Védjük a szemünket!

A számítógépes munka elsősorban nem a monitor sugárzása, hanem szemünk megterhelése miatt veszélyes.

Mivel olvasás, illetve számítógépezés közben az átlagosnál kevesebbet pislogunk, a szaruhártya könnyen kiszárad.

Míg normális esetben percenként átlagosan huszonkétszer hunyjuk le a szemünket, olvasás közben ez tízre, a képernyő előtt pedig mindössze hétre csökken.

Lényeges ezért, hogy munka közben tudatosan pislogjuk. Húsz-harminc percenként tartsunk rövid szünetet, néhányszor lassan hunyjuk le, majd nyissuk ki a szemünket. Fontos a szemizmok nyújtása is, ezért pár percen keresztül váltogassuk a közelre és távolra nézést (fókuszáljunk különböző távolságra lévő tárgyakra).

A szemnek az adatbevitel is igen megterhelő lehet, hiszen folyamatosan eltérő távolságban lévő, más fényerejű szövegre kell fókuszálni. Ekkor célszerű a monitorhoz lehető legközelebb helyezni a begépelendő szöveget: a képernyőre szerelhető irattartó kiváló megoldás lehet, mivel így szemeinket és nyakunkat megkíméljük a felesleges mozgatástól.

A képernyő távolsága is igen fontos: a monitor – méretétől függően – legalább ötven- hetven centiméter távolságra legyen tőlünk. Ügyeljünk rá, hogy a természetes fény oldalról érje a számítógépet, hiszen így elkerülhetőek a képernyőn keletkező zavaró visszatükröződések.

Mivel a túlságosan erős fény fáraszthatja a szemet és zavarhatja a koncentrációt, ideális, ha az irodában az általános világítás gyengébb, mint a monitor fényereje. Emellett célszerű asztali lámpával megvilágítani a klaviatúrát, illetve a begépelendő dokumentumot.

Manapság már viszonylag olcsón beszerezhetünk kifejezetten erre a célra gyártott, a laptopokhoz USB port segítségével csatlakoztatható lámpákat.

Megfelelő irodabútor, helyes testtartás

• Lényeges, hogy az asztallap állítható legyen, így könnyen saját igényeinkhez igazíthatjuk. Legideálisabb a hetven-nyolcvan centiméter közötti magasság.

• Praktikus, ha külön polc van kialakítva a billentyűzetnek, mert így a klaviatúra alacsonyabbra, kb. könyökmagasságba kerülhet, és gépelés közben megtámaszthatjuk alkarunkat. Igyekezzünk úgy helyezkedni, hogy munka közben alkarunk és felkarunk derékszöget zárjon be, csuklónk pedig egyenes legyen.

• Az ideális szék magassága könnyedén állítható, támlája a lapocka alatt végződik. Figyeljünk arra, hogy az ülőfelület a comb hosszának kétharmadát alátámassza. A méretet úgy állítsuk be, hogy combunk és lábszárunk derékszöget zárjon be, talpaink pedig egymással párhuzamosan helyezkedjenek el a talajon. Kerüljük a lábak keresztezését, és ne csupán lábujjhegyünket támasszuk meg, hanem egész talpunk érintkezzen a padlóval. Próbáljunk egyenesen ülni, és nekidőlni a szék támlájának (amennyiben ez kényelmetlen, vagy a szék nem megfelelő, deréktámasz gyanánt használjunk henger alakú párnát). Semmiképpen se üljünk a számítógépnél „oldalasan” mert így nem lesz egyenletes a gerinc terhelése.

Bár a fenti szabályok betartásával lényegesen csökkenthető a testünket érő terhelés, betartásuk önmagában nem véd meg a számítógépes munka egészségkárosító hatásaitól.

Sokat segíthet viszont a rendszeres testmozgás, ami nem feltétlenül jelent sporttevékenységet: már az is hatásos, ha naponta néhány percen keresztül – akár a munkahelyen – tornagyakorlatokat végzünk.

Ezen kívül érdemes a munkát óránként legalább tíz percre megszakítani: minél gyakrabban álljunk fel a székből, sétáljunk egy keveset, és pihentessük a szemünket.