Az ajakos virágúak családjába tartozó, igen változatos megjelenésű bazsalikom napjaink egyik legnépszerűbb fűszernövénye, azonban felhasználása nem újkeletű, hiszen már az ókori kultúrák is ismerték és alkalmazták. Az eredetileg Dél-Ázsiából származó növényt Indiában „szent bazsalikom”-ként tisztelték, valamint még számos ókori kultúrában nagy megbecsülés övezte, és egy sor legenda fűződött hozzá. Általában az élettel és a halállal hozták kapcsolatba, így ez az aromás illatú növény nem csupán az ételek fűszerezésére, vagy gyógyításra szolgált, hanem például az indiaiak hite szerint a következő életbe való eljutást segítette. Annak ellenére, hogy már az ókori ázsiai kultúrák gyógynövényként és fűszerként használták, Európában csak a XVI. században terjedt el.

Megjelenése

Temérdek, – több mint százötven – változata ismert, így színe, illata, íze és külleme is igen változatos. Levelei zöldek vagy bíborvörösek, méretük meglehetősen sokféle, fajtától függően egytől egészen tíz centiméteresig terjedhet. Ezek lehetnek hegyesebbek vagy oválisabbak, simábbak vagy ráncosabbak is. A növény körülbelül fél méteresre nő meg, szára négyszögletes. Íze és illata igen jellegzetes, leginkább az ánizsra, a szegfűszegre, valamint a mentára hasonlít.

Felhasználása a konyhában

A bazsalikom levelét és virágát a világ minden részén szívesen használják, de manapság leginkább az olasz ízvilág főszereplőjeként ismerjük. Szinte minden ételt fenséges aromával ajándékoz meg, így kiváló halakhoz, salátákhoz, mártásokhoz, húsokhoz, levesekhez egyaránt, ám igazán jellegzetes, pikáns íze leginkább paradicsommal együtt érvényesül.

Felhasználható frissen, vagy beszerezhető a szárított változat is, ám az előbbi sokkal intenzívebb, egzotikusabb aromát kölcsönöz ételeinknek. Legjobb, ha magunk neveljük a kert melegebb részére vetve, vagy cserépbe ültetve, így főzéshez friss leveleit használhatjuk, sőt, fagyaszthatunk is belőlük a téli hónapokra. Fontos, hogy csak a főzés befejezése előtt néhány perccel, vagy közvetlenül tálalás előtt kerüljön az ételbe, ugyanis jellegzetes íze igen hamar megsemmisül.

Felhasználása a gyógyászatban

A bazsalikomot manapság inkább fűszerként, mintsem gyógynövényként használják, ennek ellenére jótékony hatása számos betegség esetén bizonyított. Friss levele evés előtt elrágva étvágygerjesztő, étkezés után emésztéssegítő, valamint csökkenti a felpuffadást, enyhíti a szélgörcsöket, és gyomorrontás esetén segítséget nyújt

Nyugtatóként, stresszoldóként, idegerősítőként is ismeretes, és a mentális fáradtságnak is kiváló ellenszere. Antibakteriális hatásának köszönhetően nem csupán belsőleg, hanem külsőleg alkalmazva is jótékony, legyen szó akár rovarcsípésekről, „mérges” pattanásokról, bőrgyulladásról, különféle sebekről, sérülésekről, vagy egyéb bőrproblémákról, betegségekről.

Meghűlés esetén is nyugodtan használhatjuk; a belőle készült sziruppal köhögésünket csillapíthatjuk, gőze pedig az orrdugulás megszüntetésében segít.

Alkalmazhatjuk

• Teaként: A friss leveleket lobogó vízzel forrázzuk le. Az így kapott főzettel például csillapíthatjuk a köhögést, vagy nyugtatóteaként is fogyaszthatjuk.
• Nyersen szétrágva: Étvágygerjesztő, emésztést segítő, szájfertőtlenítő hatású.
• Illóolaját, belsőleg és külsőleg egyaránt: Nyugtató, vágycsökkentő hatása van; kismamáknál fokozza a tej elválasztását. (Állapotos hölgyeknek az illóolaj fogyasztása, illetve külsőleg történő alkalmazása is tilos, ugyanis károsíthatja a magzatot.)
• Fürdővízbe téve: Kiváló nyugtató, stresszoldó.

Őri Katalin