Egyesek ki nem állhatják, míg mások rajongva szeretik. Jól emlékszem gyerekkori menzás élményeimre, mikor utálattal néztem ezt a „zöld folyadékot”, amit kéthetente elém raktak. Bár sokszor elmondták, hogy milyen egészséges, én ennek ellenére sem akartam magamba tuszkolni. Ma már persze sokat változott a véleményem, és rájöttem, hogy valójában az egyik legértékesebb zöldségünk.  

Popey és a spenót

Spenótot elsőként az ókori Perzsiában termesztettek. Európába megközelítőleg 700 éve került, és az 1600-as években vált igazán közkedvelté. Virágkorát vitathatatlanul az 1930-as években élte, ami főként a gyerekek által oly kedvelt Popeye rajzfigurának köszönhető. Hatására a 30-as években 30%-al növekedett az Egyesült Államokban a spenót iránti kereslet. Gyerekek ezrei ettek spenótot, hogy olyan vaserővel rendelkezzenek, mint Popey.  

Vaserő?

A spenót - más néven paraj - kiemelkedően gazdag élelmi rostokban, antioxidánsokban, flavonoidokban (apigenin), karotinoidokban, klorofillban valamint vitaminokban és ásványi anyagokban.

Vitaminok közül az A-, K-, és a C-vitaminból fordul elő benne jelentősebb mennyiség. Ásványi anyagok közül különösen gazdag vasban, magnéziumban, káliumban, kalciumban, folsavban, ugyanakkor foszforból az átlagosnál kevesebbet tartalmaz. Folsavtartalmának köszönhetően terhes nőknek ajánlott fogyasztása.

Összetevőinek köszönhetően számos jótékony hatása van. Vérnyomásszabályzó, mérsékli a magas vérnyomást és csökkenti az alacsony vérnyomás okozta fáradságérzetet, véd a szív- és keringési rendellenességekkel szemben. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy bár sok vas található spenótban, ennek javát szervezetünk nem képes felszívni. A növény oxálsavtartalma gátolhatja a vas, illetve benne lévő más ásványi anyagok felszívódását, így a közhiedelemmel ellentétben a paraj nem különösebben jó vasforrás. Alacsony energiatartalmának köszönhetően a fogyókúrás étrendben bátran fogyasztható.

Spenót a tányéron

A levelek elkészítési módja rendkívül változatos. Bár hazánkban többnyire főzelékként ismert, fogyasztható nyersen salátaként, párolva köretként, főzelék formájában, levesként és megfőzve különféle fogásokban. A fiatal, zsenge parajlevelek a saláták változatos sorában felhasználhatóak.

Spenótfőzelék

Hozzávalók: 1,2 kg zsenge, friss spenót,  1 db zsemle, 4,5 dl tej,  2 púpozott kanál liszt, olaj, 3 gerezd fokhagyma.

Elkészítése: A 1,2 kg friss, zsenge spenótlevelet egy nagy tálban bő vízben többször átmossuk. A levelek szárát és erét tépjük le, majd tegyük fazékba a megtisztított növényt. 2 liter vízben, fedő alatt főzzük 10-20 percig, míg teljesen meg nem puhul. Ha megfőtt, szűrjük le, levét nyomkodjuk ki, majd vágjuk apróra. Ezt a pépesítési folyamatot végezhetjük darálón, turmixgépben vagy aprítógéppel egyaránt. Időközben a zsemlét felszeletelve áztassuk annyi tejben, amennyit felvesz. 

2 púpozott evőkanál lisztből, olajból, 3 gerezd reszelt fokhagyma hozzáadásával rántást készítünk. Hozzáadjuk a spenótpürénkhez és állandó kevergetés mellett főzzük kb. 5-10 percig. Hozzáadjuk az átáztatott, de már kinyomkodott zsömlénket, jól összedolgozva a spenóttal. Ezek után fűszerezhetjük sóval, borssal esetleg kevés szerecsendióval.

A maradék tejet a fortyogó spenóthoz öntjük, amit még körülbelül 5 percig forraljunk. Tükörtojással vagy főtt tojással tálalhatjuk.

Spenótos babsaláta  

Hozzávalók: 40 dkg spenót, 20 dkg bab, 2 kanál oliva olaj, 1 mokkáskanál ecet, só, bors, 2 fej lilahagyma

Elkészítése: Áztassuk be a babot egy nappal korábban hideg vízbe. Másnap főzzük puhára a babot. Dobjuk pár percre lobogó, sós vízbe a spenótleveleket, majd szűrjük le őket. A megfőtt babot keverjük össze a spenótlevelekkel és kockára vágott lilahagymával.

Keverjük el az olajat az ecettel, adjunk hozzá 2 dl vizet, sózzuk, borsozzuk és öntsük nyakon vele a salátánkat.

Receptek forrása: http://spenotreceptek.blog.hu/

Vitaminsziget.com