Családorvosunknál ellenőrizhetjük

Prof. dr. Kiss István, a nefrológia és művesekezelés országos szakfelügyelő főorvosa felhívta a figyelmet arra, hogy egy 2006 januárjában hozott miniszteri rendelet szerint a háziorvosoknál ingyenesen igényelhető, általános egészségi állapotot felmérő szűrővizsgálatok közé a vesefunkció ellenőrzése is hozzátartozik. Az állapotfelmérésért még vizitdíjat sem kell fizetni. Kiss meglátása szerint a háziorvosi ellátás szerteágazó okoknál fogva jelenleg még nincsen azon a kívánatos szinten, hogy a családorvos minden betegének saját indíttatásra felajánlja az éves állapotfelmérést, ezért fontos a lakosságnak ismernie a rendeletet, miszerint jogában áll igényelni a szűréseket. A szakember szerint a vese tekintetében rendszeres ellenőrzésre van szükség, ami a páciens szempontjából egy egyszerű vérvételt jelent. Ma már minden hazai laboratórium automatikusan kiszámolja a vesefunkció vizsgálatára beadott vér kreatininszintje alapján a páciens "creatinin clearance" értékét, ami pontosan jelzi a vese méregtelenítő funkcióját, és az orvos ezen érték alapján dönti el, hogy kell-e számolnia veseproblémával az adott páciensnél. (A kreatininszintet mikromol/literben adják meg, és az adott vesét károsító méreganyag mennyiségét jelzi. A "creatinin clearance" érték egy adott méreganyagra vonatkoztatva azt mutatja meg, hogy a vese egy perc alatt hány ml vért tud megtisztítani. A 60-89 között lévő ml/perc érték enyhe-, a 30-59 ml/perc középsúlyos-, a 15-29 ml/perc érték pedig már súlyos állapotnak minősül. A 15 alatti érték a végállapot, bár van olyan ember, akinél a 12, 8, sőt akár az 5 alatti állapot számít ilyennek, tehát minden esetben egyénileg kell mérlegelni azt, hogy mikor kell a vesepótló kezelést elindítani.)

Típusok és tünetek

A vesekárosodást jelezheti, ha a vizeletben vér és/vagy fehérje található, illetve ultrahangos vizsgálattal is kimutatható a szerv károsodása. A vese kezelési stratégiája nagymértékben függ a kiváltó okoktól: egy heveny gyulladásos vesebetegségnél, amelyet kiválthat például az autoimmun betegségek csoportjába tartozó érgyulladás (vaskulitis), még a teljes gyógyulásra is van esély. Sok esetben azonban már csak lassítani lehet a vesekárosodás előrehaladását, például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás talaján kialakult krónikus vesebetegségek előfordulásakor. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a vérnyomás-beállítás fontosságát, mivel a nem orvos-szakmai protokolloknak megfelelően beállított vérnyomás értékeknél a vesefunkció is napról napra romolhat. Súlyos tünetek, mint a vizeletmennyiség csökkenése vagy az ödémaképződés kizárólag a végstádiumban lévő betegeknél figyelhető meg. A már diagnosztizált vesebeteg emberek ugyanakkor szinte kivétel nélkül fáradékonyságról, alvászavarról, gyengeségről és/vagy zavartságról számolnak be. Ezek a tünetek értelemszerűen számtalan más okból kifolyólag is jelentkezhetnek.

Az ördögi kör

A vesebetegség következtében a szív- és agyi erek meszesedési folyamata is elindul. Az említett betegségek ok-okozati összefüggése ugyanakkor oda-vissza működik, vagyis az érelmeszesedés vesét károsít, a vesekárosodás pedig tovább rontja az érelmeszesedés folyamatát. A károsodó erek közül a koszorúerek sem kivételek, tehát a betegség következtében a szív működése is drámaian romlik. A vesepótló kezelés (dialízis) - ahogy a terápia neve is jelzi - nem gyógyítja, hanem pótolja a veseműködést. A krónikus veseelégtelenség kezelésében igazi áttörést jelenthetnek a molekuláris és sejtbiológiai kutatások eredményei, ám az őssejtbeültetés napjaink orvoslásgyakorlatából még hiányzik, és nem is lehet felelősségteljes jóslásokba bocsátkozni ezzel kapcsolatban. Magyarországon a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség okozta vesekárosodás mintegy félmillió felnőttet érint, a betegek fele azonban későn kerül nefrológushoz, akkor, amikor terápiás megoldásként már csak a vesepótlás marad. Ma mintegy kilencezren részesülnek dialízis kezelésben, pedig a probléma ötvenszer több embert érint. A betegek többsége még azelőtt meghal érelmeszesedés vagy szívelégtelenség következtében, hogy sor kerülhetne a terápiára.

Veseátültetés

Tavaly Magyarországon 296 veseátültetést végeztek, közülük 13 élődonoros műtét volt, vagyis az átültetéshez szükséges vesét élő ember szolgáltatta. Szervátültetést a megfelelő feltételek teljesülése esetén lehet végezni: a műtét lehetőségét befolyásolhatja a páciens általános állapota, biológiai kora, társbetegségei, anyagcsere-paraméterei és a vese alapbetegsége is. A transzplantáció után is szükség van nefrológiai gondozásra, hogy a szakember nyomon követhesse az új vese működését, illetve részesítse páciensét a szervátültetéskor kötelező immungyengítő kúrában, aminek célja, hogy a szervezet ne dobja ki az idegen szervet. A kellemetlenségek ellenére a sikeres transzplantáció csodával határos eredményt hoz, hiszen normális veseműködés nélkül nem lehetséges az élet.