Tudta? |
Fiatal korában az embernek átlagosan százezer hajszála van. Ötvenéves korára azonban az emberek közel kétharmadánál kopaszság és hajritkulás lép fel. |
Hajszálaink felszínének simaságáról, hajlékonyságáról gondoskodnak a szőrtüszőbe torkolló fejbőr faggyúmirigyei.
Ha csökken a faggyúelválasztás a hajszál fénytelenné, töredezetté, szálkássá, ha fokozódik zsírossá válthat – sőt, rosszabb esetben ki is hullhat. A mirigyek működését a vegetatív idegrendszer, valamint a hormonok szabályozzák.
A „kihullik a hajam tőle” kifejezés árulkodik a vegetatív idegrendszer hajra gyakorolt hatásáról. Bizonyára mindenkivel előfordult már stresszesebb időszakban, vizsgák vagy traumák esetén, hogy fejbőre átalakult, zsírosabb lett, párnáját, fürdőszobáját… stb. ellepték hajszálai.
A férfi nemi hormonoknak (androgén hormonok) faggyúelválasztást serkentő hatásuk van. Serdülő fiúknak gyakran túl zsíros a hajuk, amikor nemihormon-termelésük megindul.
Androgén hormonok azonban a női szervezetben is termelődnek, s ha arányuk a női (ösztrogén) hormonokhoz képest megnő, okozhatnak hajzsírosodást és hajhullást. A felnőtt férfiak gyakran örökletes és elsősorban fejtetőre korlátozódó hajhullása, kopaszsága is androgén eredetű, tehát a férfiasság jele.
Ápolt hajkorona = egészség
Jólápoltságunk alappillére a rendszeres hajmosás. Azonban nem mindegy hányszor és mivel tesszük azt. Ráadásul a piszkos haj valóságos baktériumraktár. Tisztításának gyakoriságára nincs általános szabály.
A piszkos, poros munkahelyen és az irodában dolgozóknak, éppúgy, mint a nagyforgalmú városban élőknek a tisztább levegőjű vidékiekhez képest eltérő hajuk mosási igénye. Az viszont biztosan elmondható, hogy a hosszú hajat ritkábban kell mosni, mint a rövidet.
Az erősen zsírosodó, szeboreás haj sűrűbb mosást igényel, a száraznak pedig a gyakori fejmosás kifejezetten árt. A mindennapos fejmosás egyiknek sem használ, a fejbőr faggyútartalmának intenzív eltávolítása a faggyútermelést fokozza, így paradox módon a haj annál jobban zsírosodik, minél gyakrabban mossák. Ugyanezért tilos és káros a zsíros hajat erősen zsíroldó, szerves oldószerekkel (tömény alkohol, sebbenzin stb.) tisztítani.
A fejmosás optimális gyakorisága átlagosan 7-10 nap. Erősen zsíros hajúaknál és szennyező körülmények között dolgozóknál 1-2 nappal gyakoribb is lehet. Ennél sűrűbben (3-4 naponta) nem tanácsos a hajat vízzel, samponnal, folyékony tisztítószerrel mosni.
Arra is gondolnunk kell, hogy nemcsak a mosás, hanem az azt követő elektromos hajszárítóval történő szárítás is károsíthatja a hajat, ha túl sűrűn végezzük.
A nagyfokúan és gyorsan zsírosodó hajat kezeljük inkább két hajmosás között úgynevezett száraz samponnal (bioáruházakban, gyógyszertárakban kaphatóak).
Ha a zsíros hajat beszórjuk velük és néhány percig a fejen állni hagyjuk, a hajszálakról a zsírt leoldják és magukba szívják.
Néhány perc múlva fésüléssel, keféléssel a por eltávolítható, s vele együtt a beleszívódott zsiradék is. Előnyük, hogy nem károsítják annyira a hajszálak felszínét, mint a gyakori vizes fejmosás, és használatuk nem fokozza a faggyútermelést.
Hajtisztító kemikáliák és bio készítmények
Gyakran okoz gondot, milyen tisztítószert használjunk a fejmosáshoz. Feltétlenül kerüljük a lúgos vegyhatású anyagokat.
A szappanok hatására a hajszálak szaruanyaga megduzzad, felszínük repedezetté válik, kalciumszappan-réteg rakódik le, ami a hajat fénytelenné teszi.
A kalciumszappan-képződést nátriumfoszfát, nátriumborát, vagy felületaktív anyagok hozzáadásával csökketnik. A samponok lúgmentes tisztítószereket, zsíralkohol-szulfonátokat, szaponinokat, zsírsavkondenzációs termékeket, lameponokat, kation-aktív szappanokat stb. tartalmaznak.
A natriumlaurylsulfat agresszív anyag, a bőrt, a hajat erősen szárítja. A DMDM, a samponok gyakori alkotója allergiát okoz, gyakran formaldehid-szennyeződést tartalmaz, amely fejfájást, súlyosabb esetben depressziót, asztmát okozhat, és gyengíti az immunrendszert.
A természetesnek kikiáltott termékek gyakori összetevője a cocamidopropyl betaine. Ez a vegyi anyag allergiát okozhat, gyakran egészségkárosító nitrozaminokkal szennyezett.
Valamint az erős szárító hatás kompenzálására adnak hozzájuk zsíros olajokat. Az olajsampononk lehetnek törökvörös-olaj vagy szulforicinoleat vizes oldatai, de még inkább zsíros olajok triethanolamine-nal készült emulziói.
A triethanolamine-nal kapcsolatban felmerült, hogy allergén és tüdőkárosító illetve rákkeltő is lehet. Talán nem meglepő ezek után, hogy javasoljuk a természetes anyagokból készült bio samponok használatát.
Bármilyen samponnal mosunk is hajat, a mosás közben képződött habot tanácsos legalább öt percig rajta hagyni, hogy a benne lévő alapanyagok kifejthessék jótékony hatásukat. Ezek után öblítsük le bőségesen tiszta vízzel, mert a rászáradt sampon többet árt, mint használ.
Vetró Rita