A kiadó megpróbált utánajárni a magyar helyzetnek, de ellenállásba ütközött. Az élelmiszer-ipari tömegtermékektől egyre jobban elforduló Németországban alapműnek számító "Halál a konyhában: gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkban" című könyvet 1982-ben írta Eva Kapfelsberger és Udo Pollmer, azóta többször aktualizálták.

Tavaly decemberben a tudatos fogyasztók között már nem ismeretlen Kétezeregy Kiadó jelentette meg magyarul, és még arra is vette a fáradtságot, hogy hazai vonatkozású adatokkal egészítse ki a kötetet. Ez nem ment zökkenőmentesen.

"A nagyüzemi, intenzív állattartás elsősorban sokat akar termelni, és ehhez tiltott hozamfokozókat használhatnak. Ezért vannak ezek a húshegyek, amiket aztán át kell címkézni. Az éri meg az állattartóknak, ha minél rövidebb idő alatt, minél kisebb helyen, minél több húst tudnak termelni. De az állatok ezt nem biztos, hogy kibírják, ezért szükség van más típusú gyógyszerekre is. Azt szerettük volna megtudni, hogy ezekből mit mérnek és mennyit találnak Magyarországon az élelmiszerekben. De nem sikerült." - mondta Benda Judit, a kiadó vezetője az Indexnek.

Szteroidok az istállóban

A német fogyasztóvédők, illetve a sajtó megbízásából dolgozó laboratóriumok az ebben az időszakban vizsgált sertések, borjak, csirkék 40-70 százalékában találtak nem természetes úton bekerült hormonmaradványokat. A botrány végül odáig fajult, hogy a nyolcvanas években a lakosság széles körben bojkottálni kezdte a nagyüzemi húskészítményeket. A borjúhús ára például a felére zuhant, és eladhatatlanná vált, húshegyekkel teltek meg a termelők hatalmas hűtőházai.

A gyógyszervisszaélések ezután látszólag visszaszorultak, de mint később kiderült, az élsporthoz hasonlóan az élelmiszeriparban is kezdetét vette a tiltott szerek előállítóinak és kimutatóinak versenyfutása: újfajta, nehezebben kimutatható hormonkészítmények jelentek meg a feketepiacon. 1990-ben a müncheni élelmiszer-felügyelet így foglalta össze a helyzetet: "Az illegális hormonüzlet új hatóanyagokat vetett be. Többféle hatóanyagot kombinál, hogy ezzel az egyes szerek kimutathatóságát nehezítse, és az ellenőrzés jelenlegi formája mellett már csak akkor lehet a visszaéléseket felfedezni, ha az adagolásban nagyon is jártas tenyésztők véletlenül hibát követnek el."

Antibiotikumok és nyugtatók

A hozamfokozó nemi hormonokon túl másféle szerek is megjelentek az állat-egészségügyi feketepiacon: 1987-ben például az eredetileg asztma ellen kifejlesztett béta-agonisták, amelyek hatására a hízóállatok húsa a piac által elvárt szálkás, sovány lesz. De kimutattak pajzsmirigygátlókat is, amelyek ugyan drámaian növelik az elérhető hozamot, ám püffedtté, vizenyőssé teszik a terméket. A sertéseknek a stressz leküzdésére mellékvesehormonokat, az intenzív tartással megszaporodott fertőzések leküzdésére antibiotikumokat adagolnak - becslések szerint a világ antibiotikum-termelésének fele injekció, implantátum vagy takarmány formájában haszonállatokba jut.

Az antibiotikumok és a különféle hormonok mellett a pszichofarmatikumok is felbukkantak a nagyüzemi állattartásban: a hízóteljesítmény és a stressztűrő képesség növelésére nyugtatók, sőt az embereknél a pszichózis leküzdésére használt neuroleptikumok, illetve a magas vérnyomás és a szívritmuszavarok kezelésére használatos bétablokkolók is megjelentek az intenzív tartású haszonállatok menüjén. Az alkalmazott készítmények egy része jogilag tiltott szer, tehát egyáltalán nem adható, más részüknél várakozási időket ír elő a törvény, ezek azonban a vágóhídra szállítás előtt benyugtatózott sertések esetében biztosan nem betarthatók.

Műtrágya és ipari aromák

A kérődzők takarmányába nagyüzemi körülmények között fehérjepótlóként olcsó, műtrágyázásra használt karbamid kerül, amit a bendő baktériumflórája fehérjévé alakít, ezzel egynegyed részben megspórolható a drága fehérjetakarmány. Ugyanakkor a karbamid túladagolása mérgező, és még az alkalmazott dózis is gátolja a pajzsmirigyműködést, vagyis vizenyős lesz tőle a hús. De próbálkoztak a sertéstrágya és a marhák vágása után visszamaradt emésztetlen gyomortartalom takarmányként történő hasznosításával is. A bizarr alapanyagokat takarmányaromákkal teszik fogyaszthatóvá az állatok számára.

A szintetikus aromák hatalmas karriert futottak be az élelmiszeriparban: amióta a malactáphoz aromákat is adnak, jóval hamarabb le lehet őket választani az anyatejről, így hamarabb kaphatnak hozamfokozókat is. Ennek érdekében a kocát is aromával dúsított táppal etetik, ami átkerül a tejbe, így az ízét megkedvelik az újszülött malacok. Ezt a trükköt a macska- és kutyatápoknál is alkalmazzák. A tápszer jellegzetes ízének bevésődése márkahű macskákat és kutyákat eredményez.

Vízkötők a felvágottban

Az adalékanyagok használata elképesztő mértéket öltött a felvágottak, kolbászok, szalámik készítésében is. Színstabilizálók, ízfokozók, antioxidánsok, gyorsérlelő szerek, pácsó, emulgeálószerek kerülnek a futószalagon gyártott termékekbe. A húsrész az állat szinte minden belsőségét tartalmazhatja, például a kenőmájas háromnegyedét sertésszalonna, sertésköröm és sertésfej adja, és 10 százalék csontot is bele lehet darálni.

Az emulgeálószer bőrkéből, körömből, zsírból és vízből készül. Ha fagyasztott húsból lesz a felvágott, foszfátot is adnak hozzá, mert megköti a vizet és szebb színt biztosít. A foszfát citráttal helyettesíthető, de vízkötő hatású a glutamát is, amely ízfokozóként is használatos, és elnyomja a kellemetlen mellékízeket. A glutamát túladagolását kínaiétterem-szindrómának nevezik: zsibbadással, hasfájással, heves szomjúsággal járó rosszullétet okoz.

A pácsó nagyobb részben konyhasóból, kisebb részben nátrium-nitritből áll - ez utóbbi szép piros színt kölcsönöz a húsárunak, viszont mérgező. Korábban tömeges mérgezéseket okozott, ezért egy időben teljesen be is tiltották; jelenleg fél százalék lehet belőle a nitrites pácsókban. De még ez a mennyiség is elég ahhoz, hogy kiváltsa a "hotdogfejfájásnak" nevezett allergiás rohamot. A nitrit a húsban erősen rákkeltő nitrózaminokat hozhat létre, az átpirosított felvágottak harmadában találnak nyomokban ilyen anyagokat.

Rákkeltő gyorsfüstölés

A nitrózaminok keletkezését a hőkezelés is elősegíti: felszaporodnak például, ha a nitrittel átpirosított húsárut, a kolbászt megsütjük, de hőkezelésnek számít a régebben hosszan, 2-6 hétig tartó hideg füstölést ipari környezetben felváltó forró füstölés is. A 60-90 fokos hőmérséklet és a töményebb füst hatására néhány órára rövidül a füstölés időtartama, és megspórolható a száradási súlyveszteség.

Tehát a termék vizes marad, és a forrón füstölt hústermékekbe sokkal több rákkeltő kátrányanyag kerül a füstből. Bizonyos füstölők tiltott anyagokat, például gumiabroncsot is izzítanak - ez tovább gyorsítja az eljárást, a kátránytartalom azoban még magasabb lesz tőle. A füstölésnek kidolgozták egy teljesen füstmentes változatát is, az úgynevezett folyékony füst olyan por, amely a termékbe keverve füstölt ízt kölcsönöz.

A húsiparban használatos "technológiai segédanyagok" listája a végtelenségig folytatható: tartósítószerek (például az aluminium-szulfát, a karboxi-metil-cellulóz, a kálium-szorbát, a benzoésav vagy a glyoxal), húspuhítók (papain, ficin, bromalin), antioxidánsok, cukor és így tovább. Még terjedelmesebb az adalékanyagok káros mellékhatásainak listája: idegrendszeri és emésztőszervi megbetegedések, rák, allergiás rohamok.

A fent felsoroltakhoz hasonló gyógyszereket és vegyszereket használnak a tojásiparban (még a tojássárgája színének beállítására is létezik adalékanyag), a tejiparban, a haltenyésztésben. Kapfelsberger és Pollmer könyve tételesen, rengeteg adattal alátámasztva (csak a bibliográfia negyvenoldalas), a fogyasztói önvédelem helyenként elég korlátozott eszközeit is bemutatva fest vészjósló képet az intenzív álattenyésztés és a gyógyszeripar, valamint a vegyipar fogyasztó számára egészségtelen nászáról.

"Visszaélések nem történnek"

Németországban a közvélemény kikényszerítette az emberi fogyasztásra szánt termékekben található gyógyszer- és vegyszermaradványok rendszeres ellenőrzését, a megengedett határértékek betartásán az élelmiszer-biztonsági hatóság és fogyasztóvédő szervezetek őrködnek, a vizsgálati adatokat rendszeresen közzéteszik. A Kétezeregy Kiadó megpróbálta magyar vonatkozású adatokkal kiegészíteni a kötetet, ám nem várt ellenállásba ütközött.

"A növényi eredetű élelmiszerekkel sokkal könnyebb volt a dolgunk, mert ki tudja, miért, de ezeknél közlik és az FVM honlapján rendszeresen közzéteszik, hogy mennyi permetezőszermaradványt tartalmaznak a szúrópróbaszerűen vizsgált zöldségek és gyümölcsök. Száz különböző anyagot vizsgálnak - tavaly novemberben például több mint tíz százalékban találtak határérték feletti maradványokat" - mondja Benda Judit, aki végzettségét tekintve gyógyszerész.

"Az állati eredetű táplálékok esetében azonban nem minden adat nyilvános Magyarországon: csak azokról a szennyeződésekről kaptunk információt, amelyek nem emberi felelőtlenség vagy visszaélések következményként kerülhetnek az ételbe, például, hogy mennyi nehézfémet vagy ipari szennyeződést tartalmaz a hús. De ami szándékosan kerülhet bele, arról visszatartották az adatokat."

Benda a törvényben előírt gyógyszer-, és vegyszermaradvány-határértékek betartásán EU-s előírások alapján, rendszeres mintavétellel őrködő Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézettől (OÉVI) azt szerette volna megtudni, milyen hormon- és gyógyszermaradványokat vizsgálnak a húsban, és mennyit találnak belőlük. Az OÉVI előbb FVM-es jóváhagyást kért a válaszhoz, majd azután sem válaszolt a kérdéseire, hogy ezt az engedélyt megszerezte. "Folyamatosan időszűkére és hasonlókra hivatkoztak, illetve olyan információkat adtak, amelyek nem arról szóltak, hogy mennyi gyógyszermaradvány található az állatokban, hanem hogy például mennyi PCB vagy nehézfém található bennük."

A kiadó végül jogászhoz fordult, aki azt mondta, az OÉVI a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében bármelyik állampolgárnak köteles volna információt adni mérési eredményeiről. Benda erről ezt mondta: "Írtam egy hivatalos levelet az OÉVI igazgatójának, hogy legyenek szívesek válaszolni, mert ha harminc napon belül nem teszik meg, perelni fogok. Na ekkor kaptunk egy választ, amelyben az állt, hogy semmilyen tiltott hozamfokozót, vagy más gyógyszert nem találnak a húsban, visszaélések nem történnek, Magyarországon az élelmiszer teljesen rendben van."

Forrás:index.hu