Míg a kínai csillagánizs kiváló vírusölő, japán rokona mérgező növény. Ráadásul a kettő könnyen összetéveszthető!

Csillagánizzsal a vírusok ellen

A csillagánizsról ismert, hogy a benne található hatóanyag (Shikimic acid - Shikimin sav) erős vírusölő hatással bír, különös tekintettel az influenzavírusra. Ez a sav ugyan más növényekben is megtalálható, de ipari méretekben csillagánizsból állítják elő. A világ termelésének 90%-át a Rosche gyógyszergyár vásárolja fel, mert a Tamiflu nevű influenza elleni gyógyszer hatóanyaga is a Shikimin sav. Nagy influenza „fenyegetettség” esetén éppen ezért a termelők sokszor kifogynak a készleteikből és így a boltokban is hiány keletkezik.

Hajlamosak lehetünk ilyenkor összeesküvés elméleteket gyártani, miszerint a gyógyszercégek gondoskodtak arról, hogy ne lehessen kapni. Ez ebben a direkt formában nem megvalósítható, de tény, hogy a felvásárlás a készleteket csökkenti. (Ez a probléma napjainkra megoldódni látszik, mert az említett vegyületet már kémiailag is képesek előállítani.)

A csillagánizs nemcsak a vírusok ellen hatásos, hanem nagyon jó szélkötő hatású is. A belőle készült teával gyakran csecsemők hasfájását csillapítják, emellett reumás betegek kezelésére is használatos.

Veszélyes rokon Japánból

Egy fontos tényt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nevezetesen azt, hogy az említett, jótékony hatásokkal bíró kínai csillagánizs (Illicium verum) rokona a japán csillagánizs (Illicium anisatum). Utóbbit a legtöbb országban mérgező növényként tartják számon, azonban dekorációs célra való felhasználása miatt mindenütt jelen van. A két növényt össze lehet téveszteni, ami azért jelent nagy problémát, mert a japán csillagánizs epilepsziás rohamot válthat ki az azt fogyasztókban. Ezt a növényben lévő sikimi toxin okozza, amely akár komoly vese és húgyúti gyulladásokat is kiválthat.

Csillagánizs: csecsemőknek nem ajánlott!

A kínai csillagánizs még az Amerikai Élelmezési és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) szerint is biztonságos (GRAS - generally recognized as safe), ellenben pont az FDA figyelmeztetett már 2003-ban a két növény összetévesztéséből fakadó veszélyre. Akkor 40 epilepsziás esetet regisztráltak, amelyek közül 15 csecsemő volt. Hasonló bejelentések érkeztek Hollandiából, Franciaországból és Spanyolországból is. Mindezek miatt csecsemők hasfájásának kezelésére kifejezetten nem javasolják egyik növényt sem.

A figyelmeztetés felhívja a figyelmet arra is, hogy egyes készítményekben kevert formában van jelen a kínai és japán csillagánizs, és feldolgozott formában már egyáltalán nem lehet azokat megkülönböztetni egymástól.

Nem mindegy, honnan veszi!

Azt jelen pillanatban nem tudjuk, hogy a magyar hatóságok vizsgálják-e a két növény közti különbséget. Intézkedésre az ÁNTSZ-nek van lehetősége, az OÉTI ugyanis a termékek bejegyzését, notifikációját („OÉTI szám kiadása”) csak a benyújtott papírok alapján végzi, és a terméket nem vizsgálja.

A kínai csillagánizs egy nagyon értékes gyógynövény, így nem szeretnénk használatától elriasztani senkit. Érdemes azonban olyan forrásból beszerezni, ahol ismerjük az importáló céget, esetleg utána tudunk kérdezni a tapasztalatoknak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a japán csillagánizs miatti epilepsziás tünetek a szer fogyasztásának leállítását követően megszűntek, a betegek maradványtünetek nélkül gyógyultak. A roham azonban bárkit bárhol elérhet (pl. vezetés közben), így nem árt az óvatosság.

A szerkesztő megjegyzése:

A megbízható forrásból származó, garantált minőségű készítmények fogyasztása nem csak a csillagánizs esetén, hanem egyéb termékeknél is fontos. Az egyes készítmények összetételében ugyanis többszörös különbségek lehetnek akár tablettánként is, illetve a bennük található - a gyártási folyamat alatt bekerülő - szennyeződések nem kívánt hatásokat okozhatnak. Ennek elkerülését - tehát a termék állandó összetételét, és a benne található anyagok tisztaságát - a GMP (Good Manufacturing Practice) minősítés garantálja.

Dr. Gulyás Tamás