Tíz ártalmas étkezési szokás, amin célszerű változtatnunk egészségünk érdekében. Mi az, amit feltétlenül kerüljünk?

A rohanó hétköznapokban igencsak nehéz tudatosan táplálkozni. A reggeltől estig tartó, kimerítő munka után nem biztos, hogy van erőnk másnapi egészséges ebédünk összeállítására, így napközben csak bekapkodunk egy-két falatot, vagy betérünk a sarki gyorsétterembe. A hajszolt munkatempónak köszönhetően az ebéd elmaradása sem ritka, így a gyomor számára megterhelőbb az esti – gyakran lefekvés előtti – étkezés. Sokszor a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitelről is megfeledkezünk: arra eszmélünk, hogy délután van, de még csak a reggeli kávét vagy teát ittuk meg.

Ha a leírásból magunkra ismertünk, ne halogassuk a reformot, próbáljunk változtatni egészségre ártalmas szokásainkon!

Túlzott cukorfogyasztás

A finomított cukornak semmilyen jótékony hatása nincs: nem tartalmaz vitamint, vagy ásványi anyagot, ráadásul több egészségkárosító hatással is „büszkélkedhet”. A nagyobb mennyiségben elfogyasztott tömény fehércukrot szervezetünk nem képes maradéktalanul megemészteni, így a fölös cukor gyakorlatilag megerjed bennünk. Az ipari eredetű cukor rendszeres, mértéktelen – felnőttek esetében napi 6 grammot meghaladó – fogyasztása például fokozza a szervezetből kikerülő kalcium mennyiségét, így közrejátszik a csontritkulás kialakulásában. Emellett különféle anyagcserezavarokat okozhat, elősegíti a fogszuvasodást, összefüggésbe hozható a szívinfarktussal, fáradékonysághoz vezethet, B-vitamin hiányt okozhat, újabb kutatások szerint állandósítja az éhségérzetet, sőt, látásromlást is előidézhet. A cukor és a zsír gyakori és folyamatos együttes fogyasztása (pl. sütemények, csokoládé, hamburger cukros üdítővel párosítva) a zsírraktárakat is növeli, így elhízáshoz vezethet. Nem hiába emlegetik a finomított cukrot „fehér méreg” néven. Bővebben a cukorról >>

Éppen ezért tanácsos a bevitt finomított cukor mennyiségét a minimálisra csökkenteni, vagy teljesen elhagyni. Ha sütéshez-főzéshez, illetve a kávé és a tea ízesítéséhez feltétlenül cukor szükséges, használjunk nádcukrot, mézet, vagy egyéb természetes, alternatív édesítőket, mint például a sztívia, és a cikóriából vagy csicsókából készült édesítőszerek. Ne feledkezzünk meg az egyes élelmiszerekhez adagolt cukorról sem, hiszen a különféle üdítőitalok, sütemények, ketchupök, mustárok, kész salátaöntetek, konzervált zöldségek és gyümölcsök, csokoládék, édes kekszek és nassolnivalók általában nagy mennyiségben tartalmaznak cukrot. Vásárláskor a termék címkéjén az egyéb információk mellett érdemes megnézni – ha feltüntették rajta –, hogy mennyi cukrot tartalmaz, hisz sok esetben például az egészségesnek hirdetett gyümölcsjoghurt is óriási adagban tartalmazza a fehér mérget. Ha édességre vágyunk, érdemes házilag készíteni, vásárláskor pedig az alacsony cukortartalmú termékeket választani, mint például bioszörpök, minimális cukorral készített lekvárok, hozzáadott cukrot nem tartalmazó 100%-os gyümölcslevek. A 100%-os gyümölcslevekről azonban érdemes tudni, hogy azok is tartalmaznak cukrot, méghozzá sokszor igen nagy mennyiségben, és nincs mellettük a gyümölcs rostja, ami késleltetné a cukrok felszívódását. Ennek ellenére bennük általában gyümölcs-, és nem répacukor van, így vércukorszint emelő hatásuk elmarad cukrozott társaikétól.

Finomított lisztből készült ételek túlzott fogyasztása

A fehér mérgekként emlegetett triumvirátus második tagja a finomított liszt. Ez, - szemben a jóval egészségesebb teljes kiőrlésű liszttel – nem tartalmazza a gabonaszem héját és csíráját, hiszen készítése során csak a gabonamag kizárólag fehérjéből és tömény szénhidrátból álló liszt-testjét őrölik meg. A feldolgozás (finomítás) során elvesznek a héj és a csíra fontos anyagai: az élelmi rostok, ásványi anyagok és vitaminok. A rost- és tápanyaghiányos gabonából készült élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztása hozzájárulhat különféle emésztőszervi és keringési betegségek kialakulásához, befolyásolja az immunrendszer működését, sőt, akár vitaminhiányos állapot is kialakulhat.

Sokat tehetünk egészségünkért, ha csak minimális mennyiségben eszünk fehérkenyeret, viszont naponta teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszert fogyasztunk. Így szervezetünk hozzájut a fontos vitaminokhoz és ballasztanyagokhoz. Manapság a legtöbb boltban nagy választékban találhatunk pékárut, de kenyérsütő segítségével akár magunk is süthetünk otthon egészséges kenyeret.

Konyhánkban cseréljük le a finomított lisztet teljes kiőrlésűre! Használjuk bátran habaráshoz, rántáshoz, vagy süteményekhez is.

Az ételek „túlsózása”

Létfontosságú ásványként a só fő feladata szervezetünk vízegyensúlyának fenntartása, fontos továbbá az idegrendszer, az emésztés, a csontrendszer számára is – fogyasztásával azonban mértékletesnek kell lennünk. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint napi 2-4 g só bevitele javasolt, azonban kimutatások szerint a magyar lakosság ennek a többszörösét fogyasztja. A harmadik „fehér méreg” mértéktelen bevitele hozzájárul a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek valamint vesebetegség kialakulásához, növeli a csontritkulás kockázatát. Azonban tudni kell, hogy ez az összefüggés csak az arra genetikailag érzékeny személyekben jelent problémát.

Amikor a só-ízlésünk kialakult, ahhoz az ízhez többféle mikroelem bevitele társult. Így ha szervezetünknek ásványi sókra volt szüksége, a sós ízt kívánta. Ez ma sincs másképp, csakhogy a mai asztali só inkább ipari mellékterméknek mondható, mint élelmiszernek. Őseink a tenger vizén, vagy a kiszáradt tengerek nyomán hátramaradt kősót használták, mely a nátriumon és klóron kívül számos más ásványi anyagot is tartalmaz. Épp ezért a közönséges asztali só helyett célszerű a többféle ásványi anyagot és nyomelemet tartalmazó finomítatlan tengeri sót, vagy kősót alkalmazni. A tengeri sónak hátránya viszont, hogy a tengerekben található szennyezőanyagok is megtalálhatóak bennük. Ideális megoldás a Himalája só fogyasztása, mely az őstengerek kiszáradásakor keletkezett, és több mint 60 féle mikroelemet tartalmaz a nátrium és a klór mellett. A sóra érzékenyeknek az érrendszer nátriumterhelésének csökkentésében szerepet játszó nátriumszegény sót érdemes használni.

Mivel a só oldott állapotban is jelen van az élelmiszerekben, főzéskor bánjunk csínján a sózással! Tanuljuk meg újra élvezni az ételek természetes zamatát, használjunk inkább különféle fűszernövényeket, szárított zöldségeket, őrölt borsot az ízesítéshez. Sokan étkezéskor automatikusan a sószóróhoz nyúlnak, meg sem kóstolva az ételt: ha káros szokásunkon változtatni tudunk, jelentős mennyiségű felesleges sóbeviteltől kímélhetjük meg szervezetünket. Tegyünk inkább borsdarálót és szárított fűszereket az étkezőasztalra!

Ne feledkezzünk meg a feldolgozott élelmiszerek magas sótartalmáról sem: a konzervek, felvágottak, szalámik, füstölt áruk, zacskós ételek, egyes sajtfélék, burgonyaszirom, sós mogyoró, különféle kekszek és nassolnivalók valóságos sóbányák, így érdemes csak mértékkel fogyasztani belőlük.

Szerkesztő kedvence: Himalája kristálysó

Természeti kincs a Himalájából. A himalájai kristálysót a királyok sójának tekintik. A benne található ásványi és nyomelem 84 elem kolloid állapotú, vagyis 100 nm(nanométer)-nél kisebb részekből áll, mely által a szervezet minden pontjára könnyen el tud jutni. Így a sejtek könnyebben képesek felvenni a nyomelemeket. Számtalan alkalmazási lehetőség kínálkozik életünk különféle területein, úgymint egészség megőrzés, táplálkozás és Wellness. A só alkalmazása lehetővé teszi különféle bántalmak csillapítását, betegségek kezelésének kiegészítését. Háromféle formátumban kapható: finom étkezési só, sódarabok, sógranulátum.

Kevés folyadék bevitele

Naponta egy felnőtt ember optimális folyadékbevitele kb. 2-3 liter. Ennek egy részét fedezhetjük táplálkozással (pl. levesek, gyümölcsök stb.), nagyobb hányadát pedig – kb. 1,5-2 liternyit – folyadékfogyasztással visszük be szervezetünkbe.

A hajszolt életmód miatt sokan nagyon kevés folyadékot fogyasztanak, aminek következtében – ha a folyadékleadás nagyobb, mint a –felvétel – akár vízhiányos állapot is felléphet. Ilyen esetben jelentkezhet fáradékonyság, fejfájás, szédülés, gyengeség, koncentrációs zavar, súlyosabb esetben akár izomgörcsök, kiszáradás.

A napi folyadékmennyiség nagyobb részét a legjobb víz és ásványvíz formájában bevinni, de érdemes gyógyteákat, zöldteát, alkalmanként pedig 100%-os gyümölcslevet fogyasztani. Kerüljük azonban a cukrozott és egyéb adalékanyagokkal (ételszínezék, mesterséges aromák, tartósítók stb.) dúsított üdítőitalok, szörpök fogyasztását.

„Zacskós” ételek

A különféle zacskós levesek, tészták, mártásporok elképesztően nagy mennyiségű sót tartalmaznak. Ezen kívül nem sajnálják belőlük a cukrot, a különféle ízfokozókat, színezékeket, tartósítókat és egyéb adalékanyagokat sem, ráadásul telített zsírokat és transzzsírsavakat is tartalmaznak. Ha nem szeretnénk szervezetünket óriási adag sóval és különféle „műanyagokkal” bombázni, kerüljük a zacskós ételeket.

Ha nincs időnk levest főzni, egészségesebb alternatíva lehet a házilag előre elkészített leves-alap. Ehhez nem kell mást tennünk, csak különféle szárított zöldségeket és fűszereket összekeverni, majd zárható üvegbe helyezni. Ebből egy-két kanállal a forró vízhez adva, ízlés szerint kevés olívaolajjal ízesítve adalékszer-mentes levest készíthetünk.

Cikkünk következő részében újabb öt rossz étkezési szokásról olvashatnak.

Veróczky-Őri Magdolna