A számítógépes munka elsősorban nem a monitor sugárzása, hanem szemünk megterhelése miatt veszélyes.
Mivel olvasás, illetve számítógépezés közben az átlagosnál kevesebbet pislogunk, a szaruhártya könnyen kiszárad.
Míg normális esetben percenként átlagosan huszonkétszer hunyjuk le a szemünket, olvasás közben ez tízre, a képernyő előtt pedig mindössze hétre csökken.
Lényeges ezért, hogy munka közben tudatosan pislogjuk. Húsz-harminc percenként tartsunk rövid szünetet, néhányszor lassan hunyjuk le, majd nyissuk ki a szemünket. Fontos a szemizmok nyújtása is, ezért pár percen keresztül váltogassuk a közelre és távolra nézést (fókuszáljunk különböző távolságra lévő tárgyakra).
A szemnek az adatbevitel is igen megterhelő lehet, hiszen folyamatosan eltérő távolságban lévő, más fényerejű szövegre kell fókuszálni. Ekkor célszerű a monitorhoz lehető legközelebb helyezni a begépelendő szöveget: a képernyőre szerelhető irattartó kiváló megoldás lehet, mivel így szemeinket és nyakunkat megkíméljük a felesleges mozgatástól.
Ugyancsak kellemetlen tünetekhez vezethet, ha a monitor elrendezése nem megfelelő. A képernyő felső szegélyének nagyjából szemmagasságban, illetve az alatt kell lennie, ellenkező esetben tartósan felfelé kell néznünk. Ettől – mivel tágabbra nyitjuk szemünket – növekszik a szaruhártya kiszáradásának intenzitása, ami égető érzést, vörösödést, fájdalmat, fejfájást okozhat.
A képernyő távolsága is igen fontos: a monitor – méretétől függően – legalább ötven- hetven centiméter távolságra legyen tőlünk. Ügyeljünk rá, hogy a természetes fény oldalról érje a számítógépet, hiszen így elkerülhetőek a képernyőn keletkező zavaró visszatükröződések.
Mivel a túlságosan erős fény fáraszthatja a szemet és zavarhatja a koncentrációt, ideális, ha az irodában az általános világítás gyengébb, mint a monitor fényereje. Emellett célszerű asztali lámpával megvilágítani a klaviatúrát, illetve a begépelendő dokumentumot.
Manapság már viszonylag olcsón beszerezhetünk kifejezetten erre a célra gyártott, a laptopokhoz USB port segítségével csatlakoztatható lámpákat.
A látásproblémákkal küzdőknek a fentieken túl egyéb problémákkal is szembe kell nézniük. Előfordulhat, hogy a hétköznapi szemüveg számítógépes munkához nem megfelelő: ebben az esetben a szakorvos illetve az optikus speciális számítógépes szemüveg viselését javasolhatja.
A látásproblémákkal rendelkezők számára azért is fontos a megfelelő szemüveg rendszeres viselése, mert ennek hiányában a folyamatos hunyorgás megterheli a szem körüli izmokat, ami a szemhéjak remegéséhez vezethet.
A kontaktlencse-használók fokozottabban ki vannak téve a számítógépes munka veszélyeinek, hiszen szemük sokkal könnyebben kiszárad. A légkondicionáló tovább súlyosbíthatja a helyzetet, ezért ha jelentkeznek a szemkiszáradás tünetei, feltétlenül kapcsoljuk ki a berendezést.
Az irodabútorok helytelen kiválasztása és elrendezése, valamint a nem megfelelő testtartás, számos maradandó mozgásszervi rendellenességet okozhat. A problémát az is fokozza, hogy az ülőmunkát végzők közül sokan semmiféle testmozgást nem végeznek.
Ez néhány év alatt a gerinc és az ízületek károsodásához, valamint nyaki és deréktáji fájdalmakhoz vezethet.Kiemelkedően fontos ezért a megfelelő minőségű irodabútorok beszerzése, valamint azok helyes beállítása. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat:
Lényeges, hogy az asztallap állítható legyen, így könnyen saját igényeinkhez igazíthatjuk. Legideálisabb a hetven-nyolcvan centiméter közötti magasság.
Praktikus, ha külön polc van kialakítva a billentyűzetnek, mert így a klaviatúra alacsonyabbra, kb. könyökmagasságba kerülhet, és gépelés közben megtámaszthatjuk alkarunkat. Igyekezzünk úgy helyezkedni, hogy munka közben alkarunk és felkarunk derékszöget zárjon be, csuklónk pedig egyenes legyen.
Az ideális szék magassága könnyedén állítható, támlája a lapocka alatt végződik. Figyeljünk arra, hogy az ülőfelület a comb hosszának kétharmadát alátámassza. A méretet úgy állítsuk be, hogy combunk és lábszárunk derékszöget zárjon be, talpaink pedig egymással párhuzamosan helyezkedjenek el a talajon. Kerüljük a lábak keresztezését, és ne csupán lábujjhegyünket támasszuk meg, hanem egész talpunk érintkezzen a padlóval. Próbáljunk egyenesen ülni, és nekidőlni a szék támlájának (amennyiben ez kényelmetlen, vagy a szék nem megfelelő, deréktámasz gyanánt használjunk henger alakú párnát). Semmiképpen se üljünk a számítógépnél „oldalasan” mert így nem lesz egyenletes a gerinc terhelése.
Bár a fenti szabályok betartásával lényegesen csökkenthető a testünket érő terhelés, betartásuk önmagában nem véd meg a számítógépes munka egészségkárosító hatásaitól.
Sokat segíthet viszont a rendszeres testmozgás, ami nem feltétlenül jelent sporttevékenységet: már az is hatásos, ha naponta néhány percen keresztül – akár a munkahelyen – tornagyakorlatokat végzünk.
Ezen kívül érdemes a munkát óránként legalább tíz percre megszakítani: minél gyakrabban álljunk fel a székből, sétáljunk egy keveset, és pihentessük a szemünket.