A K-vitaminról kevesebbet lehet hallani, mint a C-, E- vagy B-vitaminokról, pedig több fontos területen lát el meghatározó funkciót szervezetünkben. Szerepe van az érelmeszesedés-, a csontritkulás- és a tumorok megelőzésében.

Aki véralvadásgátlót szed, az jobban ismeri a nevét, mert felhívják rá a figyelmét, hogy ne fogyasszon K vitamin tartalmú ételeket.

Legnagyobb mennyiségben a paradicsom, paprika, saláta, spenót, spárga, káposzta, karfiol, brokkoli, avokádó, eper, málna tartalmazzák, míg állati forrásból a belsőségek, a tojás és a tejtermékek bírnak magasabb K-vitamin tartalommal.

Ennek ellenére sok beteget azzal a tanáccsal látnak el, hogy ne egyen zöld leveles zöldségeket, főként „K” betűseket, így fontos mikrotápanyag-forrástól fosztják meg őket. Ezzel az ajánlással több gond is van, de erre térjünk vissza később.

A K-vitamin szerepe

A K vitamin több enzim működéséhez is szükséges kofaktor, ami azt jelenti, hogy jelenléte szükséges bizonyos fehérjék működésének megváltozásához. Tudományosabb érdeklődésűek számára: a fehérjék glutaminsav részének karboxilálásában vesz részt. A K-vitamin függő fehérjék részt vesznek a véralvadásban, a csontok felépítésében, a sejtnövekedés szabályozásában és a kalcium-anyagcserében, hogy a legfontosabbakat említsük. Ezen folyamatokban a K-vitamin mindkét formája szükséges, de más-más fontossággal bírnak az egyes területeken.

K1 vitamin

A természetes K-vitamin kétféle vegyületet takar, melyek funkciójuk területén is eltérnek egymástól. A K1 vitamin vagy fillokinon főként növényi eredetű, és a véralvadási folyamatban nagyobb szereppel bír.

K2 vitamin

A K2 vitamint vagy menakinont egyes baktériumok termelik. Ezek részben a bél normál flórájához tartozó probiotikum törzsek, részben az erjesztett ételek (miso, natto) erjesztéséért felelős törzsek termelik. Ez utóbbi az egyik előállítási módja a kereskedelemben kapható kiegészítőknek is, sajnos azonban nem ez az elterjedtebb. A menakion nagyobb szereppel bír a kalciumanyagcsere szabályozásában.

K3 vitamin

A K3 vitamin a menadion, az előbbi vegyületek egy oldallánc nélküli váza, amit mesterségesen állítanak elő, majd a szervezet abból csinál K2 vitamint, miután visszaalakította. Ez utóbbi forma könnyen átalakul egy úgynevezett szabadgyökös formává (pl.: sugárzás hatására), tumor terápiában épp ezért sugárérzékenyítőként használják. Sajnos ez a szabadgyökös forma a szervezetben elektromos redukcióval is létrejöhet, épp ezért szövetkárosító hatású lehet. A kereskedelemben sokszor ez a forma kapható, de hosszú távú pótlásra a fentiek miatt nem javasolható.

Miért fontos számunkra a K vitamin?

• A kalcium csontokba való beépüléséhez. A csontszövet ásványianyag-beépítéséhez (mineralizációjához) szükséges enzimek aktiválásához szükséges, mely által a csontépülést támogatja. Épp ezért a kalcium- és D-vitamin-pótlás mellett ennek pótlása is szükséges a csontritkulás elkerülése végett. Ellenkező esetben a kalcium inkább más szövetekben rakódik le, mint például az erek fala, a vese és más zsigeri szervek.

• Érelmeszesedés megelőzéséhez, meszesedés csökkentésére. Egy kötőszöveti fehérje (mátrix Gla fehérje) aktiválásához, mely megvédi a kötőszöveteket (főként az erek falát) a mészlerakódástól. Az érelmeszesedéshez – mint neve is mutatja - ugyanis mészlerakódás szükséges, nem elég hozzá a rossz koleszterin. Egyes vizsgálatokban nagyobb dózisú K2-vitaminnal sikerült a meszesedések mértékét csökkenteni.

• A sejtek energiatermelésének elősegítéséhez egy, a légzési láncban részvető fehérje aktív formában tartása által. Ehhez nincs szükség emelt mennyiségre, de mindig rendelkezésre kell állnia.

• Tumorellenes, tumormegelőző hatás a programozott sejthalál beindítása által, illetve a sejtciklus szabályozásán keresztül.

Mennyi a napi K vitamin szükségletünk?

K-vitaminból napi 200-400 mikrogramm bevitele szükséges. K1-vitaminból általában be is visszük a megfelelő mennyiséget.

A K2-vitamint normál bélflóra esetén a bélbaktériumok termelik meg, de ennek mértéke változó és esetenként elégtelen lehet.

Az antibiotikumok szükségszerűen csökkentik szintjét, még egyes szívgyógyszerek, gyulladáscsökkentők, savlekötők és az alkohol is.

Ráadásul a csont normális szerkezetének fenntartásához, főleg a leépülés időszakában akár napi 1000 mikrogrammra is szükség lehet. Mint fentebb említettem, a K-vitamin csak az enzimek működőképességének biztosításához szükséges, önmagában hatástalan, így nagyobb dózisban (akár 500-szoros) sem okoz mellékhatásokat.

Mit kell tudni a véralvadás-gátlókról?

A K-vitamin a szervezetben egy körforgásban vesz részt, és így fejti ki funkcióját az aktív fázisban. A warfarin vagy cumarin típusú gyógyszerek ezt a körfolyamatot blokkolják, és hatásukra a K-vitamin-igényes folyamatok nem zajlanak le. Így jön létre a véralvadásgátló hatás is.

Tudni kell azonban, hogy a K vitamint akkor használja a szervezet, ha szükséges, így, ha többet viszünk be, azzal nem válunk vérzékennyé. Ellenben a fenti véralvadásgátlók hatását ellensúlyozni tudjuk vele.

A fenti típusú alvadásgátló gyógyszerek hatását laborban a protrombin/INR értékekkel kontrollálják. A terápiás hatáshoz szükséges dózis egyéni. Épp ezért értelmetlen a betegektől megvonni az értékes zöld növényeket. Pusztán csak azt kellene elmagyarázni nekik, hogy egyenletesen fogyasszák azokat, és akkor a labor segítségével belőhető a gyógyszer adagja. Hozzáteszem, hogy a belsőségek, tojás és tejtermékek megvonása szóba sem szokott kerülni ilyenkor.

Dr. Gulyás Tamás