A vegetarianizmus nem csupán bizonyos élelmiszerek elhagyását jelenti, hanem mint életmód, egy sor egyéb sajátossággal jár együtt. De valóban egészségesebbek lehetünk általa?

Egészségesebb?

A vegetarianizmus és a hagyományos („vegyes”) étkezési szokások összehasonlítása során hiba volna általános igazságok meglelésére koncentrálni, és egyértelmű győztest hirdetni.

Egyfelől azért, mert a vegetárius irányzat követése nem csupán bizonyos élelmiszerek elhagyását jelenti, hanem mint életmód, ideális esetben egy sor egyéb sajátossággal (pl. a cigaretta, a kávé és az alkohol fogyasztásának mellőzésével, rendszeres testmozgással) jár együtt. Olykor viszont óriási szakadék tátong eredeti ismérvei és a manapság futótűzként terjedő (gyakran csupán a húsmentes táplálkozást szem előtt tartó) trendek között. Másrészt egyes válfajai között is éles különbségek vannak, így szervezetünkre gyakorolt hatásuk is lényegesen eltérő.

Főbb típusai:

• Vegánok: semmilyen állati eredetű ételt nem vesznek magukhoz.
• Ovo-vegetáriánusok: tojást is fogyasztanak.
• Lakto-vegetáriánusok: tej és tejtermékek is szerepelhetnek étrendjükben.
• Ovo-lakto vegetáriánusok: megengedett a tojás, a tej, és különféle tejtermékek.
• Szemi-vegetáriánusok (fél-vegetáriánusok): időnként halat és csirkehúst is esznek.
• Nyersevők: csak feldolgozatlan növények kerülnek asztalukra.
• Gyümölcsevők: kizárólag gyümölcsöt fogyasztanak
•  
  Makrobiotikusok: Megkülönböztetnek jin- és jang-táplálékokat és ezek megfelelő egyensúlyára törekednek.

A magukhoz vett élelem típusán kívül általában nagy hangsúlyt fektetnek a nyersanyagok lehető legkíméletesebb (tápanyagokat megőrző) feldolgozására, a mesterséges adalékok kerülésére, valamint a fogások változatos ízesítésére. Mindemellett a kávé, az alkohol, és a cigaretta elvetése, illetve a szabad levegőn végzett sport is életmódjuk fontos részét képezi.

Előnyök és hátrányok

Köztudott, hogy ezzel számos betegség előfordulásának kockázata csökkenthető. A nagy mennyiségű rostbevitelnek, a rendszeres mozgásnak, valamint a finomított élelmiszerek mellőzésének köszönhetően körükben jóval alacsonyabb az elhízottak száma. A koleszterinben és telített zsírokban szegény, ám élelmi rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag növényi alapú étrend hatására ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések, 2-es típusú diabétesz, és székrekedés.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy jóval nagyobb figyelemre és szaktudásra van szükség gyermekeink vegetáriánus-menüjének kiválasztásához. A helytelen táplálás ugyanis olyan hiánybetegségeket és súlyos fejlődési zavarokat okozhat, melyek maradandó károsodáshoz vezetnek. Összességében elmondható, hogy csemetéink kosztja csak akkor problémamentes, ha a szemi-, vagy esetleg az ovo-lakto irányzatot követve, dietetikus segítségével állítjuk össze étrendjüket. Bár itt érdemes megjegyeznünk, hogy sok gyermeknek gondja van a tej fehérjéinek, illetve a tejcukornak a megemésztésével. Sőt egyesekben a tej kifejezetten nyákképző hatású, és ezen esetekben csak a tej elhagyásával szüntethetők meg bizonyos hurutos megbetegedések.

Mit (v)egyek?

Láthattuk tehát, hogy számos előnye és hátránya lehet a vegetarianizmusnak, attól függően, hogy mely típusát gyakoroljuk. Kétségtelen viszont, hogy az „arany-középszer” a legideálisabb választás. A táplálkozástudományi körökben elfogadott nézet szerint a szemi-vegetáriánus életforma alkalmas leginkább a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás kialakítására. Ezen kívül az ovo-lakto irányzat követői számára is összeállítható megfelelő, teljes értékű menü. (Forrás és további információ: Élelmezésvezetők lapja, 2000, január)

Hangsúlyoznunk kell még, hogy a megvásárolt nyersanyagok minősége sem lényegtelen, ugyanis a vegyszerekkel kezelt, magas nitrát tartalmú növények súlyos betegségek kialakulását segíthetik elő. Igyekezzünk tehát megbízható termelőtől származó, bio élelmiszereket beszerezni!

Receptötlet

Mentás padlizsánsaláta

Hozzávalók a salátához: 30 dkg padlizsán, 1 evőkanál olívaolaj, kevés só és bors

Hozzávalók a mártáshoz: 1 gerezd fokhagyma, 1 chilipaprika, 1 marék friss mentalevél, másfél evőkanál balzsamecet, 4 evőkanál joghurt, 5-6 evőkanál víz, 1 evőkanál mazsola

Elkészítés: Az 5-6 evőkanál vízbe áztatott mazsolát néhány percig melegítjük, hogy megpuhuljon, majd kávédaráló segítségével pépesre őröljük. Beletesszük a balzsamecetet, ráreszeljük a megtisztított fokhagymagerezdet, és hozzáadjuk az apró darabokra vágott, kimagozott chilit valamint a joghurtot. A karikára vágott padlizsán mindkét oldalát vékonyan bekenjük olíva olajjal, enyhén sózzuk, borsozzuk, majd szárazon felhevített teflonserpenyőben oldalanként 4 percig sütjük. Ha elkészültünk, a szeleteket az elkészített öntetbe keverjük. Fogyasztás előtt adjuk hozzá az apróra vágott mentát! (Forrás: Stahl Judit: Büntetlen örömök, Kulinária Kiadó, Bp., 2004)

Őri Katalin