Paprika sztori

Valószínűleg mindenki ismeri már, hogyan honosodott meg hazánkban és vált népszerűvé a paprika. Mégsem lehet elégszer elmesélni: már az inkák is jól ismerték és alkalmazták ezt a gumós növényt. Kolumbusz orvosa, Chanca hozta magával Amerikából: nem elég, hogy Indiával összekeverték az új földrészt, még ezt a növényt is képesek voltak mérgezőek közé sorolni, így ítélve a dísznövények sorsára. Arról sajnos nem szól a fáma, ki volt az első bátor jelentkező, aki meg merte kóstolni. Napjainkban öt fajtáját termesztik, megszámlálhatatlanul sok változattal. Csípősségét kapszaicin tartalmának köszönheti – nagyobb mennyiségben valóban lehet mérgező is –, melyet Scoville egységekben mérnek. Végül e tulajdonságának köszönhetően vált egész Európában is népszerűvé. Akkoriban a törökök elzárták a keletre vezető fűszer-útvonalakat, és a paprikával váltották ki a borsot. Innen az angol elnevezés is: pepper. Ekkor Spanyolországban és Magyarországon tömegével kezdték termeszteni, mely mennyiséget csak növeltek Szentgyörgyi felfedezése után.

Világra szóló magyar felfedezés – kétkedő honfitársak

Szentgyörgyi Albert a paprikából vonta ki és dolgozta fel a híres C-vitamint. Ő maga ország-világ előtt így mesélte el felfedezését: „Este a feleségem paprikát adott vacsorára. Nekem nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt megmondani. Akkor jutott eszembe, hogy én ezt a növényt még sosem próbáltam ki. Azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba, ahelyett, hogy megegyem. Még aznap éjjel megtudtam, hogy ez, a paprika a C-vitaminnak egy kincses háza. Pár héttel később másfél kg vitamin volt a kezemben, addig csak ezredgramm mennyiségek voltak. Ezt szétosztottam az egész világon, és onnan tudtuk meg, mi a C-vitamin pontos kémiai szerkezete. Ennek a következménye, hogy ma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészségnek a kútforrását.” Az orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben kapta meg a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseirt.

Amikor Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternek bemutatták a már Nobel-díjas egyetemi professzort, így válaszolt: "Igen, igen, C-vitamin. Tudjuk, hogy svindli az egész, mondták Budapesten, de azért reklámozza, mert több paprikát tudunk eladni." Szent-Györgyi erről később így nyilatkozott: „Én életemben három dolgot fedeztem fel, az egyik a C-vitamin. Egy felfedezés lényegéhez tartozik, hogy azonnal elvetik, és azt mondják, hogy ez hibás. Úgyhogy a C-vitaminnak akkor lettem egy nagy szaktekintélye Londonban, amikor valaki azonnal egy cikket küldött, hogy ő nagyon keveset tud a C-vitaminról, azt az egyet tudja, hogy amit én csinálok, az hibás, és az rossz. És azután sajnálatomra később őt kidobták az állásából, pontosan azért, mert ezzel a kijelentésével föltartotta az egész fejlődést. Na aztán később az izomról tettem felfedezéseket, azokat is azonnal elvetette a standard tudomány, mert újszerű volt. Ma is úgy vagyok még, hogy ha valamit mondok és elvetik, akkor bízhatom benne az nagyon jó felfedezés.”

Nem sokkal később rábukkant a bioflavonoidokra is, bár ő P-vitaminnak nevezte el. Egyik barátjának fogínyvérzése volt, és ennek gyógyítására tisztítatlan – szintén paprikából kinyert – C-vitamint adott neki, amitől a vérzés hamarosan el is múlt. Később a barát ínyvérzése újra visszatért, amire a tudós ismét C-vitaminnal próbálkozott, amely akkortájt már tisztított formában is rendelkezésre állt. E formájától még erőteljesebb hatásra számított, ami azonban meglepetésére nem következett be, ellenkezőleg: a beteg ínye változatlanul tovább vérzett. Szent-Györgyi ekkor újra megvizsgálta az először használt készítményt, és megállapította, hogy a vérzésgátló hatásért egy szennyeződésnek tartott anyag felelős. Mivel ez a vegyileg akkor még nem azonosított tényező csökkentette a vérerek áteresztőképességét (antipermeabilitás hatás), ezért P-vitaminnak nevezte el.

További élettani hatások

Mint a fenti példa is mutatja a friss zöldpaprika fogyasztása szünteti a foghúsvérzést, fogínysorvadást. Ezen kívül csökkenti a krónikus fáradtságot, kimerültséget. Késlelteti a mozgásszervi betegségek kifejlődését, a csontok, ízületek kopását. Már elődeink is megfigyelték, hogy aki sok paprikát fogyaszt, egészségesebb az átlagembernél, szívósabb, hosszabb életű és temperamentumosabb. Hatóanyagai felmelegítik a vért, élénkítik az anyagcserét. Trombózisgátló hatása van és megelőzhető általa az érelmeszesedés. Ezen hatásait a kötőszövetek stabilizálásán keresztül éri el, ugyanis a kötőszöveti rostok közötti keresztkötések kialakításához a C-vitamin nélkülözhetetlen.

A paprika tápanyagai 100 g mennyiségben

Szépülésünk szolgálatában

Jótékony tulajdonságait már a kozmetikai ipar is felfedezte. Vérbőség-, keringési és anyagcsere-fokozó, regeneráló, kötőszövet-erősítő és tisztító hatása van. Éppen ezért kiválóan alkalmazzák keringési problémák okozta bőr panaszokra, mint például narancsbőr kezelésére, stria halványítására; fáradt, elöregedett vagy egyszerűen csak sápadt, rossz vérkeringésű bőr felpezsdítésére.

Gasztrokincsünk, a fűszerpaprika

A világszerte közkedvelt fűszerpaprika-őrlemény legfontosabb tulajdonsága karotin tartalma: hozzávetőlegesen 100 g őrleményben mintegy 500 mg van. (A magvakban elhelyezkedő zsíros olajok konzerválják az őrleményt.)

A paprikát ehetjük felszeletelve magában, de salátának is kiváló ízesítője, vagy akár fő alkotórésze is lehet.

Ledarálhatjuk, turmixba tehetjük. Nyáron valamilyen zöldség ivólé alkotóeleme lehet, egy-egy darab mángold, paradicsom mellé dobjunk paprikát is a gyümölcscentrifugába.

Kúraszerűen ízületi bántalmakra, csontkopásra íróval együtt fogyasszuk. Néhány paprikából levet préselünk, és ezt hozzákeverjük az íróhoz, napközben elkortyolgatjuk.

Paprikakivonatot lehet kapni gyógynövényboltokban, ezt reuma ellen, külsőleg, bedörzsölésre használhatjuk.

Vetró Rita