Diétás, könnyen emészthető, ízletes, és számtalan módon elkészíthető. Vessünk hát egy röpke pillantást a hazánkban csaknem elfeledett halételekre!

Halászlé és rántott hal. Vagy esetleg a balatonparti büfében vesztegelő, állott sült hekk. Azt hiszem, itt nagyjából ki is merül a magyarok „halételek” címszóval jelzett recepttára. Persze hazánkban is bizonyára akadnak ínyencek, kiknek konyhájában számtalan tengeri finomság megfordul, ám egy felmérés megdöbbentő eredménye – miszerint Magyarországon az évi egy főre eső halfogyasztás mindössze 1-2 kg – rávilágít arra a tényre, hogy a rendszeres vásárlók száma elenyésző.

Egészséges!

Mivel hazánkban a nehéz, zsíros ételek igen népszerűek, a különféle szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők száma is az egekbe szökött. Mindez egyrészt annak köszönhető, hogy a táplálékkal magunkhoz vett omega 6 és omega 3 zsírsavak aránya az optimális 3:1-5:1 helyett 25:1, vagy még ennél is kedvezőtlenebb. Ezek az adatok a halételek mellőzésével is összefüggeni látszanak. A tengeri, valamint a különféle édesvízi fajok tartalmaznak nagyobb mennyiségben többszörösen telítetlen, omega 3 zsírsavakat. Ezek kulcsfontosságúak a különböző szív- és érrendszeri problémák megelőzésében és az újabb kutatások szerint még számos betegség (pl. cukorbaj, rák, különféle gyulladásos és allergiás megbetegedések) előfordulásának valószínűségét is csökkentik.

A halételek mellet szól még az is, hogy az esszenciális zsírsavakon kívül A-, B1-, B2-vitamint, szelént, vasat, kalciumot, cinket, jódot és foszfort is tartalmaznak. Hatalmas előnyük még, hogy könnyen emészthetőek, nem túl zsírosak, valamint egyszerűen és gyorsan elkészíthetőek.

Sajnos a manapság egyre riasztóbb méreteket öltő környezetszennyezésnek köszönhetően a megannyi jótékony hatás mellett árnyoldalak is megjelentek. Nem ritka ugyanis, hogy a szennyezett – pl. nehézfémeket tartalmazó – vizekből származó egyedek is tányérunkon landolnak. Talán az a legbiztonságosabb, ha haltenyészetek által kínált áruból válogatunk, hiszen itt fokozottan ügyelnek a víz tisztaságára.

Meg(v)egyem?

A legtöbb közértben sajnos csak fagyasztott formában juthatunk hozzájuk, ha pedig valahol rá is bukkanunk egy halaspultra, gyanakvással tekintünk a jégen sorakozó, sokszor igen gyanús színű, szagú és állagú húsokra.

Mivel magas víztartalma miatt igen gyorsan romlik, tisztában kell lennünk néhány árulkodó jellel, melyek segítségével elkerülhetjük, hogy állott áruval térjünk haza:

• A friss hal pikkelye, bőre ép és fényes, szeme tiszta, kopoltyúja vörös, húsa pedig rugalmas.
• Ha a kisválasztott példány pikkelyei homályosak, lazák, esetleg lepedékesek, szeme fátyolos, kopoltyúja barnás-sárgás, húsa puha, petyhüdt, és szaga kellemetlen, akkor semmiképpen se vegyük meg!

A mélyhűtött halakkal kapcsolatban más jellegű, nehezebben észlelhető problémákkal kell számolnunk. A nagyobb áruházak olykor nem elég körültekintően kezelik ezeket a termékeket, így egy már felengedett, ám újra lefagyasztott csomag könnyen kellemetlen meglepetést szerezhet.

Milyet válasszak?

A halakat többféleképpen, egyes tulajdonságaik alapján szokásos csoportosítani. Sokunk számára talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire zsíros a kiválasztott példány. Ha valóban diétás vacsorát szeretnénk készíteni, választhatunk például busát, pisztrángot, kárászt, amurt vagy kecsegét, ha pedig a zsírosabb fajtákat is szívesen kipróbálnánk, vásárolhatunk pontyot, harcsát, heringet vagy makrélát.

Természetesen szálkásságuk mértéke alapján is válogathatunk a különböző fajták között, ám hiba volna egy-két megbúvó csontocska miatt száműzni asztalunkról a legjobb fogásokat. Ha azonban könnyebben elfogyasztható vacsorát szeretnénk készíteni (pl. ha vendégeket várunk), szerezzünk be lazacot, harcsát, tonhalat, vagy makrélát.

Hogy készítsem?

Ha a kiválasztott, sovány halakat grillezzük vagy pároljuk, és zöldségkörettel tálaljuk, diétás étrendbe is beilleszthetőek.

Jóval pikánsabb élvezetet nyújt a tejfölös-gombás ponty, ám az erőteljes ízek kedvelői inkább a harcsapörköltért, a sajtos halért és a mustáros lazacért fognak rajongani. Az igazi ínyencfalatokért sem kell a szomszédba mennünk, hiszen különféle tengeri herkentyűk (rák, kagyló, tintahal stb.) segítségével ízletes salátát, vagy tenger gyümölcsei tálat is összeállíthatunk. Az elkészítési módok gyakorlatilag végtelenek, ám ha ötlet híján vagyunk, fellapozhatunk egy jobb szakácskönyvet, és az Internet segítségével is különleges receptekre bukkanhatunk.

Mivel az igazán kivételes, első látásra talán bizarrnak tűnő ételek elkészítéséhez jóval több időre és körültekintésre van szükségünk, beépíthetjük ezeket a hétvégi menübe. A 20-30 perc alatt elkészíthető, vajon sütött, grillezett vagy párolt fogások azonban hétköznap esténként is gyors és ízletes vacsorát ígérnek. Ha az utóbbi módon készítjük, tányérunkon is ízesíthetjük fokhagymás-zöldfűszeres olíva olajjal és néhány csepp citrommal.

Láthatjuk tehát, hogy a halételek sem állítanak minket lehetetlen feladatok elé, kerüljön hát asztalunkra hetente legalább kétszer valamilyen formában. Végezetül lássunk egy étvágygerjesztő receptet.

Fokhagymás hal

Hozzávalók:

személyenként 1-2 szelet hal, vagy filé (különösen jó választás a busa, a ponty és a harcsa); vaj, fokhagyma; petrezselyemzöld

Elkészítés:

A húst alaposan megmossuk, majd a halszeleteket éles késsel bevagdossuk (kisebb lyukakat vágunk beléjük), ezután a darabokra vágott fokhagymát (vagy akár egész gerezdeket) a húsba bújtatunk. Ügyeljünk, hogy a fokhagyma ne nagyon látszódjék ki a hús alól, mert sütés közben könnyen megéghet és megkeseredhet. Az előkészített halakat helyezzük vajjal kikent tepsibe, alufóliával fedjük le, majd közepes hőfokon süssük 20-30 percig. 5-10 perccel a sütés befejezése előtt vegyük le a fóliát és szórjuk rá a friss petrezselyemzöldet. Tálalhatjuk rizzsel, salátával, petrezselymes burgonyával vagy párolt zöldségekkel.

Jó étvágyat!

Források

http://www.elelmezesvezetok.hu/szamok/07/09/18.htm

http://www.konyhamester.hu/a_r_t/anyag/A14.htm

http://www.dinero.hu/okostojas/01_job_c.htm

Őri Katalin