A – zöldségekben gazdag és szénhidrátszegény – egészségtudatos étrend első és legfontosabb lépése a tervezés. Tudatában kell lennünk, hogy spontán módon nem fogjuk tudni előteremteni a megfelelő ételeket, és ha nem tervezünk előre, könnyen visszacsúszhatunk a régi, rossz mechanizmusokba. A tudatos tervezésnek két fontos része van, a pénzügyi tervezés és a logisztikai.

Mennyi pénzbe és időbe kerül az egészségtudatos táplálkozás?

• A savasító – hosszú távon elhízáshoz és komoly egészségügyi problémákat okozó cukros-lisztes ételek eltelítik a gyomrot, és nagyon kedvező árúak. Ezért törvényszerű, hogy ha valaki időhiányban szenved, vagy spórolni akar az étkezésen, ezeket az ételeket választja. Ez nagyon komoly hiba!

• Tudnunk kell, hogy ha szisztematikusan át akarunk állni az egészséges táplálkozásra, az étkezésre fordított összeg automatikusan növekedni fog.

  

• Ezt azzal ellensúlyozhatjuk, hogy otthon készítjük el az ételünket, és nem ülünk be csak úgy étterembe, gyorsétterembe vagy kávézóba, ahol nagy valószínűséggel úgysem tartják be azokat az a lapvető főzési szabályokat, melyeket mi követni szeretnénk. 

• Készítsünk pontos havi kalkulációt a tudatos táplálkozásra fordítandó kiadásokról. Ne akadjunk fent azon, hogy ez az összeg magasabb, mint korábban – így jóval egészségesebbek leszünk, kórházra, gyógyszerekre hosszú távon többet költenénk!

• Mivel ki fogjuk hagyni a félkész és előre elkészített ételeket, a főzésre fordított idő is növekedni fog, ezzel is számoljunk előre! A beszerzési helyek gondos megválasztása is időbe kerül.

A legjobb megoldás: a kiskert

• Ha van kertünk, mindenképpen kezdjünk el zöldségeket, gyümölcsöket, fűszereket termelni, mert nagyon meg fog emelkedni a zöldségfogyasztásunk, és ha mi termeljük, legalább biztosak lehetünk benne, hogy nincs agyonvegyszerezve, amit megeszünk. 

• Egészen más a frissen szedett zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma és íze, és a friss fűszerek zamata is utolérhetetlen.

Piacok, biopiacok – hipermarketek helyett

• A hipermarketek nem megfelelő helyek zöldségvásárlásra. Az exportból származó áru gyakran éretlenül, lefagyasztva, tartósítószerekkel telenyomva őrzi csak meg megtévesztően frissnek ható külsejét. A külföldről érkező zöldségek, gyümölcsök felületét ráadásul fertőtlenítőszerrel kezelik, melyet nem tudunk maradéktalanul eltávolítani.

• A legelső dolog: törekedjünk arra, hogy piacon (vagy még inkább: biopiacon) szerezzük be a hozzávalókat! Hazai termelők áruit vásároljuk, és tartsuk be azt az egyszerű szabályt, hogy mindig az évszaknak megfelelő zöldséget-gyümölcsöt vegyünk, mert ebben az esetben tudjuk leginkább kikerülni a mesterségesen „felpumpált” árukat. Mindig szagoljuk meg a zöldséget és gyümölcsöt, amit veszünk: az a jó, ha friss, jellegzetes illata van, ha szép, méretes, csillogó, de picit éretlen, nincs semmi szaga és mesterségesnek hat, ne vegyük meg.

• A zöldségek vitamintartalma nyersen a legmagasabb, konzervként minden zöldség jelentősen veszít vitamintartalmából. Ha nem tudunk nyers zöldséget venni, a mirelit áruk még szóba jöhetnek. A friss zöldséget ne őrizgessük hetekig a hűtőszekrényünkben, hanem lehetőség szerint 1-2 napon belül használjuk fel!

Bioboltok

• A kenyérféléket mindenképen bioboltban vegyük! A rostszegény életmód veszélyes (pl. vastagbélrákhoz is vezethet). Teljes kiőrlésű pékáruval megfelelő mennyiségű rostot vihetünk be szervezetünkbe. (Bátrabbak kenyérsütéssel is kísérletezhetnek).

• Nem árt, ha tudjuk, hogy a pékségek jó része teljes kiőrlésű pékáruként ad el búzalisztes, színezett pékárut is. Onnan tudjuk megkülönböztetni a megfelelő teljes kiőrlésű kenyeret a nem valóditól, hogy sokkal tömörebb, szárazabb, súlyosabb. A színezett lisztből készült kenyér, pékáru pont ugyanolyan állagú, mint a fehérlisztes verzió, csak belül halványbarna színű. Ez kerüljük!

• Vannak olyan nassolnivalók, amiket szintén bioboltokban szerezhetünk be, mint pl. a puffasztott, ízesített bioköles, vagy a különböző (sózás nélküli) magvak.

Tóth Ágnes