Az American Journal of Clinical Nutrition (klinikai táplálkozástudományi szaklap) februári számában arról számolnak be kutatók, hogy az általuk vizsgált csoportban a 8-13 év közötti kislányok közül azoknak volt erősebb csontozatuk, akik naponta legalább három adag zöldséget-gyümölcsöt fogyasztottak. A zöldség-gyümölcs-evők vizeletmintájában lényegesen kevesebb kalcium volt – hangsúlyozzák a tudósok, ami annyit jelent, hogy kevesebb kalcium ürült ki a szervezetükből, mint társaikéból. A jelenség hátterében az áll, hogy szervezetünk anyagcsere-folyamataiban a savas tulajdonságú anyagokká lebomló táplálék – azaz az állati eredetű fehérjék és a babfélék – a csontokból vonja el a közömbösítő anyagot: a csontok fő anyagát, a kalciumot. A kutatók úgy vélik, hogy a növényi anyagokban gazdag táplálék csökkenti a csontok kalciumvesztését. Felnőttek esetében már számos vizsgálat megerősítette: a növényi táplálék nagyobb csontsűrűséget eredményez. Feltételezik, hogy ebben szerepet játszik a növényekben levő kálium, C vitamin, bétakarotin, magnézium is.

Más kutatási eredmény arra engedett következtetni, hogy a vizeletben megjelenő kalcium túlnyomórészt a csontokból vonódott ki, nem pedig az elfogyasztott táplálék kalciumtartalmából eredt.

Megjegyzés: Természetesen nem a babfélék fogyasztása okozza a gondot, hiszen babfélét általában nem eszünk nagy mennyiségben és pláne nem napi rendszerességgel, viszont állati fehérjét: húst, felvágottat, tejet, sajtot, túrót, joghurtot - rendszeresen, naponta többször és lényegesen többet a kelleténél.

Méghozzá a tejet, sajtot, joghurtot abban a hiszemben esszük akár nyakló nélkül is, hogy ez csak használ, ez kell az erős csontok felépítéséhez, a csontritkulás megelőzéséhez. Kettős probléma áll elő ezáltal: rendszeresen több fehérjét fogyasztunk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van, amivel fölöslegesen és folyamatosan „savasítjuk” magunkat, amit a szervezetünknek a csontokból kivont kalciummal kell ellensúlyoznia (ezt sugallják a klinikai táplálkozástudományi vizsgálatok), másrészt nem esszük meg a szükséges mennyiségű „lúgosító” növényi táplálékot, ami leköthetné a fehérjék lebontása során keletkező savas anyagot, inkább ahelyett is „savasító” táplálékot fogyasztunk.

Forrás:Reuters-Planetark