Minden egyes érintésnek és simogatásnak ereje van. Számos kísérlet, megfigyelés, és kutatás bizonyítja a masszázs csodálatos hatásait, eredményeit. Nemcsak érzelmileg, hanem fizikailag is befolyásolják a baba fejlődését.

Masszázstörténet

A babamasszázs évezredes hagyománya Indiából származik. Az ősi kultúrákban anyáról gyermekre szállt a masszázs tudománya. A speciális babamasszázst Vimala Schneider McClure állította össze és alkalmazta elsőként.

A sikerek megalapozták a Nemzetközi Babamasszázs Szövetség (IAIM) létrejöttét. Jelenleg több mint 30 ország tagja a szervezetnek. Magyarországon 1998-ban képezték ki az első babamasszázs-oktatókat, s azóta nálunk is a nemzetközi protokoll alapján dolgoznak.

A babamasszázs többnyire lágy, puha, de határozott simító mozdulatokból áll, de felfedezhetjük benne a svéd és az indiai masszázs elemeit is.

Mi mindenre jó a babamasszázs?  

Számos kísérlet, megfigyelés, és kutatás bizonyítja a masszázs csodálatos hatásait, eredményeit. A rendszeres masszázs serkenti a pozitív kötődések kialakulását, kedvezően befolyásolja a szülő-gyermek kapcsolatát, fejleszti a baba kapcsolatteremtő képességét, erősíti az immunrendszert és a stressz elleni védelmet.  

Enyhíti az allergiás tüneteket, a felpuffadást, a hasfájást. Ezen túlmenően, erősíti a bőrt, a szöveteket, az izomzatot, javítja a mozgáskoordinációt, gyorsítja a koraszülöttek fejlődését.

Rendszeres végzése elősegíti az izomrendszer növekedését és a mozgáskoordináció kialakulását. Gyorsabban fejlődik a mozgás, melynek következménye hosszabb távon, hogy a csontok és az ízületek nem károsodnak, jó lesz a testtartás. Természetes fájdalomcsillapítóként jól alkalmazható a has masszírozása. Mivel egy puffadt, gázos has különösen érzékeny, a masszírozást nagy körültekintéssel kell végezni. A kéz melege, a finom simogatás, a célirányos mozdulatok általában segítenek a gázok és a széklet ürítésében.  

Serkenti a létfontosságú szervek működését (emésztés, keringés, légzés). Javítja a vér oxigénellátását. Talán ellentmondásnak tűnik, de a serkentő funkcióval párhuzamosan segít a relaxációban és az esti elalvásban. Hosszabb és pihentetőbb alvást biztosít.  

A keresztező mozdulatokkal fejleszthetők az idegpályák. A masszázs hat a gyermekünk idegrendszerére, információt nyújt saját testéről és az őt körülvevő személyekről is. Elősegíti az összes többi érzékszerv működését is.

Mikortól és milyen gyakran alkalmazhatjuk?

Ha az orvos nem tiltja, akkor már 2 hetes kortól elkezdhető, mert az első hetekben sok kisbabának okoz kellemetlenséget a hasfájás. Babától függően érdemes naponta 10-15 percet masszíroznunk.  

Hogyan és mivel csináljuk a babamasszázst?

Masszírozáshoz használjunk babaolajat vagy testápolót. Törekedjünk arra, hogy a termékek természetes öko alapanyagokból készüljenek. Ma már számos ilyen termékkel találkozhatunk, így nem kell messzire menni érte. Az a legjobb, ha az árú viseli a BDIH (Ellenőrzött természetes kozmetikum) minősítést.

A nem "ellenőrzött természetes kozmetikum" (BDIH) minősítésű készítmények tartalmazhatnak olyan vegyi összetevőket, melyek kicsi molekulasúlyuk révén bekerülnek a véráramba, és allergiát okoznak.

A masszírozás a napi fürdetés után ajánlott. Az életkor előrehaladtával - kb. a 6. hónap után - már az is elegendő, ha csak minden második nap masszírozunk, de a gyakoriság ennél sokkal jobban is csökkenthető.

Vannak gyermekek, akik egészen iskoláskorukig kedvelik a masszázsnak ezt a formáját. Az egész testre kiterjedő masszázshoz - a játszadozás és az erősítő gyakorlatok nélkül - mintegy 15 percre van szükség. Az időtartam arányosan csökkentendő, ha csak a has, a hát vagy a láb stb. masszírozásáról van szó.

 Összeállította: Koczka Kinga