Ahhoz, hogy megértsük szervezetünk alapvető működéseit előbb sejtszinten kell tisztában lennünk a folyamatokkal. Először a felépítéssel, később a működéssel fogunk megismerkedni.

Szervezetünk legkisebb élő egysége a sejt, bár újabb kutatások már ezt is megkérdőjelezik, de erről majd 10 év múlva írunk egy újabb tanulmányt.

Sejtjeink külön világa önmagában is ámulatba ejtő. Sokunknak megvan az az élménye, mikor környezet ismereti vagy biológia órákon ismerkedtünk ezzel a csodálatos világgal. Olyan szervezettnek tűnik minden, hogy el sem hisszük, hogyan is lehet beteg valaki, akit ezek a csodamütyűrök építenek fel.

Sejtjeinket a külvilágtól a sejtmembrán választja el. Ez a membrán nem csak elválaszt, de ezen keresztül anyag és információ áramlik a másodperc töredékei alatt. Olyan ez, mint egy szappanbuborék, és szerkezetileg úgy is épül fel.

A sejtmembránt felépítő alapvető építőelemek a foszfolipidek (ilyen például a Lecitin). Ezek vízoldékony fejjel, és zsíroldékony farokkal rendelkeznek. A foszfolipidek egymással szemben egy kettős réteget alkotva helyezkednek el. A külső tér és a sejtplazma felé néznek a vízoldékony foszfátrészek, a membrán belseje felé pedig a zsíroldékony „farok” részek (ezek a zsírsavak), ahogy az ábrán is látható:

A fent leírt alapvázba ágyazódnak fehérjék, szénhidrátok és koleszterin, illetve ezek variációi. Ha egy szénhidrát és egy fehérje összekapcsolódik, azt glikoproteinnek, ha egy zsír és egy szénhidrát összekapcsolódik, azt glikoipidnek nevezzük. Ezek a molekulák a membránon keresztüli szállító folyamatokban, illetve az információ közvetítésében játszanak szerepet.

A membrán hajlékonysága, rugalmassága az azt alkotó zsírsavak minőségi arányától függ. Minél több telítetlen zsírsavat tartalmaznak, annál rugalmasabb, és annál jobb a működése is. Ezen felül a sok telítetlen zsírsav jobban ellenáll a szabadgyökök károsító hatásainak is.

Ez talán a legfontosabb oka azon étrendi javaslatoknak, melyek a telítetlen (omega3 és omega6) zsírsavak fogyasztására helyezik a hangsúlyt.

Bár a membránon keresztül zajlik minden folyamat a sejt belső és külső környezete között, a sejten belüli folyamatokat a sejtmag irányítja. Ez a sejtalkotó a fejletlen egysejtűekben még nem volt jelen, csak később alakult ki, és vált önálló egységgé. Sejtjeink magját szintén egy membrán választja el a belső környezettől. Olyan ez, mint a tojásban a sárgája. Itt található a DNS. Az abban tárolt információk fordítódnak parancsokká, melyeket a sejt el is végez. Ezek általában a sejtanyagcsere folyamatokra, vonatkoznak, kódolják, a sejt által termelt fehérjéket, melyek az enzimeket alkotják. A DNS-ről történő információ átírást kívülről bekerülő hormonok is befolyásolják főleg szteroid jellegű hormonok, de a belső folyamatok is visszahatnak rá. Ez az örökítő anyagunk is, hisz a benne tárolt információk határozzák meg tulajdonságainkat is. Ezek a bonyolult működések azonban már meghaladják cikkünk kereteit.

A sejtben zajló folyamatokhoz energiára van szükség, mely ebben az esetben nem egy elvont dolog. A tápanyagok mind egy végső közös úton kerülnek be az energia nyerő folyamatokba. Ez a cirtomsav- (vagy Szent Györgyi-Krebs) ciklus, illetve az azt követő végső oxidáció, mely során a tápanyagok bomlástermékeiből végül energia lesz, oxigén felhasználásával. Ennek a folyamatnak az elemeit épp ezért légzési láncnak is nevezzük.

Az említett történések a mitokondriumban zajlanak. Ez a sejtalkotó kettős membránból áll. Kívülről is egy kettős rétegű membrán borítja, és belsejét is átszövi ennek a kettős rétegek a labirintusa.

A mitokondrium rendelkezik saját DNS-sel is, mely a mai kutatások intenzív területe. Azt eddig is feltételezték, hogy ezek az apró sejtalkotók a törzsfejlődés során az állati sejtekbe bekerülő baktériumok utódai, melyek megtanultak együtt élni a gazdasejttel olyannyira, hogy annak részévé váltak. Azt azonban csak most kezdjük sejteni, hogy a mitokondriumok DNS-ében tárolt információk hatással vannak sejtjeink működésére, és hogy sok betegség, illetve az öregedés szempontjából nagy jelentőséggel bírnak.

A táplálék kiegészítőknek a mitokondriumok szempontjából is nagy szerepe van, hisz az energiatermelő folyamatok, szinte mindegyikének szüksége van táplálékaink eme összetevőire. Különös jelentőséggel a B komplex vitamincsoport bír ebből a szempontból. De például a Karnitinnek is itt van szerepe, mely a zsírok energiává történő alakulását segítik. Ezen felül ne feledkezzünk meg a telítetlen zsírsavakról, mint fő membránalkotókról sem.

A többi , legalább ennyire fontos sejtalkotó elemmel jelen cikkönkben nem foglalkozunk, annyit azonban megemlítünk, hogy a sejtmagban a DNS-ről RNS-re íródik az információ, mely információt a riboszómák fordítják le a fehérjék nyelvére. Ezen folyamatok mindegyikét enzimek végzik, melyek ugyanezen mechanizmusokon keresztül jönnek létre. Ebből látszik, hogy milyen bonyolult összhatások vannak jelen egyetlen sejtben is.

Ezen folyamatok mindegyikében, az enzimműködésekhez szükséges számtalan vitamin és nyomelem részt vesz. De számtalan kívülről bevitt kemikália meg is zavarhatja azt.

Épp ezért fontos odafigyelni táplálkozásunkra, és kiegészíteni azt a megfelelő mikro-tápanyagokkal.

És ne feledjük: Az életmód az elsődleges, a kiegészítés csak ezután jön, és annak is személyre szabottnak kell lennie, a táplálkozási szokások, a betegségre való hajlamok és a már kialakult állapotoknak megfelelően.

Dr. Gulyás Tamás

2007-04-13