„Az örökké betegeskedő embereknek, a sömörös, pattanásos, korpázó arcbőrűeknek, a reumásoknak úgy kellene tisztelniük a medvehagymát, mint az aranyat. Nincs a földön még egy olyan növény, amelyik ennyire hatásosan tisztítaná a gyomrot, a bélrendszert és a vért, mint ez” - fogalmaz Künzle, a neves svájci természetgyógyász és gyógyfüves lelkész. 

A medvehagyma a tavasz első hírnökei, közé tartozik. Régi magyar neve sási hagyma, vagy poszhagyma. Levelei élénk zöldek, fénye­sek, hosszúnyelűek, lándzsa alakúak, hasonlítanak a gyöngyvirágéra. Hosszúkás hagymáját fehér, átlátszó hártya, buroklevél fedi. Sima, világoszöld szára két levél közt hozza virággömbjét. Az ernyős virágzatban csillag­szerű kis liliomvirágok helyezkednek el. A szár 30 cm-re nő meg. Csak humuszban gazdag, árnyékos ligeterdőkben, források mentén, nálunk főleg bükkösökben a hegyvidékeken terem. Erőteljes fokhagy­maillatát már messziről megérzi az ember, még mielőtt meglátná. Erről a szagról kapta a vadfokhagyma nevet, s ez az, ami biztonsággal kizárja, hogy összetévesszük a gyöngyvirág vagy a mérgező őszi kikerics levélzetévei.

Medvehagyma: fűszer és orvosság

Az áprilisban-májusban virágzó medvehagymában hatalmas gyógyerő szunnyad, és a nép azt tartja, téli álmuk után a medvék is ezt keresik, hogy gyomrukat, beleiket és vérüket megtisztítsák vele.

Tulajdonságai lényegé­ben megegyeznek a mi fokhagymánkéval, ám gyógyereje jóval nagyobb. Ezért különösen alkalmas a szervezet tavaszi salaktalanítására, és elősegíti az idült bőrbetegségek gyógyítását is.

Mivel a levelek hatása szárított állapotban gyengül, a tavaszi kúrához frissen használjuk. Feldarabolva vajas kenyérre szórhatjuk, egészen apróra vágva (nyersen) megfűszerezhetünk vele levest, burgonyát, tésztát és más ételeket is, amelyeknek az ízét egyébként petrezselyemmel javítanánk. Leveleiből salátát (és főzeléket is) készíthetünk. Mivel nagyobb mennyiségben fogyasztva csípős ízt ad, amikor főzeléket csinálunk belőle, keverjünk hozzá csalánleveleket.

A medvehagyma igen kedvezően hat a gyomorra és a bélrendszerre. Ajánlható gázképződéssel és kólikával járó akut és krónikus hasmenés ellen ugyanúgy, mint szorulás esetén, amit a belek görcsös összehúzódása vagy renyhesége okoz. A bélműködés javulásával megszűnnek azok a panaszok is, amelyek különösen idős embereknél valamint a mértéktelenül evőknél a belek túltelítettsége vagy lanyha működése következtében lépnek fel.

Fogyasztása enyhíti a gyomor okozta szívzavarokat és álmatlanságot, valamint az artériák elmeszesedéséből vagy magas vérnyomásból eredő panaszokat, mint pl. szédülés, fejfájás.  A medvehagyma-bor csodálatos orvosság azon idős emberek számára, akiket mellkasi elhurutosodás következtében nehézlégzés kínoz.

Idült köhögésre is jó, mert oldódik a váladék, és ezzel szűnik a légszomj. Az időskorban oly gyakori tüdőkór és vízkór esetében is a legmelegebben ajánlható gyógyszer. A frissen felhasznált levelek tisztítják a vesét és a húgyhólyagot, elősegítik a vizelet ürítését.

A medvehagyma általánosan javallt

A medvehagyma felhasználási módjai

Fűszerként: a friss medvehagyma-leveleket apróra vágjuk, mint a metélőhagymát vagy a petrezselymet, és kenyérre, levesbe, salátára, húsételre szórjuk.

Medvehagyma-eszencia: az apróra vágott leveleket vagy hagymafejeket lazán üvegbe töltjük, 38-40%-os gabonapálinkával vagy egyéb házilag főzött pálinká­val, felöntjük és 14 napig melegen (a napon vagy kályha közelében) tartjuk.

Medvehagyma-bor: az apróra vágott levelekből egy maréknyit, kb. 1/4 liter fehérborban rövid ideig felforralunk. Ízlés szerint mézzel vagy sziruppal édesítjük, és napköz­ben apránként kortyolunk az így nyert borpárlatból.

Horváth Zsófi