A világon több mint 100 millió cukorbeteget tartanak számon, s ennek száma csak évről évre folyamatosan emelkedik. Kis hazánkban kb. 500-600 ezren szenvednek cukorbetegségben. De mi is a cukorbetegség?

A cukorbetegség egy olyan állapot, amelyben vagy a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a sejtek inzulin iránti érzékenysége csökkent, és így a sejtek nem képesek a cukor (glukóz) felvételére.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a reggeli (koplalás utáni) vércukorszint magasabb, mint 6,7 mmol/l, több mint egy alkalommal. Ha 75g glukóz elfogyasztása után két órával a vércukor szint 11mmol/l felett van, az is diagnosztikus értékű. Ezt a cukorterheléses vizsgálatot akkor szokták végezni, ha egyéb tünetek utalnak a betegségre, de az éholmi vércukorszint normális.

A cukor útja

Étkezést követően az emésztett tápanyagok a vérbe majd a májba kerülnek, ahol további feldolgozásuk történik, majd elszállítódnak a különböző sejtekhez. A folyamat során megemelkedik a vércukor szintje.

Ennek hatására a hasnyálmirigy egy sejtcsoportja inzulint kezd termelni. Az inzulin feladata, hogy a sejtekbe juttassa a cukrot (glukózt), hogy ott energia keletkezhessen belőle. A sejt felszínén receptorok (érzékelők) vannak, ezekhez kapcsolódik az inzulin, és ők nyitják meg az utat a glukóz beáramlásához.

Mind az inzulin termelésében, mind az inzulin sejtekhez történő kötődésében zavar támadhat, és ez vezethet később a betegséghez.

1-es típusú, fiatalkori cukorbetegség

A cukorbetegség két típusát lehet megkülönböztetni. Az 1-es típusú cukorbetegség akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei tönkremennek.

Ennek oka általában az, hogy a szervezet saját védekező (immun) rendszere idegenként ismeri fel ezeket a sejteket, és elpusztítja azokat.

Ez a típus általában fiatal korban jelentkezik (leggyakrabban 10-14 éves kor között), ezért is nevezik fiatalkori cukorbetegségnek.

Ha az inzulintermelés nem megfelelő, a vércukorszint magas lesz, mivel az inzulin nélkül nem tud bejutni a sejtekbe. A sejtek pedig a bőség közepette éheznek. A sejtek zsírsavakból és aminosavakból kezdenek energiát termelni, de a cukor hiányában káros melléktermékek (ketontestek, pl. aceton) termelődnek, ezért lehet az ilyen betegnek acetonos a lehelete. Ez az egyik legveszélyesebb állapot, mely kezelés nélkül kómához, majd halálhoz vezethet.

A szervezet megpróbálja a sok cukrot a vesén keresztül kiüríteni, de a cukor vizet visz magával, ami bőséges vizeletürítéssel jár. (Ezért is nevezik a betegséget latinul diabetes mellitusnak, mely szó szerint annyit tesz: mézízű húgyár.) Régen ugyanis a vizelet ízéről diagnosztizálták a betegséget, természetesen a többi tünet fennállásakor). A víz és izomtömeg vesztés hatására gyors fogyás következik be, szomjúság és jó étvágy mellett. A magas cukorszint az idegeket károsíthatja, mely érzészavarokat okozhat. A szemlencse vizenyője miatt pedig látászavar jelentkezhet. E két utóbbi tünet a cukorszint gyors rendezésével helyreáll. Hosszú távon fennálló betegség esetén azonban ezeket a tüneteket már a fehérjék cukrok által történő módosítása okozza, melyek nem rendeződnek a vércukorszint normalizálásával.

2-es típusú cukorbetegség: lassú menet

A fent felsorolt klasszikus tünetek az 1-es típusra jellemzőek, ellentétben a 2-es típusú cukorbetegséggel, mely sokszor tünetmentesen kezdődik.

Ez inkább középkorú embereken jelentkezik, akiknek többsége túlsúlyos, de nem feltétlenül. Itt a sejtek inzulinérzékenysége csökkent, melynek sok oka lehet.

Ezt enyhébb formának is tekintik, mert a tünetek csak lassan jelentkeznek, és sokáig kontrollálhatók diétával, vagy gyógyszerekkel. Ennek ellenére, ha a cukorszintet nem kontrolláljuk, a szövődmények ugyanolyan súlyosak lehetnek.

Korai jelei a fáradékonyság, szomjúság, és gyakoribb vizeletürítés lehetnek. E mellett a hirtelen fogyás, a gyakori hüvelyi gombás fertőzések, illetve húgyúti fertőzések és a lassú sebgyógyulás hívhatják fel rá a figyelmet.

Az érzészavar és a homályos látás már későbbi szövődmények, és sajnos nehezebben is kezelhetők, mint az 1-es formánál, mivel ezeket nem a magas vércukor, hanem a cukor által módosított fehérjék hozzák létre. Legtöbbször azonban tünetmentes a betegség, és általános orvosi vizsgálat során fedezik fel.

Életmód-tényezők, avagy miért fontos a rostgazdag táplálkozás?

Bár a betegség kialakulásában fontos tényező a kor, a testsúly és bizonyos genetikai faktorok, a kifejlődésében az életmód nagy szerepet játszik. Ezt igazolja a betegek növekvő száma a világ fejlett társadalmaiban. Elcsépelten hangzik, hogy a túlzott finomított élelmiszer fogyasztás káros az egészségünkre, de ez esetben fokozottan igaz.

A finomított élelmiszerekkel (és nem csak a szénhidrátokkal) az a baj, hogy nagyon kevés emésztést kívánnak meg a szervezetünktől. Így étkezés után túl gyorsan hozzáférhetővé válnak, túl gyorsan emelkedik meg a vércukorszintünk.

Ennek eredményeként a hasnyálmirigy nagy mennyiségű inzulint juttat a vérbe, hogy gyorsan csökkentse a cukorszintet. Ez meg is történik, ami a normálisnál alacsonyabb vércukorszintet eredményez. Az agy sejtjei azonban csak glukózt képesek használni az energiatermelésre, ezért egy sóvárgás jön létre. Ez az oka annak, hogy reggeli után két-három órával már valami nasit kívánunk, és biztosan tudjuk, hogy ebédig nem fogjuk kibírni. Ekkor bekapunk valami „gyorsan emészthetőt”,  és a folyamat kezdődik előröl. Olyan ez, mintha reggel felülnénk egy hullámvasútra, és este alig várnánk, hogy kiszállhassunk belőle.

A sóvárgás fázisában egy másik folyamat is történik. Az inzulinnal ellentétes hatású hormonok és stresszhormonok termelődnek, melyek képesek a raktárakból cukrot mozgósítani. Igen ám, de ezek a hormonok más működéseinkre is hatással vannak. Idegesek leszünk, stresszesek leszünk, emelkedik a vérnyomásunk, melyek további egészségügyi problémákhoz vezetnek.

A vércukor ingadozás hatására átlagosan magasabb a vér inzulinszintje, emaitt az érzékelő receptorok száma csökken a sejteken. Kezdetben lehet, hogy a reggeli (koplalás utáni) vércukorszint inkább alacsony és nem magas, később azonban elkezd emelkedni a receptorok kimerülésének megfelelően. Ahogy a folyamat halad előre, a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei is kifáradnak, és ekkor már az inzulin termelése is csökken. Ilyenkor válhat szükségessé az inzulin pótlás.

Bár a klinikai orvoslás nem veszi figyelembe, fontos még megemlíteni, hogy a finomított szénhidrátok lebomlása során savas végtermékek keletkeznek, amik kedveznek bizonyos baktériumok, gombák elszaporodásának. Ez az elsavasodás egyik fő következménye. E mellett a magas cukor szint táplálja is ezeket a parányi élőlényeket (mikroorganizmusokat), sőt azok is hozzájárulnak a vércukorszint ingadozásához. Nem meglepő például, hogy a hüvelyi gombás folyamatoknál mindig fel kell, hogy merüljön a cukorbetegség.

A cukorszint napközbeni nagymértékű ingadozását a fentiek értelmében el kell kerülni, melynek megoldása a rostgazdag, alacsony finomított cukortartalmú táplálkozás.

Nem a szénhidrát az ellenség, hanem annak finomított, könnyen hozzáférhető formája. A hozzáférhetőséget az étel elkészítési módja is befolyásolja, a nyers ételek ilyen szempontból sokkal jobbak, mivel a hőkezelés, felbontja a molekulák egy része közötti kötéseket is.

Dr. Francine Kaufman, a Los Angelesi Gyermekkórház Diabétesz, Endokrinológia és Anyagcsere Központjának vezetője, az Amerikai Diabétesz Szövetség volt elnöke a fenti megfontolás alapján fejlesztett ki egy nyers kukoricakeményítő alapú készítménycsaládot, melyből a cukor olyan egyenletesen szívódik fel, hogy akár 8 órán keresztül is képes stabil vércukorszintet biztosítani. 

Az alapvető cél az volt, hogy a kezelt cukorbetegek ne tapasztaljanak meg alacsony vércukorszinttel járó (hipoglikémiás) időszakokat, mely az inzulinterápia sajnálatos velejárója lehet.  A készítmény azonban sokkal több területen is jelentőséggel bír a fogyókúrától a fitness edzéseken át a maratoni sportokig.

Helytelen táplálkozás

Már említettük, hogy a betegség okai több tényezősek, de a kialakuláshoz fontosak az életmódbeli rossz szokások. A finomított élelmiszerek vércukorszint ingadozást okozó hatását már ismertettük. Ennek fényében fontos, hogy reggel bőséges, fehérjedús reggelit fogyasszunk, melynek része lehet a sok zöldség is, mert az megfelelő mennyiségű rostanyaggal van tele.

Fontos, hogy valamilyen rostdús, vagy sokmagos barnakenyeret együnk, és ne pl: zsömlét. Így az emésztés lassabb mértéke miatt a vércukorszint lassan emelkedik, ami nem okoz olyan magas inzulincsúcsot (hirtelen inzulinszint emelkedést), és így nem jön létre a „hullámvasút”. Ennek kiküszöbölésére a másik alapvető fontosságú dolog a rendszeres, gyakori de kis mennyiségű étkezés. De ez ne nassolás, ne édesség legyen: ezeket kerüljük. Érdekes, hogy a hagyományos orvostudomány a cukorbetegeknek zsömlét ajánl, mert azzal könnyen számolható a szénhidrátbevitel. Közben pedig pont a fent említett ingadozást erősíti vele.

Gondoljuk végig, mit eszünk nap, mint nap. A hús, a fehérkenyér, az édesség, a kóla, a sör mind erősen savasítanak, nem is beszélve a színezőanyagokról és a tartósítószerekről. Ez mind-mind kedvez azoknak a mikroorganizmusoknak, amiket fentebb említettünk.

Ezen szervezetek anyagcseréjének végtermékei számunkra testidegen anyagok, melyek károsíthatják az emberi szöveteket (így pl.: a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit), nem is beszélve az ellenük fellépő immunreakciókról, melyek autoimmun betegségeket is produkálhatnak.

Épp ezért különösen fontos a napi 4-5-szöri zöldségfogyasztás a cukorbetegek számára, illetve a zsemle helyett inkább a sokmagvas barnakenyerek.

Fontos még megemlíteni a rendszeres testmozgást, mely hormonális hatásainál fogva jótékony hatással van az anyagcserére, nem is beszélve a testsúly könnyebb kontrollálásáról. Ez azért is lényeges, mert mint a bevezetőben említettük, a cukorbetegek nagy része túlsúlyos. A súlyfelesleg ledolgozása önmagában is sokat tud javítani a szénhidrát anyagcserénken.

Étrendkiegészítők szerepe

Cink – A második legnagyobb mennyiségű mikroelem a szervezetünkben. Fontos szerepe van a vércukorszint szabályozásában és a testsúly-kontrollban. A cink szükséges a hasnyálmirigy inzulintermeléséhez, az inzulin hatékony működéséhez is.

Króm – A króm növeli az inzulin hatékonyságát. Króm hiányában a normális mennyiségű inzulin többszöröse szükséges ugyanazon hatás eléréséhez. Épp ezért főleg az inzulinérzékenység csökkenésekor fontos a szerepe.

Vanádium – Egyre jobban kutatott ásványi anyag. A tanulmányok azt mutatják, hogy csökkenteni képes az inzulin és a vércukorcsökkentő gyógyszerek iránti igényt. Ezt az inzulinérzékenység növelésével éri el. Épp ezért pótlása alapvető jelentőségű cukorbetegség esetén.

Bitter Melon (keserű dinnye) – Ez a gyümölcs nagymértékben képes javítani a test természetes képességét a vércukorszint szabályozásában embereken és állatokon is. Magjában inzulin-szerű hatással rendelkező anyagok vannak. E mellett növeli a máj glukózfelhasználási képességét.

Gymnema Sylvestre – A gurmar néven is ismert növényt az Ayurvéda évszázadok óta alkalmazza a túl sok cukor semlegesítésére. Fokozza a hasnyálmirígy inzulintermelését, ezáltal csökkentve a cukorszintet, mely mind a vércukor, mind a glukóz által módosított hemoglobin szintjének csökkenésében megmutatkozik.

Fenugreek (Trigonella foenum-graecum) – Szintén javítja a szénhidrát anyagcserét. Segít kiegyenlíteni a vércukorszint hullámzását, mely által csökken a sóvárgás. Ezek mellett felgyorsítja a cukor lebomlását, mely által nem csak a vérben, de a sejtekben is gyorsabban csökkent a cukorszint, így nő a sejtek inzulin-érzékenysége is. Épp ezért ez a növény sok súlycsökkentő és anti-diabetikus készítménynek.

 Dr. Gulyás Tamás