Nagyon sok legenda kering arról, mit ehetnek és mit nem a várandós kismamák. Az alábbiakban öt igent és öt nemet adunk közre ezzel kapcsolatban.

Az öt IGEN

1. Fogyasszon a kismama kellő mennyiséget az öt legfontosabb tápanyagból, ezek a folsav, a kalcium, a vas, a cink és a rostok.

A terhesség első hat hetében a legfontosabb a folsav, ez a B-vitamin 50 százalékkal csökkenti a magzati velőcsőkárosodás kockázatát. A napi minimum 400 mikrogramm, ezt gyümölcsökből, zöldségfélékből, csirkéből, halból és dúsított gabonából biztosíthatjuk, de nem árt kiegészítő formájában való szedése sem.

A kalcium elsősorban a második és harmadik trimeszterben szükséges a baba csontjai miatt. A kalcium ajánlott napi mennyisége 1200 milligramm, zsírszegény tej, a sötétzöld színű zöldségek, narancslé és a szója a legjobb forrásai.

A vas segíti a vértérfogat 50 százalékos növekedését. Elsősorban a harmadik trimeszterben fontos, hogy törekedjünk a napi 30 mg elfogyasztására. Az étrendből vasat bevinni nem könnyű, ezért szedjünk vastartalmú táplálék-kiegészítőt, lehetőség szerint sok C-vitamint tartalmazó ételekkel együtt.

A várandós nő cinkigénye 50 százalékkal megnő, ez napi 15 mg. A cinkhiány születési rendellenességet és koraszülést okozhat. A cink jó forrásai a dió, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a zöldfőzelékek, de még jobb a hal és a tenger gyümölcsei.

Mindezek a tápanyagok elsősorban a magzat fejlődése szempontjából fontosak, a mamának viszont sok rostra is szüksége van a székrekedés elkerülése érdekében. Napi 25-35 mg rost elfogyasztása ajánlott.

2. Igyon a kismama napi legalább két liter folyadékot.

A folyadék fontos a koraszülés megakadályozása érdekében, mert a kiszáradt szervezetben a méhösszehúzódásokat serkentő hormonok termelődnek. Elégséges a folyadékfogyasztás akkor, ha a kismama vizelete világossárga színű.

3. Étkezzen változatosan.

Ez nemcsak a szükséges tápanyagokkal látja el a magzatot, de a magzatvízen keresztül hozzá is szoktatja az ízek sokféleségéhez. Fontos antioxidánsokat tartalmaznak a sötét színű gyümölcsök és zöldségek, a kökény, a répa, a spenót.

4. Óvakodjék a gyomirtóktól.

A fejlődő magzat immunrendszere sokkal érzékenyebb, mint a felnőtteké, ezért jó, ha a kismama bioélelmiszereket fogyaszt.

5. Jusson a szervezetbe bőven az omega-3 zsírsavakból.

Az omega-3 zsírsavak serkentik a magzat agyi és idegrendszeri fejlődését, jobb látást, emlékezőtehetséget és nyelvi készségeket kap értük cserébe a kisgyermek. Csökkenti az anya szülés utáni depressziójának kockázatát is. Az omega-3 zsírsavak forrásai a lenmag-olaj, a dió, de a legjobb a zsíros hal. Ügyelni kell a halak higanytartalmára is, ajánlott halfajták a lazac, a makréla és a szardínia. Biztonságos a halolaj-kapszula is.

Az öt NEM

1. Ne egyen a kismama „kettő helyett”.

A nők 46 százaléka túl sokat hízik a terhessége alatt, pedig ilyenkor megnő a kockázata annak, hogy a baba is túlsúlyos lesz. A második és harmadik trimeszterben napi mintegy 300 pluszkalória bevitele szükséges, és ez nem több mint egy közepes banán és egy teáskanál mogyoróvaj!

2. Ne fogyasszon túl sok finomított szénhidrátot.

A fehér kenyér, a fehér rizs, az édességek és a cukrozott üdítők elfogyasztásakor megugrik a vércukorszint, és fennáll annak a veszélye, hogy az újszülött túlsúlyos lesz.

3. Ügyeljen az elfogyasztott élelmiszerek biztonságára.

Az olyan káros baktériumok, mint az E. coli, a szalmonella és a liszteria elkerülésének érdekében ne fogyasszon a várandós nő nyers vagy félig sült húst, baromfit, halat vagy tojást, és két óránál régebbi főtt ételt. A sajtoknál győződjünk meg róla, hogy pasztőrözött tejből készültek.

4. Két-három óránál ne tartson a kismama hosszabb szünetet két étkezés között.

A gyakori evéssel elkerülhető a szédülés, és csökken a gyomorégés is.

5. Alkoholt ne igyon a várandós nő

Napi 300 mg koffein elfogyasztása még biztonságosnak mondható, ám az alkohol szempontjából nincs biztonságos mennyiség, teljességgel kerülendő.