A zöldség- és gyümölcsallergiát rendszerint valamilyen légúti allergénnel (pollennel) szembeni érzékenység előzi meg, s a zöldségek és gyümölcsök anyagai keresztreakció révén okoznak panaszokat.

Zöldség- és gyümölcsallergiák

A pollenérzékenység 30-70%-ban jár együtt valamilyen gyümölcs- vagy zöldségallergiával. Sok esetben az élelmiszerallergia a pollenérzékenységhez hasonló szezonális jelleget mutat, amelynek sajátossága, hogy a beteg a pollenszezonon kívül jól tolerálja.

A tünetek általában a nyálkahártyával való érintkezés követően alakulnak ki, orális allergia szindróma (OAS) formájában. Emellett az allergiás reakció bőrtünetei is megjelenhetnek (urticaria, ekcéma).

A többféle növényi keresztreakció közül leggyakoribb a fekete ürüm-nyírfa-zeller-sárgarépa, a parlagfű-görögdinnye-banán, a nyírfa-alma, a nyírfa-kivi és fűfélék-burgonya közötti keresztallergiák.

A kiviallergia más gyümölcs- és zöldségallergiával is társulhat, ilyen az alma-és avokádó-, ritkábban a sárgarépa- és burgonyaallergia.

A parlagfű a görögdinnyén és az avokádón kívül a paradicsom anyagaival is keresztreakcióba léphet. A dinnyeérzékenység ugyanakkor például a lándzsás útifű allergiához csatlakozhat. Az egzotikus gyümölcsökkel szembeni nem várt reakciók gyakoriak a latexérzékenyeknél.

A gyümölcsök közül általában az eper, málna, őszibarack, dinnye, alma, narancs, mandarin és banán vált ki allergiát. Az ekcéma és csalánkiütés tüneteihez a gyümölcsök közül leginkább a narancs és a banán társítható. (A narancshéj illóolaja ismert, mint ekcémát kiváltó anyag).

A főzelék- és zöldségfélék közül a paradicsom, paprika, zeller, uborka emelhető ki mint allergiát előidéző élelmiszer. A paraj és a kel fogyasztásakor is feljegyeztek tüneteket. (Az említett növényi nyersanyagok allergiás bőrreakciót is okozhatnak, a zeller esetén kontakt és fotokontakt késői ekcémás reakció is előfordulhat). A paprika esetében a kapszaicin irritáló, hisztaminfelszabadító hatása tehető felelőssé a tünetekért.

Allergén fűszerek

A fűszerallergia szintén a pollenérzékenység mellett lehet jelen. Leggyakrabban a fekete ürümhöz és  zellerhez társul, így a kórképet „zeller-feketeüröm-fűszer szindrómának” nevezték el.

Mivel a betegek zellerérzékenységgel egyidejűleg sárgarépára, petrezselyemre is reagálnak, az ezeket tartalmazó fűszerkeverékeket érdemes elkerülniük azoknak, akik érzékenyek a fekete ürömre és a parlagfűre (az ánizs, a paradicsom és az uborka is ellenjavallt ilyen esetekben).

A fűszerek által kiváltott allergiák ritkábban jellemzőek, azonban fellépésük esetén súlyos anafilaxiás reakció is előfordulhat. Az allergének inhalatív úton és tápcsatornán keresztül is hatnak a szervezetre.

A fűszerallergiás betegek 75%-a egyidejűleg nyírfapollenre, 50%-uk pedig zöldségekre is allergiás.

Az egyes fűszerekben lévő allergének hőstabilak, így a készétellel elfogyasztva is allergiát okoznak, míg mások hőlabilisak, vagyis a főtt ételben már nem mutatnak allergén aktivitást.

Leggyakrabban a zellerrel közös botanikai csoportba tartozó fűszerek váltanak ki tüneteket, mint az ánizs, kapor, köménymag, koriander és petrezselyem. Ezek a fekete ürömmel is keresztreakcióba léphetnek. Az oregano, kakkukfű, izsóp, bazsalikom, majoránna, menta, zsálya és levendula általában nem adnak keresztreakciót a fekete ürömmel és nyírfával, bár időnként ezek is súlyos reakciót produkálhatna az érzékeny szerevetben.

Néhány fűszer esetén a bennük lévő szalicilátok tehetők felelőssé a kellemetlen hatásokért. Ilyenek lehetnek a curry-ben, fahéjban és az oreganóban.

A felsorolt fűszereken kívül a feketebors, a szerecsendió és a gyömbér, valamint az erős keleti fűszerek lehetnek irritálóak a betegek számára. A szakirodalom egy része külön kiemeli a vanillint és a fahéjat, amelyek számos élelmiszer által kifejthetik túlérzékenyítő hatásukat. Az édes- és sütőipari termékek, csokoládék és kakaókészítmények gyakori alkotóelemei, emellett illatanyagként gyakran használják fel mindkettőt a kozmetikai iparban tisztálkodószerek, krémek, testtejek, hajápoló és hajfixáló szerek, dezodorok, fogkrémek és fogporok gyártásához.

 Forrás: Tóth Gábor: Allergia és a Candida-kalauz. Pilis-Vet Kiadó. 2005