Ápoltságunk csimborasszója a finom illat, de nem mindegy mivel és hogyan érjük el. A verejtékezés élettanától a rákkeltő dezodorokon át, a természetes frissülésig.

Védekező izzadás

Ki ne gondolna úgy a verejtékezésre, mint kellemetlen, felesleges funkcióra? Sokféle módon küzdünk ellene: dezodorral, hintőporral, gyógyszerekkel, lézeres kezelésekkel… Pedig az izzadás a szervezetünk nélkülözhetetlen élettani mechanizmusa, mely fontos szerepet játszik a só- és vízháztartásban, a testhőmérséklet szabályozásában, és nem utolsósorban a bőr savanyú vegyhatású „védőköpenyének” kialakításában, vagyis a bőrfelszín bakteriális védekezésében.

Csak jólbevált marketingfogás, hogy a vonzó megjelenés elengedhetetlen kelléke a minket elmaradhatatlanul követő parfümfelhő. Ne feledjük: a fokozott izzadás önmagában csak tünet, aminek mindig vagy az esetek többségében jól körülhatárolható oka van. Éppen ezért az ok az, ami elsősorban kezelendő. A kellemetlen izzadságszag valóban kerülendő, de jó ha tudjuk, a dezodorok és – főként – a parfümök teli vannak mérgező, sokszor rákkeltő anyagokkal. 

Púderben oldott fémek

Amikor dezodorálunk, jusson mindig eszünkbe, hogy tulajdonképpen púderben oldott fémet szórunk hajlatainkba. Szinte mindegyik szer tartalmaz alumíniumszármazékot, amely savas kémhatást idéz elő, ezzel összehúzza a bőrpórusokat, valamint blokkolja a verejtékmirigyeket. Ha ez még nem elég ijesztő, íme néhány a parfümök, dezodorok összetevőiből: 

Nitro- és policiklikus pézsmavegyületek: Szintetikus parfümanyagok, amelyek allergiát válthatnak ki, irritálva a kötőhártyát és a légutakat. Az illatanyagok az állatkísérletek során részben rákkeltőnek bizonyultak, részben pedig módosították az egyed genetikai állományát. Szervezetünkben annyira felhalmozódhatnak, hogy jelenlétüket akár az anyatejben is ki lehet mutatni. A májra gyakorolt káros hatásukat is kutatások bizonyítják.

Parabének: Kozmetikumok, dezodorok tartósítására használják. Rákkeltő hatású. A vegyi anyagok behatolnak a bőrbe, befolyásolják a hormonrendszert. Esetenként a tartósítószerek légzési nehézségeket, allergiás reakciót válthatnak ki.

Alumínium: Olyan fém, amelyet leginkább repülőgép-alkatrészhez, protézisek gyártásához használnak fel. Alkotórésze savasodást gátló gyógyszereknek, izzadás gátló dezodoroknak, különböző fertőtlenítőszereknek is. Az alumíniumsók beszűkítik a verejtékcsatornát, gyulladást, allergiát válthatnak ki. Szoros összefüggésbe hozható az alumínium a mellrák és az Alzheimer-kór kialakulásával.

Talkum: A talkum egy szürkészöld színű, puha ásvány. Belégzése bizonyos körülmények között káros, rákot is okozhat. Megengedhető viszont lemosható paszta-pakolásokban.

Propylenglykol (propilénglükol): Dezodorokon kívül megtalálható még fék- és hidraulikafolyadékokban, valamint fagyásgátló szerekben. A bőr- és hajápoló termékekben hidratáló hatása miatt alkalmazzák. Úgy segít megőrizni a bőr nedvesség tartalmát, hogy eltömíti a bőr pórusait megakadályozva ezzel a nedvesség vagy a víz eltávozását. Ez az anyag erősen irritálja a bőrt, és használatával májelégtelenség és vesekárosodás léphet fel.

Alkohol: Élesztőgombák és szénhidrát erjedésével keletkező, illékony, gyúlékony, színtelen folyadék. Gyakran alkalmazzák oldószerként, de italokban, gyógyszerekben is megtalálható. Az alkohol szervezetbe kerülve, hajlamosabbá teszi a testszöveteket a rákkeltő anyagokkal való reakcióba lépésre. A száj-, a nyelv-, a torokrák kifejlődéséhez a 25%-nál magasabb alkoholtartalmú szájöblítők is hozzájárulhatnak.

Butan (bután): Mint a propan gáz, légfrissítő aerosolként használják. A propánbután gázt a vegyipar, a bányászat is hasznosítja. Rendkívül gyúlékony. Nagy mennyiségben narkotizáló hatást fejt ki.

Különleges parfüm - állati összetevők

A parfümök csomagolásán a gyártók nem kötelesek felsorolni részletesen a felhasznált illatanyagokat, ellentétben a többi kozmetikummal.

Elég azokat egységesen „parfume” szóval jelölni. Többezer vegyi anyagról van szó, melyeknek csak egy kis hányadát vizsgálták meg: közülük sok légzési nehézséget, allergiás reakciót válthat ki.

A többezer összetevő alatt ne különleges virágok préselt olajaira gondoljanak, hanem olyan ritka állatok mirigyeire – vagy egyéb szerveire – mint a pézsma, a cibet, a hódzsír vagy az ámbra. A felsoroltak közül a pézsmaszarvast az illatszeripar a kihalás szélére sodorta.

Természetes izzadság-gátló tippek

Az illóolajok már évezredes múltra tekintenek vissza. Használták már az ókorban is kedélyjavítónak, és az érzéki illat eléréséhez egyaránt. Próbálják ki, „a hatás nem marad el”. A por alapú izzadsággátláshoz ragaszkodóknak ajánljuk a babahintőport. Fürdés után szórjanak belőle a problémás területre, majd finoman oszlassák el.

Megoldást jelenthetnek még a szigorú ellenőrzésű bioparfümök, dezodorok, melyek mentesek a mérgező alapanyagoktól. 

Vetró Rita