A Columbia Egyetem orvoskutatói négyéves felmérésük során azt vizsgálták, hogy az egyént általában jellemző étkezési szokások befolyásolják-e az általában időskorban jelentkező, a személyiség megváltozásával és szellemi leépüléssel járó Alzheimer-kór kialakulását.

Összesen 2258 szellemileg ép idős embert vontak be vizsgálatukba, a résztvevők átlagéletkora a felmérés kezdetén 77 év volt. A kutatók az első vizsgálat alkalmával megbizonyosodtak afelől, hogy az alanyoknál semmilyen demencia nem áll fenn, és részletes kérdőívet vettek fel mindegyikük táplálkozási szokásairól.

Nullától kilencig terjedő skálán osztályozták, hogy az egyes alanyok milyen mértékben tartják magukat a mediterrán étrendhez, amelyre jellemző a sok zöldség, gyümölcs, hüvelyes, gabonaféle, telítetlen zsírsav (például olivaolaj) fogyasztása, viszonylag sok hal, ennél kevesebb tejtermék, és még kevesebb hús bevitele és rendszeres, de visszafogott alkoholfogyasztás (jellemzően bor).

Ezt követően átlag négy éven keresztül másfél évenként felmérték a résztvevők szellemi teljesítőképességét, ehhez 12-féle neuropszichiátriai tesztet alkalmaztak.

Összesen 262 alanynál diagnosztizáltak a vizsgálat során Alzheimer-kórt. Minél kevésbé jellemzett valakit a mediterrán étrend betartása, annál nagyobb valószínűséggel alakult ki nála a betegség.

A fent említett tízfokú skálán a legmagasabb pontszámot elérőknél 40 százalékkal ritkábban volt dementálódás megfigyelhető, mint az alacsony pontszámmal jellemezhető csoportban.

Minden egyes pontszám-emelkedés – azaz a mediterrán étrend követésének fokozódása – 9-10 százalékkal csökkentette az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.

Forrás: Bíró Zsuzsanna