használatos élelmiszer, így az olajos magvakhoz kapcsolódó allergiák is legtöbbször ehhez a terméshez kötődnek.

Korábban nagy visszhangot keltettek azok a hírek, amelyek súlyos, időnként halállal végződő allergiás rohamról számoltak be bizonyos édességek, csokoládéalapú termékek fogyasztása után.

A konkrét készítményben – receptúra szerint – nem szerepelt mogyoró, így az allergiás fogyasztó gyanútlanul megvásárolta. Azonban az adott gyártósoron előtte mogyorót tartalmazó csokoládé vagy egyéb termék készült. Így az elvileg allergénmentes következő tétel első néhány darabjába bejutottak az előző gyártáskor felhasznált olajos magvak maradványai.

Ha ezek éppen arra érzékeny ember fogyasztja el, a tünetek rohamszerűen jelentkeznek. Az ehhez hasonló esetek elkerülése érdekében manapság már a „mogyorót nyomokban tartalmazhat” felirat figyelmezteti a veszélyre az érintett vásárlókat. Újabban az édesipari termékeken kívül az ún. előkevert, dúsított müzliknél is lehet számítani mogyorómaradványokra olajos magot nem tartalmazó pehelymixek esetében is.

A kozmetikai készítmények összetevői között szintén előfordulhat mogyoróból vagy dióból származó alapanyaga. A mogyoróallergia nem múlik el az idő előrehaladtával, tehát aki allergiás rá, élete során sohasem fogyaszthat mogyorót.

Hal-allergia

A halat gyakrabban fogyasztó észak-európai államokban és Japánban általánosan jellemző a hal illetve a tenger gyümölcsei iránti érzékenység. Az esetek egy részében nem valódi, hanem álallergiáról van szó, a magasabb hisztamintartalomból adódóan. Ezenkívül a halakban, kagylókban található különböző toxinok is provokálhatnak allergiához hasonló tüneteket.

A halfélékkel szemben érzékenység bőrkiütést, bőrviszketést, a szájüreg és arc duzzanatát, illetve asztmás tüneteket okozhat. Leghevesebbek a tengeri rákok, garnélarák és homár fogyasztását követő reakciók. Különösen érzékeny embereknél már pusztán a főzés során keletkező gőz belélegzése, vagy a halféleséggel való bőrkontaktus is produkálja az asztmát illetve urticariát. A halfélékkel szembeni érzékenység szintén életre szóló allergiát jelent.