Messze-messze a hegyekben, a hideg havasi területeken, él egy gyógyító növény, melynek neve rózsagyökér. Kincsként lapul, melynek gyógyító erejét már régóta használják.

"Aranygyökér"

Nem új keletű gyógynövényről van szó, hiszen már i.e. 77-ből is maradtak fenn írásos emlékek a rózsagyökérről Dioscorides görög orvos-filozófustól. A kelet-európai valamint az ázsiai népek pedig már évezredek óta használják. A vikingeket bemutató korabeli írások bizonyítják, hogy 1755 körül fizikai erőnlétük fokozására gyakran alkalmazták, más népek számára azonban ismeretlen maradt. Egy skandináv mondás szerint, aki rendszeresen rózsagyökeret fogyaszt, akár száz évig is élhet, ezért „a száz évesek gyökerének„ nevezik. Tibetből származó korabeli írásos feljegyzések is bizonyítják az "aranygyökér", vagy "sarki gyökér" gyógyító hatását. 1931-ben Dr. Utkin orosz botanikus és táplálkozáskutató fedezte fel ismételten jótékony hatását. Az 1960-as évektől egyre-másra jelennek meg róla a tudományos leírások, elsősorban Svédország, Franciaország, Norvégia tölt be vezető szerepet a rózsás varjúháj klinikai tanulmányozásában. Napjainkban közel 200 faja ismert és ezek közül legalább 20 rendelkezik gyógyhatással.

Gyógyító hatása