A koffein hihetetlen népszerűsége elsősorban az emberek megváltozott életritmusának, a „non-stop” aktivitást követelő modern életmódnak köszönhető.

Sokan el sem tudnák képzelni napjainkat egy-egy adag kávé vagy capuccino nélkül, sőt, a koncentráció javítása érdekében egyesek napi 5-10 csészével is megisznak.

Az előnyök és hátrányok tekintetében a vélemények megoszlanak: míg egyesek kifejezetten károsnak tartják, mások semmilyen egészségügyi kockázatot nem látnak serkentő hatásában.

Elbutít a kávé?

A szenvedélyes kávéfogyasztók rendre arról számolnak be, hogy a reggeli „észkapcsoló” ital előtt egyszerűen képtelenek gondolkodni. Való igaz, hogy már felhörpintése után néhány perccel az agyi aktivitás élénkülésével – az agyi látó- és hallóközpont tevékenységének fokozódásával – számolhatunk, ám ez nem feltétlenül jelent előnyt.

A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a rendszeresen nagyobb mennyiségű kávét fogyasztók a reggeli koffeinadag után közel azonos mértékű agyi aktivitást mutatnak, mint a kávét csak ritkán ivók, koffein bevitele nélkül.

A rendszeres, nagyobb dózisban történő fogyasztás következtében tehát kialakul egyfajta „függőség”, melynek nyomán a forró ital hirtelen, lökésszerűen felszívódó koffeinje már elengedhetetlen lesz a normális agyműködéshez.

Kávé és kockázatok

A kávé hangulatjavító, fáradtságérzetet csökkentő, munkabírást, koncentrációs képességet, valamint aktivitást növelő hatásai már elfogyasztása után néhány perccel jelentkeznek, és fél-egy órán belül érik el a maximumot. Bár ez a „doppingszer” valóban bizonyított (Amerikában pl. az emberek 90%-a fogyaszt kávét) számolnunk kell esetleges káros hatásaival is.

Az eddig napvilágot látott kutatások arról árulkodnak, hogy nagy mennyiségű (napi 5-6 csésze) kávé elfogyasztása a szérumkoleszterin-szint emelkedésével jár együtt, így növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Mivel ez a tulajdonsága nem koffeintartalmának, hanem két, a főzés közben kioldódó vegyületnek (kafesztol és kaveol) köszönhető, az instant fajtákra, valamint az egyéb koffeines italokra ez a hatás nem jellemző.

Persze a benne lévő koffein sem teljesen veszélytelen. Egyfelől elősegíti a szívritmuszavarok kialakulását, másrészt – a kalcium kiválasztását fokozó hatásának köszönhetően – csontritkuláshoz vezethet. Ráadásul vízhajtó tulajdonsággal is rendelkezik, ezért fogyasztása esetén fokozottan ügyelnünk kell a folyadékpótlásra!

Túladagolása veszélyes és igen kellemetlen tünetekkel (ingerlékenység, szívtáji fájdalmak, szívritmuszavarok, szorongás stb.) járhat, ezért legyünk óvatosak a bevitt koffeinmennyiséggel, és számoljunk az egyéb italok (pl. egyes üdítők, energiaitalok) valamint ételek (pl. csokoládé) koffeintartalmával is!

A kávéban lévő savak ugyancsak veszélyeket rejtenek: növelik a gyomorfekély kialakulásának kockázatát, ezért az éhgyomorra felhörpintett forró ital igen súlyos következményekkel járhat.

Egyes kutatások alapján bizonyos rákfajták (pl. hólyagrák, hasnyálmirigyrák) kialakulása is összefüggésbe hozható a kávé fogyasztásával, ám a vélemények mindmáig megoszlanak.

A szakértők többsége szerint napi egy-két adag elfogyasztása még egyáltalán nem jelent veszélyt, vannak azonban, akik szerint már ez a minimális mennyiség is problémákat okozhat.

Jótékony zöld tea

Bár a tea is bőségesen tartalmaz koffeint, nem kell számolnunk olyan következményekkel (magas vérnyomás, szívritmuszavarok, ingerlékenység), mint a kávé esetén. Míg a kávé koffeinje hirtelen, már a gyomorban felszívódik, a zöld tea csersavtartalma lassítja ezt a folyamatot, lehetővé téve, hogy a koffein órákon keresztül fokozatosan szívódjon fel a bélben, hosszantartó éberséget és koncentrálóképességet biztosítva.

Ráadásul fogyasztásával egy sor egészségügyi problémát, megelőzhetünk! Kiváló zsírégető és vérnyomáscsökkentő, emellett segít megelőzni a vastagbéldaganat, a fogszuvasodás, valamint a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulását.

Érdemes tehát naponta elkortyolgatni egy csésze zöld teát, hiszen így megóvhatjuk egészségünket, órákon át frissek maradhatunk, valamint teljesítő és koncentrációképességünket is jelentősen növelhetjük.

Frissítő illatok

A fáradtság ellen nem csupán a koffeines italok jelentenek megoldást. Aromaterápia alkalmazásával szellemileg és fizikailag is felfrissülhetünk, ráadásul leküzdhetjük az idegességet és a levertséget. A különféle illóolajokat használhatjuk aromás fürdőként egy kád vízbe csepegtetve, de bőrünkbe masszírozva, vagy párologtatóba adagolva ugyancsak elérhetjük a kívánt hatást. Kiváló élénkítő a citrom-, a citronellafű-, az ánizs-, a boróka-, a borsmenta-, az erdei fenyő-, a grapefruit-, a hegyi fenyő-, a kubebabors-, a limett-, és a rozmaringolaj.

Források: National Geographic, 2005. január; Vitaminsziget.com, Informed.hu

Őri Katalin