A hasznos HDL-koleszterin nemcsak a szívinfarktus megelőzésére alkalmas, hanem bizonyos rosszindulatú daganatok kockázatát is csökkenti.

A holland kutatók vezette, nemzetközi kutatócsoport vizsgálatának eredményeit a bélbetegségek nemzetközi szakfolyóirata, a Gut közölte.

Világszerte óriási tudományos munka folyik a rosszindulatú daganatos betegségek okainak földerítése, megelőzése és gyógyítása érdekében. Az egyik legnagyobb ilyen szervezés az EPIC tanulmány, amely tíz nyugat-európai országban 520 ezer ember életének, egészségügyi állapotának követésével dolgozik a rákkutatásban. Az EPIC az étkezés, életvitel, környezeti tényezők, és a rosszindulatú daganatos betegségek kifejlődésének kapcsolatát vizsgálja már évek óta. Most megjelent közleményük 45 szerzőjének vezetője a holland Nemzeti Közegészségügyi Intézet kutatója, Bas Bueno-de-Mesquita.

Köztudott, hogy a koleszterin egyik változata, a rossz LDL koleszterin fokozza az érelmeszesedést, a koszorúér-betegséget, a hasznos HDL koleszterin viszont véd a súlyos folyamat kifejlődésétől. Igen sok embernek sok LDL koleszterin van a vérében, ami jelentősen növeli a szívroham kockázatát, de szerencsére hatásos gyógyszerek kaphatók már erre az eltérésre. A gyógyszeripar nagy erőkkel keresi azt a vegyületet is, amely emelné a HDL koleszterin vérszintjét, de eddig a mellékhatások miatt ilyet nem sikerült előállítani. Vannak azonban szerencsés emberek, akiknek eleve magas a HDL koleszterinszintjük.

A kutatók most kimutatták, hogy a vérben lévő sok HDL koleszterin esetén - a szívbetegség kockázatának csökkentése mellett - lényegesen ritkábban alakul ki vastagbélrák, mint akkor, ha valakinek kevés ilyen koleszterinje van.

Hasonló hatású egy másik vérzsír, az apolipoprotein A (apoA) is. Feltűnő volt, hogy ez a kedvező hatás a végbélrák esetén nem érvényesült, csak a vastagbél rosszindulatú folyamata esetén.

A kutatók számításai szerint deciliterenként 16,6 milligramm HDL-vérszint növekedés, illetve az apoA szintjének 32 milligrammos emelkedése a vastagbélrák esélyének 22 százalékos, illetve 18 százalékos csökkenését eredményezi. A kutatók és független szakértők egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy ez a fontos megfigyelés további vizsgálatokat és más munkacsoportoktól származó megerősítést igényel.

Forrás: MTI