Húszévesen még nincs szükség extra hatóanyag-tartalmú krémekre, mivel a bőr még feszes, kollagén szintje és vérellátása normális. Az apróbb ráncok már jelentkezhetnek, főleg a mimikaiak, de ha nem mulatjuk át rendszeresen az éjszakákat és gondoskodunk a megfelelő folyadék, vitamin, és ásványi anyag pótlásáról, nincs miért aggódnunk. Azonban ennek a korosztálynak is meg van a feladata a bőrápolásban: ekkor készítjük fel bőrünket a következő évtizedekre. Vagyis gondoskodásunk minősége nagyban befolyásolja majdani külsőnket.

Harmincon túl

30 év felett a bőr rugalmassága és regenerálódó képessége már nem a régi. Víztartó képessége csökken, a faggyúmirigyek sem működnek megfelelően. A sejtmegújulás lelassul és a sejtregenerálódás is tovább tart. A korai ráncok elmélyülnek, és újabbak alakulnak ki.

Valamikor a harmincas életéveink folyamán a bőrön finom ráncok és szarkalábak, szárazság, némileg csökkent feszesség és rugalmasság képében kezdenek megmutatkozni az öregedés jelei. A korral járó változások egy része ellen semmit sem tehetünk, arra azonban jelentős befolyást gyakorolhatunk, hogy bőrünkön a lehető legkevésbé hagyjanak nyomot az évek.

A bőr öregedésének két típusa

Bizonyos bőrelváltozások örökletesek(1). Az öregedés jelei természetesek, a sejtekbe programozott biológiai törvényszerűségek következményei. Alapvetően génkészletünk határozza meg, hogy természetszerűleg miként és milyen sebességgel korosodunk. Noha ezekbe a folyamatokba beleavatkozni nemigen lehet, egy szakszerűen összeállított bőrápolási programmal, és az egészségvédelmi szempontok folyamatos szem előtt tartásával lassíthatjuk, illetve mérsékelhetjük a korral járó változásokat.

Az öregedés másik típusát a külső tényezők(2) határozzák meg – ezeket mi is erősen befolyásolhatjuk. Ide tartoznak a környezeti hatások, például, hogy mennyit tartózkodtunk a napon, a bőrápolás, valamint a bőrt érő igénybevétel különböző válfajai. Egyéb tényezők, mint például arckifejezéseink, alvás közben felvett testhelyzetünk és általános egészségi állapotunk, szintén beleszólnak a ráncosodás mértékébe.

Megváltozott faggyútermelés és kis vörös erecskék

Az évek múlásával fellépő legfőbb változások egyike, hogy bőrünk szárazabb lesz. Ennek az az oka, hogy a termelődő nem hormonok mennyiségcsökkenése miatt a faggyúmirigyek tevékenysége lelassul. Ilyenformán a bőr kevésbé képes a környezetéből vizet felvenni, és kisebb hatásfokkal tudja megakadályozni a természetes nedvességtartalom nagymértékű párologtatását a bőr felszínéről. A szárazságot tovább fokozhatja a napsütés, a hideg és a szél, továbbá a száraz levegőjű, központi fűtéses és légkondicionált helyen való tartózkodás. A serdülők és a fiatal felnőttek esetében ez a hatás kevésbé észrevehető, mert bőrük a faggyúmirigyek élénkebb működése miatt zsírosabb. Az idősebbek viszont azt tapasztalhatják, hogy orcájukon és szájuk körül szárazabb a bőr, míg az arc más területein zsíros marad – ez az úgynevezett kombinált bőrtípus.

Középkorúaknál nem ritkaság, hogy kis vörös erecskék tűnnek fel az arcukon, rendszerint az orcán és az orron. Gyakran nevezzük ezeket megpattant ereknek, bár valójában állandósult hajszálértágulatokról van szó; a tágulat miatt válnak láthatóvá a hajszálerek a bőrben. A jelenség eredete összefügghet a hideggel és a széllel, a napfény hatásával, a túlzott alkoholfogyasztással, vagy egy bizonyos bőrbetegséggel, az akne rosaceával.

Forrás: Ricki Ostrov: A szép bőr titkai, Holló kézikönyvtár, Holló és társa Kiadó