Az 1960-as évek elején a tudósok rájöttek, hogy egy hormonszerű vegyületet, a prosztaglan- mely az egyik legfontosabb ismert biológiai anyag, a test egyedül az omega-3 és az omega-6 zsírsavakból képes előállítani. Ezen alapvető zsír­savak mindkét családja szükséges ahhoz, hogy ez az újonnan felfedezett, egész testünkre kiterjedő szabályozórendszer működhessen.

Az omega-3 és omega-6 olajokból előállított prosztaglandinokat és a hozzájuk tartozó molekulákat összefog­laló néven "eicosanoidok"-nak nevezzük. Az eicosanoid ugyanolyan fontosnak bizonyult, mint például az inzulin hormon, melyet a hasnyálmirigy állít elő.

Az inzulin azonban a vérben kering, míg az eicosanoidok abban a sejtben vagy szövet­ben fejtik ki hatásukat, amelyben létrejönnek. A tudomány végre rájött, hogy az alapvető zsírsavak miért olyan alapvetők - a belőlük előállított eicosanoidok mindenből kiveszik a részüket, hiszen minden szervrendszerre hatással vannak.

Régóta foglalkoztatja a kutatókat, van-e összefüggés az étrend, illetve a szív- és érrendszeri betegségek között s ha igen, milyen. Bang, Dyerberg és társaik felfigyeltek arra, hogy Grönland nyugati részének eszkimó lakossága alig ismeri ezeket a betegségeket, étrendjük viszont rendkívül gazdag halban és a tenger külön­féle gyümölcseiben.

A tudomány nyelvén megfogalmazva: az eszkimók étrend­jében alig van szénhidrát, viszont viszonylag sok benne a fehérje és a zsír. Igen ám, de a fejlett civilizációban élő társadalmak Európától Amerikáig ugyancsak fehérje-és zsír dús táplálékon élnek, egészségüket mégis elsősorban a szívbetegségek veszé­lyeztetik.

Mi lehet a magyarázat?

A különbség éppen abban van, hogy az eszkimók ételeiben nagy mennyiségű tengeri eredetű fehérje és zsír található, ezekben pedig sok a hosszú szénláncú, telítetlen, úgynevezett omega-3 zsírsav. Grönlandon a lakosság étrendjében több mint háromszor annyi a telítetlen zsírsav, mint Dániában. A sok tengeri halat és fókát fogyasztó eszkimók között kb. 400-szor ritkább a szív­infarktus előfordulása, mint a "civilizáltabb" társadalmakban.

Az eszkimók ugyanis az említett állatok fogyasztásával legalább 10-szer több omega-3 zsírsavat vesznek magukhoz, mint mi, közép-európai emberek.

Az esszenciális zsírsavak azért fontosak a szervezet számára, mert a prosztaglandin nevezetű hormoncsalád kiindulási anyagai. A prosztaglandinok egyebek mellett a keringési rendszer, az immunrendszer, a zsíranyagcsere stb. fontos sza­bályzói. Csökkentik az emelkedett koleszterin- és trigliceridszintet, megakadályoz­zák a vérlemezkék összetapadását vérrögökké, ezáltal csökkentik az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Minthogy csökkentik a vér viszkozitását, javítják a vér áramlási tulajdonságait, ami a keringés és így a szövetek oxigénellátásának jelentős javulásához vezet. A prosztaglandinok a magas vérnyomást is csökkentik, vagyis több támadásponton gátolják a különböző keringési eredetű betegségek - főleg az érelmeszesedés -kialakulását.

Különösen érdekes összefüggést tártak fel cukorbetegek esetében.

Ismert, hogy cukorbetegségben szenvedőknél a szív- és érrendszeri betegségek kockázata ötszöröse a szokásosnak, ily módon tehát a diabetes és a szívbetegség szorosan összefügg egymással.

Az eszkimóknál - hagyományos étrendjük mellett - alacsony vérzsírszint és normálisglukóztolerancia tapasztalható. (Glukóztolerancia = cukortűrés.) Megfelelő az inzulinszabályozás, étkezés vagy cukorterhelés után a vér normális glukózszintje nagy kilengések nélkül' hamar visszaáll.) Ha azonban áttérnek a Nyugaton szokásos - magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztására, akkor náluk is magasabb vérzsír- és trigliceridszint alakul ki és a glukóztolerancia is eltér a normálistól.

Dr. Dávid P. Rose amerikai kutató állatkísérletei szerint az omega-3 zsírsavak fogyasztása akadályozza a mellrák kifejlődését. Ugyancsak állatkísérletek tanúskodnak arról, hogy az omega-3 zsírsavak gátolják a vastagbélrák kialakulását. A tekintélyes orvosi szaklap, a New England Journal ofMedicine hasábjain 1994-ben publikált kutatás eredménye szerint azok a dohányosok, akik gyakran fogyasz­tanak halat, jóval ritkábban szenvednek tüdőtágulásban (emphysema), illetve hörghurutban (bronchitis).

A kutatást vezető dr. Eyal Shahal kimutatta, hogy a hörghurut kockázata egyharmadával, a tüdőtágulásé pedig kétharmadával csökken a halat fogyasztók esetében. Az esszenciális zsírsavak - illetve a belőlük képződött prosztaglandinok, prosztaciklinek - a keringés javításán kívül más módon is előnyösen hatnak a szervezetre.

Csökkentik a gyulladásokat:

Ezért alkalmazásuk előnyös a krónikus gyulladások kezelésében (például reuma). Tapasztalatok szerint néhány havi szedés után a reggeli ízületi merevség és fájdalom jelentősen csökken.Ezek az anyagot mozgósítják az immunrendszert, ezért az ezeket rendszeresen fogyasztók szervezetének ellenálló képessége sokkal jobb a fertőzésekkel szemben.

Mivel az idegrendszer működéséhez sok telítetlen zsírsav szükséges, alkalmazásuk idegrendszeri kórképekben is javulást hozhat (például sclerosis multiplex).

FIGYELEM!

A telítetlen zsírsavak fokozottan érzékenyek a szabadgyökök károsító hatásaira, ezért aki jelentősebb mennyiségben fogyaszt omega-3 zsírsavakat, annak ajánlott az antioxidáns kiegészítés.