A C-vitamin említése már elcsépeltnek tűnhet, de igenis pont ezért kell gyakran megemlékezni róla, hogy ne vesszen ki a köztudatból. Ezzel adózhatunk Szent-Györgyi Albertnek, Linus Paulingnak és számos kutatónak, akik életük jelentős részét szentelték a C-vitamin iránti kutatásoknak.

Az „első” fontos kérdés: mennyi C-vitamint szedjek? A „második”: nem okoz vesekövet? Elsőként rögtön kezdjük a második kérdéssel. :)

A C-vitamin valóban nem okoz vesekövet?

Nem is egy, hanem több kutatás cáfolta már meg ezt a nézetet, ami annyira beleivódott a köztudatban. A C-vitamin akár napi 10000mg dózisban is fogyasztható, akár hosszútávon a vesekőképződés legcsekélyebb kockázata nélkül is.

A tévhit hátterében az áll, hogy a C-vitamin bomlásának egyik köztiterméke az oxalát, ami a vesekövek egy részének alkotója. Nagy dózisú C-vitamin fogyasztása esetén nő az oxalát ürítés is, legalábbis ezt mérik. Azonban az oxalát mérési eredményét maga a C-vitamin is zavarja, ami szintén jelen van a vizeletben. A C-vitamin ugyanis reakcióba lép az oxalátmérő vegyszereivel. Persze, valóban képződik belőle oxalát is, mielőtt az információ elferdítésével vádolnánk, de a nagy esetszámú, embereken végzett vizsgálatok cáfolták a vesekőképződés kockázatának a növekedését.

Megelőzhető-e a nátha vagy influenza C-vitamin szedésével?

Most, hogy a fenti tényt tisztáztuk, beszélhetünk a nagy dózisú pótlás előnyeiről. A C-vitamint ugyanis felfedezése óta - már majdnem 100 éve! - vizsgálják. A nagy dózisok 1000mg, 2000mg, 5000mg, vagy akár 10000mg alkalmazása jelentősen javítja a vírusos és bakteriális betegségek elleni küzdőképességünket. A nagyobb dózisok ugyanis magasabb vérszinteket eredményeznek, és így a fehérvérsejtekben elérhető koncentráció is magasabb lesz. Márpedig a fertőző betegségek elhúzódásában szerepet játszhat az a tény, hogy a küzdelemben résztvevő fehérvérsejtekből kiürül a C-vitamin, legalábbis jelentősen lecsökken bennük szintje.

A járványos betegségek, a megfázások így a vírusos influenza is olyan betegségek, melyek megjelenésének számos oka van. Részt vesznek benne pszichés reakciók, a tápláltsági állapot, az immunrendszer aktuális állapota, a szervezetet érő stressz szintje stb. Épp ezért a megelőzés egyértelműen nem bízható egyetlen összetevőre sem, még az olyan fantasztikus vegyület esetén sem, mint a C-vitamin. Azonban nem mindegy az sem, hogy milyen gyorsan küzd meg szervezetünk az ilyen betegségekkel. Van, aki észre sem veszi, mert már át is ment rajta a dolog. Ez a tény azonban már függ például a C-vitamin ellátottságtól. Tehát ennek megfelelően kell értelmezni a fenti kérdést.

Nemcsak a betegséget tudjuk feltétlenül megelőzni vele. C-vitaminnal ugyanis a lefolyás gyorsítható, a szövődmények pedig csökkenthetőek. A különböző tanulmányok szerint 30-50%-kal csökkenthető a fertőző betegségek lefolyása 1000-8000mg napi dózisú C-vitamin alkalmazásával. Mi napi 3x1000mg-ot javaslunk. Sőt súlyos, lázas betegség esetén óránként 1000mg javasolható.

Tudom, tudom… ilyenkor jön a “harmadik” kérdés:

Minek ennyit szedni, ha úgyis kipisiljük?

Valóban kipisiljük egy részét… Ezt tekinthetjük szükséges veszteségnek. De ez igaz például az antibiotikumokra is, hogy egy részük elvész. Ha bármely anyagból megfelelő vérszintet akarunk biztosítani, akkor egyrészt be kell vinni a megfelelő mennyiséget, másrészt időben gondoskodni kell a következő adagról a vérben mért szint csökkenésének megfelelően. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy a kérdésfelvetés nagyon rossz. Inkább azt kellene megkérdezni: “Ne szedjek többet, vagy ne szedjem többször, ha kipisilem?”.

Tudjuk, hogy van olyan antibiotikum, amit napi egyszer kell szedni, van, amit napi kétszer, háromszor vagy négyszer. Ez függ a hatás elhúzódásától és a vérszint csökkenésétől. Az antibiotikumok esetén a máj bontása a főbb tényező. A C-vitamin kis molekula, egy bizonyos vérszint felett rögtön kiválasztódik a vizelettel. Ezért, ha tényleg magas szintet akarunk elérni, akkor egy-két óránként érdemes ismételni.

És még miért érdemes C-vitamint szedni?

A C-vitamin egyébként nem csak a nátha és a megfázás esetére jó kiegészítő. Ha már nátháról, orrfolyásról beszélünk, rögtön felmerülhet az allergia is. Sőt bizonyos folyamatok ugyanolyan mechanizmusok révén zajlanak akár allergia, akár megfázás az ok. Az orrdugulás például egy hisztamin által közvetített folyamat. Nem véletlen, hogy nátha melletti súlyos orrdugulás esetén antihisztamint is szoktak felírni. Gyermekgyógyászatban ez elfogadottabb, pont a fülkürtödéma csökkentésére, a középfülgyulladás megelőzésére. A C-vitamin azonban erre is jó. Stabilizálja azoknak a fehérvérsejteknek a membránját, amik a hisztamin-felszabadulásért felelősek, így az ödéma, az orrdugulás csökken.

Nem csak heveny, de krónikus légzőszervi betegségekben is alkalmazható. Legyen az hörghurut, tüdőgyulladás vagy asztma. Ezek elhúzódása ugyanis összefüggésben áll a C-vitamin hiányával. A légutak reaktivitása, duzzanata, váladékképződése mind kapcsolatban áll a C-vitamin szintjével.

A C-vitamin és a Nobel-díj

Tehát, Hölgyeim és Uraim bátran azzal a C-vitaminnal, ne legyen az csak egy elfeledett érdekesség, ami miatt még Nobel-díjat is adtak. Ja tudták, hogy Szent-Györgyi Albert nem a C-vitamin felfedezéséért kapta a Nobel-díjat? Bár hatalmas felfedezés ez, és megemlítik a díjban: "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”, de azért adózzunk neki azzal, hogy a díj fő oka a Citromsav-ciklus felfedezése. Mi itthon citromsav-ciklusnak hívjuk, míg a világ más részein Szent-Györgyi-Krebs ciklusnak hívják (Krebs a másik lángelme volt, aki ezt kutatta). Ha nem tudják mi az… Az az, ami milliárdszor végbemegy percenként a szervezetünkben, és az egyik (utolsó) lépése az oxálecetsav (sóformája: oxalát) létrejötte. Vagyis: nem kell C-vitamin a vesekőhöz, de a fertőzések elleni küzdelemhez, annál inkább!

Dr. Gulyás Tamás