Mindannyian jól ismerjük a csokoládét, de tisztába vagyunk élettani hatásával?

1 rabszolga = 100 kakaóbab

Dél-Amerika őserdeiben vadon él a kakaófa, amelynek gyümölcse a kakaóbab, ebből készítik a csokoládét. A kakaó növény története az i. sz. 600 körüli időkig, Yucatan dzsungelébe és a Maya birodalomba vezethető vissza, bár a történet valószínűleg ennél is régebbi lehet.

Már annak idején is értékes kincsnek számított, hiszen fizetőeszközként egy rabszolga ára 100 kakaóbab volt. Itt kapcsolódik be a csokoládé-történetbe Kolombusz Kristóf, aki egy maya kereskedő bárkáján találkozott először a kakaóbabbal,- de mint fizetési eszközzel.

A forró csokoládét a XVII. század elején kezdték inni Európában, és II. Károly uralkodása idején (1660–85) vált divatos itallá Angliában. Az 'ehetõ' csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Cadbury cég; a csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet.

Titkos recept

Ma már nem titkos, de annak idején sokáig hétpecsétes titokként őrizték a csokoládi receptjét. Igaz még ma is vannak olyan gyártok, akik nem teszik közhírré az összetevőket, de ma már köztudott, hogy hogyan állítja elő a csokoládét. A nyers kakaót először fermentálják, "rothasztják", majd 140–150 oC-on pörkölik. A kakaóbab héja megbarnul, törékennyé válik. A magot megszabadítják ettől a héjtól és addig őrlik, amíg folyékony masszát nem kapnak (az anyag a pörkölés és az őrlés miatt cseppfolyósodó zsírtól válik folyékonnyá). A masszát kisajtolják, végül előáll a zsíros kakaóvaj és a kakaópor. Az étcsokoládé úgy készül, hogy a folyékony masszához cukrot és újabb kakaóvajat kevernek. A tejcsoki kakaómasszájához csak sűrített tejet adnak.

Boldogsághormon

Köztudott, hogy a csoki boldogsághormont termel, a közérzetjavító és hangulatjavító hatása ismeretes számunkra Ám a legújabb kutatások szerint nem csak kellemes hangulatot, hanem egészséget is biztosít számunkra. A kakaó és bizonyos csokoládék fogyasztásának előnyös élettani hatásai elérik, sőt talán felül is múlják a zöld teáét vagy a vörösborét. Eddig a gyümölcs, a tea és a vörösbor voltak a legismertebb flavonoidforrások. De a közelmúltban napvilágot látott legújabb eredmények szerint a kakaó természetes formában koncentráltan tartalmaz flavonoidokat. A kutatk a flavonoidoknak a szívre és az érrendszerre gyakorolt előnyös hatásairól számolt be, ismertetve az ebben szerepet játszó kakaóflavonoidok antioxidáns tulajdonságát és a véralvadásra gyakorolt hatását.

Pillanatig az ajkakon, mindörökké a csípőn

Tartja egy régi angolszász mondás a csokoládéról. Mely valljuk be, nem is hangzik bután. Hiszen a csokoládé számos jótékony hatásán kívül meg vannak a hátulütői is. Egy tábla csoki, mely 10 dekás, 500 kcal energia található, így rendszeres fogyasztásával zsírpárnáinkat növelhetjük. Ugyanakkor az elhízás mellett a töménytelen csoki fogyasztás fogszuvasodást okozhat. Mint mindennél itt is meg kell találni az aranyközéputat, vagyis fogyasztani, de nem mértéktelen mennyiségben.

Kend magadra, amit megennél!

A legújabb kutatások szerint nemcsak ízletes finomság a csokoládé, de kozmetikai szernek sem az utolsó. Egy német kutatás szerint a kakaóban és a csokoládéban található flavonolok kifejezetten jót tesznek a bőrnek: hidratálják, erősítik a struktúráját, és javítják létfontosságú funkcióit is, például a vérkeringést. Ezért nem is meglepő, hogy a kozmetikai szalonok legújabb kényeztetése a csoki pakolás, illetve csoki masszázs. Ugyanakkor fogyókúrás szernek sem a legutolsó. Egyes szakember szerint centikben mérhető a karcsúsodás, amit egy-egy kúrával is elérhetünk, a narancsbőr ellen meg kifejezetten ajánlott.

Koczka Kinga