Kezdjük talán azokkal a készítményekkel, amelyeket gyakran, akár naponta többször is használunk.

Fogkrémek

Összetevői sokfélék dörzsanyagok, habzó anyagok, festékek, fehérítők, fluoridok, baktériumölők, frissítő és nyálserkentő anyagok. A pár évtizeddel ezelőtti egyszerű fogpaszta mára sok összetevőből álló, túlfejlesztett luxuscikké vált. A fejlesztések célja minél szebb és jobb ízű, minél habzóbb fogtisztító, amelyben már kötő-, sűrítő-, állományjavító, illatosító, színező-, tartósító-, fehérítő anyagok is belekerültek. A mit sem sejtő fogyasztó ezeket lenyelve, az allergiák és egyéb betegségek kockázatát növeli szervezetében. Pedig ezek a szerek nem a fogtisztítást hanem az eladhatóságot segítik elő.

Fogtisztító szerként csak egyetlen komponensre van igazán szükségünk: egy kevés dörzsanyagra. A fogkrémek nagy része Na-fluoridot tartalmaz. Ez a vegyi anyag nagy mennyiségben irritáló hatású, elképzelhető, hogy mérgező, károsítja az ideg- és az emésztőrendszert.

Keressünk alacsony Na-fluorid tartalmú, triklozánmentes fogkrémeket! Sok országban elterjedt a fogselyem használata.

Manapság is forgalmaznak olyan fogport (Bioprodukt), amely ásványi porok és gyógynövények őrleményéből áll, mellőzve minden habképző és egyéb káros adalékot.

Tusfürdők

Tíz-húsz éve jöttek divatba, előtte szappant használt az emberiség bőrének megtisztítására. Szinte ezzel egy időben a bőrproblémák száma is erősen megnövekedett. Sajnos a tusfürdők összetétele a legveszélyesebb, mivel nagyrészt agresszív zsíroldó tenzideket tartalmaznak. Többet mint pl. a samponok, mosogató és mosószerek. Ezek az anyagok teljesen tönkreteszik a bőr természetes védelméért felelős lipidréteget, vagyis a bőrfelszín emulziót. Tele vannak mesterséges színező és illatanyagokkal, és így azután nem is csodálkozhatunk azon, hogy milyen sok ember bőre válik viszketőssé, érzékennyé, allergiássá.

A tusfürdők feltalálása a kozmetikai ipar legnagyobb üzlete. A felvizezett mérgező és bőrrongáló anyagokat busás haszonnal árulják. Az általuk generált bőrproblémákra pedig újabb károsító termékekkel állnak elő.

A triklozán nevű baktériumölő anyagot előszeretettel alkalmazzák a gyártók tusfürdők, testápolók és krémek előállításánál. Ez az anyag bőrirritáló hatású, befolyásolja az immunrendszert, a baktériumok elpusztításával gyakran a gombák elszaporodását segíti elő. A tusfürdők savas kémhatásuk miatt sem egészségesek. A hagyományos kozmetikai készítményeknél általában kifogásolható, hogy a jó minőségű növényi zsírokat olcsó ásványolaj-származékkal helyettesítik, amelyek elzárják a pórusokat és függővé teszik a bőrt. A különféle allergiát kiváltó illatanyagok jelenléte szintén bőrkárosító hatású. A legbiztosabban, akkor kerüljük el a bőrt és a szervezetet károsító anyagokat, ha figyelemmel kísérjük a fogyasztóvédelmi magazinok teszteredményeit, vagy ellenőrzött (BDIH, ECOCERT, BIOCONTROLL) natúrkozmetikumokat használunk.

Testápolók

Kevés olyan testápoló van forgalomban ami megfelel a bőr tényleges szükségleteinek. Nagy részük nem más, mint kőolaj (mineral oil) és víz vegyi anyagokkal emulgeált elegye, némi szintetikus illattal (Fragrance) dúsítva. A kőolaj származékokból készült krémek látszólag enyhítik a tusfürdők okozta kínzó tünetek nagy részét, hosszú távon azonban hatalmas károkat okozhatnak. Mivel ezek nem bőrbarát anyagok, nem szívódnak fel. Eltömítik a pórusokat, más hatóanyagok felszívódását meggátolják. Ezáltal hozzájárulnak a komedók (mitesszerek) és az aknék (pattanások) képződéséhez, valamint irritálják a bőrt – sok esetben egy enyhe állandó felszíni gyulladást okozva. Természetadta tulajdonsága bőrnek, hogy pl. a fürdés utáni bőrszárazságot is képes fél óra alatt magától kompenzálnia. Ha utána is száraz, akkor normalizáló hatású növényi olajjal, vagy olajat tartalmazó krémmel kell bekenni.

Hajsamponok

A hajápolás legfontosabb művelete a hajmosás: ezzel eltávolítjuk a fölösleges zsírt a hajszálakról, a port, a szennyeződést és az anyagcsere-termékeket fejbőrünkről.

Néhány évtizede még szappannal mostak hajat az emberek, és elégedettek voltak az eredménnyel. De a fejlődést nem lehet megállítani, a fürdőszobákba bevették magukat a hajsamponok, hajfestékek, hajfixálók, hajzselék, hullámosítók. Kritikátlanul kenjük fejünkre a mosóaktív anyagokkal (tenzidek), sűrítőkkel, emulgeátorokkal, stabilizátorokkal, visszazsírozókkal, opálosítókkal, szinező, illatosító és antisztatikus anyagokkal felpumpált samponokat, az üres flakonokat pedig az egyre növekedő háztartási szeméthegyekre dobjuk.

Amit a bőrről elmondtunk, itt is érvényes: külsőleg a haj minőségét nehéz befolyásolni. A sampontól a tisztításon kívül ne várjunk el semmi mást. Vitaminok, fehérjék vagy más szerek csupán néhány órányi átmeneti hatást érhetnek el, mint például D-panthenol duzzasztó hatása. Csodálatos módon a hajunk velünk él: alkohol, nehézfémek és más idegen anyagok még hetekkel a felszívódás után is kimutathatók benne. Talán hihetetlenül hangzik, de a legtöbb hajproblémát és a korpás tünetek nagy részét is maguk a samponok okozzák.

A mesterséges mosóaktív anyagok gyakran nem kívánt káros melléktermékeiről pedig talán maguk a sampongyártók sem tudnak. Így fordul elő, hogy a szulfátos alaptenzidek gyártásakor rákkeltő dioxán marad a készítményekben. (Részlet a Hétköznapi mérgeink c. kiadványból )

„A mosóporok és a hajsamponok mosóaktív anyaga ugyanaz a tenzid: alkil-benzol-szulfonát (ABS). Szerencsére a samponok leggyakoribb alapanyaga egy másik, jóval enyhébb tenzid, a nátrium-lauril-éter-szulfát (NLES). Mivel olcsó, majdnem minden hajsamponban ezt találjuk. Ám a bőrgyógyászok szerint ez is túlságosan agresszív, a hajszálakat teljesen lecsupaszítja és csökkenti a haj természetes öntisztuló képességét. Vagyis egyre többször kell hajat mosni, a sampongyártók örömére... A szulfát típusú tenzidek irritálják legnagyobb mértékben a bőrt: szabályosan reakcióba lépnek vele. Sószerű kötéssel kötődnek a bőr fehérjéiben lévő amin-csoportokhoz, ez a külső felhámréteg megduzzadásához vezet. A szarurétegben lévő zsíros anyagok kioldódnak, bőrünket kellemetlenül száraznak érezzük. Ezért nem ajánlatos a heti egyszeri samponhasználatnál több.

A korpásodás elleni hajsamponok általában 2-3 hét után fékezik a sejtszaporodást és ezzel a korpásodást is. A hatóanyagok (magnézium-pirition, cinkpirition, octopirox) hátránya azonban, hogy serkentik a faggyúképzést és ezért zsírosítják a hajat. Ráadásul ezeknek a hatóanyagoknak a bőrre gyakorolt hatása sem egészen tisztázott. És ez még a jobbik verzió, ugyanis elemzéseim során találkoztam olyan korpásodás elleni samponnal, amelyben egy gramm korpásodás elleni hatóanyag sem volt, pillanatragasztó viszont annál több! Tudomásul kéne vennünk, hogy a korpásodás nem egy önálló hajprobléma, hanem mindig valaminek a tünete. Az okot kell megkeresnünk, és nem a tünetet kezelgetnünk. (Dr. Rózsa Sándor Testápoló kislexikon)

A Levegő Munkacsoport Kiadványa is felhívja a figyelmünket, hogy a natrium-lauryl-sulfat (sodium-lauril-sulfat) agresszív anyag, a bőrt, a hajat erősen szárítja. A DMDM, a samponok gyakori alkotója allergiát okoz, gyakran formaldehid-szennyeződést tartalmaz, amely fejfájást, súlyosabb esetben depressziót, asztmát okozhat, és gyengíti az immunrendszert. A természetesnek kikiáltott termékek gyakori összetevője pedig a cocamidoprodyl betaine. Ez a vegyi anyag allergiát okozhat, gyakran egészségkárosító nitrozaminokkal szennyezett. A triethanolamine-nal kapcsolatban felmerült, hogy allergén és tüdőkárosító, illetve rákkeltő is lehet.

Hajöblítők és kondícionálók

A gyártók előszeretettel javasolják a hajöblítők és egyéb hajkondicionálók használatát. Ez részben indokolt is, ugyanis a gyakori samponhasználat károsítja a hajat, és ezért szükség van reparáló-szerekre. A hajöblítők és kondicionálók filmképző anyagai vékony rétegben tapadnak a hajra. Ezek főleg olyan kationos tenzidek, amelyek semlegesítik a haj föltöltődését, így a haj könnyebben fésülhető. A gond csak az, hogy hasonlítanak a ruhaöblítőkre, mivel ezek a legerősebben irritáló kozmetikum-összetevők, némelyiket kórházi fertőtlenítőként is használjuk. Van olyan hajkondicionáló, amelyik nem engedi a fejbőrünket levegőzni, és pont emiatt lesz élettelen és töredezett, mégis zsírosodó tövű a hajunk.

Hajfesték, hajlakk, egyéb hajápolók

A hajfestékek színük és összetételük szerint is eltérnek egymástól. A világos hajfestékek gyakran hidrogén peroxidot tartalmaznak. Ez egy maró hatású anyag, mely belélegzéskor fejfájást, hányingert okozhat, de az idegrendszert is károsíthatja. A sötét hajfestékekben a p-feniléndiamin található, ez a vegyi anyag feltételezhetően mutagén, azaz károsítja az emberi örökítőanyagot, a DNS-t, lehetséges rákkeltő, allergén és irritáló hatású. A vesét, az immun, ideg- és légzőrendszert is károsíthatja. A hajrögzítők filmképző anyaga könnyen a tüdőbe juthat, s károsíthatja annak működését. (hétköznapi mérgeink, Levegő Munkacsoport 2006)

Az ősz tincsek elfedésére hajfesték helyett használjunk inkább természetes alapú hajszínezőt (pl. Henna, diófőzet, kamilla). A hígított citromos víztől fényes jól fésülhető lesz a hajunk.

A tartós hullámosító szerek (dauerolók) a legproblémásabb kozmetikai szerek közé tartoznak. Ezek rendszerint olyan tioglikolát vegyületek lúgos (alkalikus) oldatai, amelyeket hidrogén-peroxiddal vagy bromáttal kombinálnak. A hajszálakat erősen rongálják, különösen szakszerűtlen kezeléskor. A savas dauerolás kíméletesebb módszer, de ha lehet, ezt is kerüljük el.

Körömlakk, szempillafesték

A körömlakkok toluol-szulfonamid műgyantát, halogénvegyületeket, aromás aminokat, oxibenzont, sztirolt, akrilátokat tartalmaznak - mind-mind veszélyes anyag.

A lakkoknak és lemosóiknak igen jellegzetes szaguk van. Illékony összetevői mint például a toluol a körömlakkokban, bőrirritáló hatású, károsítja a májat, a veséket, az ideg, a légző és a keringési rendszert, nagyobb mennyiségben vetélést okozhat. A szempillafestékeket rákkeltő formaldehid-származékkal konzerválják, a spirálokban gyakran allergiát kiváltó nikkellel és krómmal találkozhatunk. A szemek egészsége érdekében érdemes itt is inkább természetes alapanyagú kozmetikumot választani. (Hétköznapi mérgeink, Levegő Munkacsoport 2006)

Dezodorok, parfümök

A dezodorok lehetnek folyadék, spray, aeroszol, golyós, krém, stift, zselé formájúak. Tartalmaznak oldószereket, gélképzőket, hajtógázokat, kőolaj származékokat, kemény viaszokat, és még szagtalanítókat, izzadásgátlókat, tartósítókat, szintetikus illatanyagokat is. Mindenképpen fenntartásokkal kezeljük a következő reklám szövegeket, miszerint „szabályozólag hat”, „izzadást gátló”, „megakadályozza az izzadást”. Ezek mind alumíniumsókra vagy az alumínium egyéb származékára utalnak, amelyek amellett, hogy beszűkítik a verejtékcsatornákat, teljesen eltömítik a verejtékmirigyek kivezető nyílását, egyenesen a véráramba jutnak, ahonnan már szabadon garázdálkodva jutnak be még oda is, ahová nem is gondolnánk. Az izzadást teljesen megakadályozni nem tudják, ám gyulladást és allergiát válthatnak ki.

A parabének szintén káros összetevői a dezodoroknak. Ezek a vegyi anyagok behatolnak a bőrbe, hormonális hatásúak, és lehetséges rákkeltők.

A parfümök illatanyagainak előállításához felhasznált több ezer vegyi anyagnak csak egy kisebb részét vizsgálták meg, ezek közül néhány légzési nehézséget, allargiás reakciókat válthat ki. Az átlagos parfüm 50-100 illatanyagot tartalmaz.

Mivel az izzadás a kiválasztás egy természetes méregtelenítő módja és a testhőmérséklet fontos szabályozója, ebbe a folyamatba agresszív vegyi anyagokkal nem szabad beleavatkozni. Ügyelni kell inkább a helyes táplálkozásra, a megfelelő ásványianyag és vitamin bevitelére, a szintetikus ruházat kerülésére, valamint a hormontartalmú gyógyszerektől, és a stressztől való tartózkodásra. Érdemes olyan dezodort használni, amely szabályozza, illetve normalizálja a természetes és szagtalan verejtékezési folyamatokat; nem pedig izzadást gátol, és elfedi a szagokat egy káros szintetikus illattal. A parabénmentes dezodorokat, parfümöket kerülnünk kell. Az illóolajokat az ókor óta használják illatosításra. Nagyon kis mennyiségben van szükség belőle.

A Calvin Kleins eternity parfümben például 41 féle vegyi anyag található, valamint olyan illékony oldószerek, amelyek az idegrendszert károsítják, ezenkívül allergén, irrtáló és hormonháztartást megzavaró anyagok. (The Independent, www.independent.co.uk)

Tárczy Judit

2007-04-13