Az ünnepek elképzelhetetlenek a jellegzetes szín- illat- és fény-kavalkád nélkül, amely minden év novemberében elárasztja a városok és a falvak utcáit. Hamarosan megjelennek az első karácsonyfadísz-árusok, forraltboros-standok és kezdetét veszi a vásárlási láz. Ha az advent ünnepi várakozásának hangulatát otthonunkba is be szeretnénk csempészni, itt az idő, hogy beszerezzük a megfelelő alapanyagokat!

Hozzávalók a természetből

Jobb, ha a bevásárlóközpontok és karácsonyi vásárok helyett utunk a természetbe vezet, hiszen itt olyan „kellékeket” találhatunk, melyek a szezonális bazársoron legfeljebb műanyag változatban, vagy egyáltalán nem képviseltetik magukat. Gyűjthetünk tobozt, diót, mogyorót, makkot, fagyöngyöt, mohát, színes bogyókat (pl. csipkebogyó, berkenye), örökzöld ágakat (fenyő, tuja, borostyán, bukszus, magyal stb.), hajlékony vesszőket és tulajdonképpen bármit, amelyet lakásunk díszítésére alkalmasnak ítélünk.

Használhatjuk őket például koszorúk és girlandok kicsinosítására, asztali- és ablakdíszekhez, vagy potpourri készítéséhez. Érdemes a zöldségeshez is betérni, hogy narancsot, almát, citromot és olyan illatos fűszereket vásároljunk, amelyek már önmagukban is képesek a „karácsony aromájával” átitatni otthonunkat.

Egyéb kellékek

A dekorációk rögzítéséhez és elkészítéséhez szükséges egyéb kellékekért (szalagok, drótok, szalmakoszorú, szárított virágok, karton, üvegtálak, poharak, cserepek stb.) keressük fel a nagyobb virág- és hobbyboltokat. Jobb ezeket minél előbb beszerezni, hiszen az ünnepek közeledtével egy-egy üzlet árukészlete jelentősen megcsappanhat.

Természetes dekorációk

E díszítések nagy előnye, hogy nem kell értük súlyos összegeket fizetnünk, egyszerűen elkészíthetőek, és ki-ki saját ízlése szerint állíthatja össze őket. Ráadásul – a műanyag dekorációkkal ellentétben – melegséget, természetességet, és intenzív illatokat csempésznek a lakásba. Gyermekeinknek is óriási örömet szerezhetünk, ha bevonjuk őket a „játékba”, és így az ünnepek előtti hétvégék a várakozás kellemes hangulatában telhetnek el.

Szárított gyümölcskarikák

A készülődést az alma-, citrom- és narancskarikák szárításával célszerű kezdeni, hiszen ezek majd’ minden dísz elmaradhatatlan kísérői. A vékonyra szelt gyümölcsöket szárítsuk szétterítve, meleg, szellős helyen.

„Karácsonyi” szőlő

A „karácsonyi” szőlő fellógatásának is elérkezett az ideje. Erre a célra válasszunk kevésbé dús fürtöket, és akasszuk fel őket a hűvös, jól szellőző spájzban kifeszített madzagra, egymástól legalább 10 centi távolságra. Az így eltett gyümölcsök sokat veszítenek ugyan nedvességtartalmukból, de egészen januárig elállnak, és a téli hónapokban egy-egy vendégség alkalmával dekorációnak és csemegének egyaránt kiválóak.

Fűszeres narancs

Hogy illatosabbá tegyük otthonunkat, egy-egy szegfűszeges narancsot is elhelyezhetünk a szobákban. Elkészítésük igen egyszerű: csupán egy narancsra és néhány egész szegfűszegre van szükségünk, melyeket a gyümölcs héjába szurkálunk. Ha tetszetősebbé szeretnénk tenni az alkotást, a héjból kivághatunk különféle alakzatokat, vagy a szegfűszegekből is kialakíthatunk valamilyen mintázatot. Az elkészült díszt helyezzük üveg- vagy fatányérra, és tegyünk mellé néhány rúd fahéjat. Érdemes hetente újat készíteni, ugyanis ezalatt megfonnyad, és sokat veszít az illatából.

Száraz termések és virágok

A dió, a mogyoró, a makk, a toboz, valamint a különféle szárított virágfejek- és szirmok minden további cicomázás nélkül is nagyszerű díszítőelemek. A diót befújhatjuk arany- és ezüstszínű festékkel, mintákat rajzolhatunk rá, vagy csillogó papírba, illetve alufóliába csomagolhatjuk. Nagyobb nehézség egyedül a rögzítéssel kapcsolatban merülhet fel, azonban ez sem ördöngösség: csupán egy kis kézügyességre van szükségünk.

Ha adventi koszorúra szánjuk, szúrjunk a kocsány helyére egy néhány centis drótdarabot, és így tűzzük a szalmagyűrűbe. Egy apró, vékony szeg segítségével a felfüggesztés is könnyen megoldható. Óvatosan szúrjuk ezt a dióba úgy, hogy eléggé beleszoruljon, majd erősítsünk rá akasztót színes cérnából.

Ez karácsonyfadísznek is megfelel, de a lakásban bárhová – pl. lámpára, ajtóra – fellógatva jól mutat. A többi termés rögzítését is hasonlóképpen – drót, szegek, és cérna segítségével – végezzük. A száraz virágokból és termésekből girlandot is készíthetünk; ehhez csupán egy hosszú madzagra, némi türelemre és ügyességre van szükségünk.   

Az is nagyon mutatós, ha az örökzöld ágakat csokorba kötve, különféle termésekkel, bogyókkal, virágokkal és szárított gyümölcskarikákkal megtűzdelve akasztjuk fel. Ekkor azonban ügyeljünk rá, hogy ne alkalmazzunk túlságosan sok, eltérő jellegű alapanyagot, hiszen ha a felhasznált színek nem harmonizálnak egymással, vagy az alkotás nagyon zsúfoltra sikerül, egyáltalán nem lesz esztétikus.

Láthattuk, hogy a természetből származó díszítőelemek begyűjtése és előkészítése (szárítása, felfűzése) nem nagy ördöngösség, ráadásul nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk egy-egy tetszetős darabért. Felhasználásuk igen széleskörű, így abban az esetben is nekifoghatunk az alapanyagok előkészítésének, ha még nem tudjuk pontosan, hogy koszorúra, kopogtatóra, vagy karácsonyfadísznek szánjuk őket.

Őri Katalin