Összefoglalásunkból megtudhatja, hogy a ciginek milyen hatása van szervezetünkre.

1. Szem, és látás

A dohányfüst irritálhatja a szemet és arra érzékenyeknél kötőhártya gyulladást is okozhat. A dohányosoknál a szürke hályog kialakulásának kockázata 2-3-szorosára nő. Ugyanakkor hozzájárulhat a kialakult a macula degeneráció romlásához.

2. Orrproblémák

A dohányzás rontja a szaglást. Nem hiába mondják, hogy a dohányzás leszokása után újra élvezhetőek lesznek az illatok.

3. Garat, gége szájüreg, fogazat

A dohányzástól a fogak sárgásan elszíneződnek, és kellemetlen szájszag alakulhat ki. A dohányzás jelentősen növeli a szájüregi rák kockázatát. A dohányzás miatt az íz érzés is károsodik.

A dohányzás fokozza a garat, a gége, a nyelőcső és a száj daganatos elfajulásának kockázatát. De bizonyítottan gyakoribb a tüdő-, hasnyálmirigy- és a hólyag daganata is a dohányzók körében.

4. Fül, és hallászavarok

Egyes vizsgálatok szerint a dohányosok körében nagyobb a kockázat a hallásvesztésre. A dohányzás károsítja az ereket, az érfalat, így romlik a belső fül keringése.

5. Agy

A dohányos emberek fokozott kockázatot mutatnak az agyi érkárosodás (stroke) iránt és gyakoribb a subarachnoideális vérzés is.

6. Bőr

A dohányzás károsítja a bőrt, és ráncosodást okoz, ami jól tudjuk, hogy öregít is. A dohányosok bőre jellegzetesen száraz, irritált, színtelen, ráncos. A szem és száj körüli ráncok hamarabb megjelennek, mint a nemdohányzókban. A dohányzás a bőrrák kockázatát is növeli. Ugyanakkor a cigarettában lévő kátránytartalom miatt a dohányosok ujjai sárgásan elszíneződnek.

7. Tüdő

A dohányzás közvetlenül a tüdőt is károsíthatja. Növeli a légúti fertőzések kockázatát (bronchitis, tüdőgyulladás), valamint a krónikus obstruktív (elzáródásos) légúti betegség (COPD) veszélyét.

Fokozza a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A tüdőrák a daganatok közül a legismertebb dohányzással összefüggő ráktípus, a dohányzás, mint ok mintegy 80%-ban azonosítható a hátérben. Tíz tüdőrákban elhunyt beteg között nyolc-kilenc erős dohányos.

A legújabb kutatási eredmények szerint, akár 2-5-szörösére növeli az asztma esélyét.

8. Szív és érrendszer

A dohányzás növeli a szív és érrendszeri betegség kockázatát. Dohányosok körében gyakori az alsó végtagok ereinek szűkülete, és a szívinfarktus is sokkal gyakoribb.

Az érfalak lerakódásai miatt szűkíti az artériákat, azok merevvé válnak, jelentősen romlik a keringés. A dohányzás okozta koszorúér betegség szívelégtelenséghez vezethet, vagy hirtelen szívhalálhoz is.

A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát. A szívinfarktus kialakulásának a veszélye 5-ször nagyobb egy dohányosnál, mint egy nem dohányosnál.

9. Gyomor

Vizsgálatok szerint a gyomor-vastagbél-, végbél- és májrákok gyakoribbak a dohányosok körében. A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.

10. Csontrendszer

A dohányzás a csontritkulás egyik rizikófaktora. Bizonyítást nyert, hogy a dohányzás kimondottan ártalmas a csontozatra, különösen azoknál, akik genetikailag hajlamosak az oszteoporosisra. A nők csontozata jóval érzékenyebb a nikotin hatására, mint a férfiaké. Több tanulmány is rámutat, hogy a dohányzás sietteti a csontvesztés folyamatát, és növeli a csípő-, csigolya-és alkari törések rizikóját. A dohányosok között a törések kockázata mintegy tízszeres.

11. Fogamzás

A dohányos férfiaknak a nem dohányzók spermiumszámánál 15 százalékkal kevesebb ondósejtje van. A férfiaknál a dohányzás impotenciát okozhat, míg a nők nehezebben esnek teherbe.

A terhesség alatt folytatott dohányzás abortuszhoz, terhességi szövődményekhez és koraszüléshez vezethet. Növelheti az újszülött kori, csecsemőkori váratlan halálozás (SIDS) kockázatát is.