Az asztma világnapját minden év május első keddjén tartják a Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) nevű szervezet kezdeményezésére. Ennek apropóján beszélünk az asztma medicina kezeléséről.

Az asztma a légutak gyulladásos betegsége, melyben a légutak szűkülete miatt alakulnak ki a tünetek.Több tényezős betegség, több okból jöhet létre, sőt sokszor több tényező együttes jelenléte okozza a rohamokat. A tünetek megértéséhez sohasem szabad figyelmen kívül hagyni a pszichés faktorokat sem. Alapvetően azonban egy gyulladásos betegségről van szó, mely során az immunrendszeri izgalom, illetve az ezzel kapcsolatos mechanizmusok hatására jönnek létre a rohamok is.

A kezelés kérdései

Mivel nemcsak a tüdőt, hanem az egész szervezetet érintő betegégről van szó, nem lehet a szokásos tüneti és a tünetmentességet célzó gyógyszeres kezeléssel elintézni a kezelést, hanem figyelembe kell venni a külső és belső tényezőket. A hagyományos gyulladásgátló és hörgőtágító kezelés ugyanis akár teljes tünetmentességet is létrehozhat, azonban ilyen esetekben is el kell gondolkozni a mélyebben megbúvó okokon. Heveny esetekben mindenképp szükséges a kezelés, és bármilyen természetes megoldást is találunk, a rohamok kezelésére való tüneti szereket mindig elérhetőnek kell lenniük.

Miért nem csak a tüdő betegsége?

Az asztma lehet pusztán allergiás, de lehet autoimmun eredetű is. Előbbi esetben egy külső anyag (allergén), illetve az azok ellen termelődő immunanyagok válták ki a tüneteket, míg utóbbi esetben a szervezet saját szövetei ellen beinduló immunfolyamatok váltják ki, vagy tartják fenn a betegséget. Ráadásul egy allergén elleni védekező reakció, később saját szövetek elleni reakcióvá is válhat. Bármi is legyen a kiváltó tényező, minden esetben bonyolult immunrendszeri folyamat indul be. Ezeket a folyamatokat azonban befolyásolhatják a szervezet más pontjain jelen levő gyulladások, vagy allergiák, intoleranciák is. Másik oldalról az asztma a gyulladásos folyamatok egyik megjelenési formája.

A kezelés kiegészítése

Mint fentebb céloztunk rá, az asztma kezelése orvosi feladat. Azt nem szabad felülbírálni, hiszen egy életveszélyes állapot lehetőségét hordozza magában. Ha az állapot javul, a kezelőorvos feladata a gyógyszerek csökkentése. Ráadásul a sok tényező miatt a beteg állapota spontán is javulhat (a rohamok jellege enyhülhet, számuk csökkenhet), így csak a hosszabb távon fennálló javulás tekinthető a kiegészítő kezelések valódi eredményének.

Mivel az alapvető faktor a gyulladás, a gyulladásos állapotok felkutatása és eliminálása a legfontosabb. E mellett a gyulladásos és allergiás folyamatok természetes befolyásolása szintén egy fontos kiegészítő elem lehet.

• Bár légúti folyamatról van szó, kutassunk fel minden allergént, legyen az légúti (pl.: atka, pollen, stb.), kontakt (pl.: festék, illatszer stb.) vagy táplálék (pl.: gabona)
• Nézzük meg fennáll-e táplálékintolerancia, ugyanis az fokozhatja az asztmás tüneteket is.
• A fent feltárt anyagokat kerülni kell.
• Végeztessünk góckutatást, tárjunk fel minden gyulladásos forrást, és szanáljuk azt.
• Keressük rejtett fertőzéseket, atípusos baktériumok, gombák, melyek fokozott reakció nélkül tartanak fenn krónikus gyulladást.
• Ügyeljünk a bélflóra állapotára, ha kell ismételt probiotikum terápiákkal.
• Kerüljük a mesterséges tartósítókat, színezékeket.

A következő étrend-kiegészítők használata is fontos:

• Omega 3 zsírsavak: a gyulladás ellen hatnak. Napi 300-2000 mg EPA és DHA bevitele javasolt, de érdemes bőséges lenmag és dió fogyasztást folytatni.
• C-vitamin: a hisztaminfelszabadulás mértékét csökkenti. Ez az anyag felelős az allergiás reakciók lezajlásáért. Napi 500-2000 mg a javasolt bevitel.
• B3 vitamin (Niacin): kiüríti a hisztamin raktárakat (Figyelem: kezdetben erőteljes bőrpírt okoz!) 300-500 mg folyamatos fogyasztása javasolt.
• Quercetin típusú flavonoidok, csalán és pollenkivonatok: tapasztalati úton csökkentik a reakciót.
• Kurkuma és tömjén: gyulladáscsökkentő hatásuk ez esetben is kihasználható.

A pszichés ok feltárására sokféle technika létezik. Jóga és a jóga légzési technikák segíthetnek, de léteznek alternatív légzésterápiás módszerek is. Szóba jön az autogén tréning és bármilyen relaxációs technika is. A mozgás ez esetben nemcsak a stresszkezelő, hanem a gyulladáscsökkentő hatása révén is fontos elem. Ez esetben nem kifullasztó, hanem rendszeres terhelést nyújtó gyakorlatokról van szó.

Dr. Gulyás Tamás