Ma már a neveletlen gyermekekre is rámondjuk, hogy hiperaktiv. Holott semmi okunk nem lenne rá, hiszen csak éppenséggel pimaszabb a kelleténél. A hiperaktív felkapott szó lett, pedig igazából nem is vagyunk pontosan tisztában a fogalmával.

A hiperaktivitás szó jelentése "túlműködés", "felülműködés" (görög: hyper, azaz: "túl" ; latin: actio, azaz: "cselekvés"). Több tudomány is használja a kifejezést valaminek a normálistól eltérő, túlzott aktivitására. Ebből adódóan nem jelenti azt, hogy a hiperaktív embereknek hülyék vagy szellemileg visszamaradottak lennének, sőt átlagosan jó az intelligenciájuk.

Hogyan lehet felismerni?

Hamarabb cselekszik, mint ahogy gondolkodik. Nem tudja egy dologra koncentrálni, ezért nem is tudja befejezni, amit elkezdett. Figyelmét nagyon könnyen el lehet terelni egy újabb feladattal. De képes kitartóan figyelni, amennyiben újdonság utáni igénye kielégítésre kerül. Ám ez nagyon sok esetben szintén csak egy rövid ideig sikerül. Túlzottan sokat beszél, hamarabb kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna. Nincsen türelme, nagy nehézséget okoz neki a várakozás. A hiperaktivításhoz társulhat tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) vagy figyelemzavar. Mindezek azonban hiperaktivítás nélkül is felléphetnek.

Mi okozza?

A kutatók régóta próbálják kideríteni, hogy mi lehet az oka a hiperaktívitásnak. Többféle elmélet született a témával kapcsolatban. Egyes kutatók állítják, hogy az ilyen gyermek idegrendszere lassabban ill. egyenetlenebbül fejlődik, érik. Ebből adódóan bizonyos területeken elmarad, más területeken viszont megfelelően érett. Hiperaktivitás esetén pl. a szenzoros területek nagyon aktívak, de az ingerszelekcióért felelős területek elégtelenül működnek. Ez az elégtelen működés idővel jelentősen normalizálódhat spontán módon is, a nemi éréssel párhuzamosan. Ugyanakkor kimutatták, hogy a hiperaktív gyermekek homloklebenyhez kapcsolódó belsőbb agyi struktúrák a normálisnál mintegy tíz százalékkal kisebbek.

Mi a teendő, ha hiperaktív a gyermek?

Elsősorban nagyon fontos a megfelelő vizsgálatok elvégzése, a tünetek okának tisztázása, hiszen más betegség kísérő tünete is lehet. Amit kiderült, hogy a szülő vagy a pedagógus félelme bebizonyosodott, abban az esetben a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsághoz kell fordulni. Ahol gyógypedagógus, pedagógus, pszichológus és gyermekorvos közösen határoznak a gyermek állapotáról, kijelölik a megfelelő iskolát, tanácsot adnak a szükséges fejlesztő foglalkozásokat illetően. Ebben az esetben a szülőnek tisztában kell lennie, hogy gyermeke nem olyan képességekkel rendelkezik és még toleránsabbnak kell lennie hozzá. El kell fogadnia, hogy a gyerektől nem várható pillanatnyilag és még hosszú ideig önállóság, neki kell alapvető dolgokat a gyermek életében számon tartania és számon kérnie. Külön oda kell rá figyelni, hiszen a hiperaktív gyermek figyelmen kívül hagy mindenféle óvatosságot, ők azok, akik sem saját testük, sem a környezetük jelzéseit nem képesek érzékelni.

Terápiás módszerek

A sport nélkülözhetetlen esetükben. Fejlődik mozgáskészségük, figyelmük, kitartásuk, megküzdő képességük. Fontos, hogy büntetés esetén ne a sporttól legyen eltiltva a gyerek, hiszen ez számára "gyógyszer".

A legfontosabbak a rendszeres, az idegrendszer érési folyamatait speciálisan elősegítő, mozgásos fejlesztő foglalkozások és a gyógypedagógiai fejlesztés.

Sajnos a szakemberek sok esetben nyúlnak gyógyszerhez, pedig ez a problémát, nem oldja meg, sőt hosszútávon káros a gyermekek életére. Tisztázatlan, hogy okoz-e megfelelő javulást vagy, hogy éppenséggel nem okoz-e függőséget a gyógyszer alkalmazása.

Mi sem bizonyítja ezt jobban mint a német kutatók vizsgálata. Szerintük a hiperaktív és a figyelemzavarral küzdő fiataloknál nagyon gyorsan növekszik a gyógyszerfogyasztás. Az eddigi kutatások szerint a hiperaktív és a figyelemzavarral küzdő fiataloknál nagyobb a szenvedélybetegség kialakulásának kockázata. Amerikai tanulmányok arra az eredményre jutottak, hogy a fentiekkel együttesen előforduló drogfüggőség (alkohol, cigaretta, marihuána) aránya 35 és 71 százalék között mozog.

Nagyon fontos ellenben a táplálkozás szerepe. Ügyeljünk arra, hogy a gyermek egyen rengeteg zöldséget és rostos ételt. A megfelelő mennyiségű és rendszerességű táplálkozás szintén elengedhetetlen. A vércukorszint ingadozása ugyanis még normál esetben is kihat a gyermek viselkedésére. A megfelelő reggeli, ami ebédig megfelelő cukorszintet biztosít elengedhetetlen egy gyerek számára. Ezt csak lassan felszívódó, fehérjedús táplálékkal érhetjük el. Az édesség nassolása épp ezért kifejezetten káros, főleg a nap első részében. Fontos a heti rendszerességű halfogyasztás. Az idegrendszer membránjainak ugyanis 30-40%-a omega 3 zsírsavakból épül fel. Egy angliai kísérlet szerint, ahol az iskolásoknak omega 3 zsírsavat pótoltak, az egész iskolában csökkent az agresszió és vele a hiperaktivitás aránya. A gyermekek kezelhetőbbé váltak.

Hiperaktivitás esetén napi 300-600mg EPA és DHA tartalmú omega 3 zsírsav pótlása a terápia része kellene, hogy legyen.

Összeállította: Koczka Kinga