A falakba, bútorokba - gyakorlatilag minden felületbe - hosszú időre beivódott cigarettafüst reakcióba lép a beltéri levegőben megtalálható szennyezőanyagokkal, és veszedelmes rákkeltő anyagokat termel. A Berkeley Laboratórium kutatói több amerikai egyetem tudósaival együttműködve tárták föl ezt a veszélyt.

"Az égő dohányból nikotin szabadul fel - gőz formájában -, amely mélyen beveszi magát minden, a szobában található felületbe: a falakba, a szőnyegekbe, a függönyökbe, a bútorok kárpitjába. A nikotin napokig, hetekig, de akár hónapokig is megmarad ezeken az anyagokon.

Kutatásunk rámutat, hogy amikor ez a nikotin-maradvány reakcióba lép a környezet nitrózus savaival, rákkeltő, dohányra jellemző nitrozaminokat (TSNAs) hoz létre" - mondja Hugo Destaillats, a Berkeley Laboratórium vegyésze. "A TSNA-k a legerősebb és legszélesebb körben ható karcinogének, amelyek jelen vannak az el nem égett dohányban is és a dohányfüstben is."

A helyiségek levegőjében mindig találhatók valamilyen mértékben nitrózus savak (salétromsav pl.). Legfőbb forrásuk a gázkészülékek, amelyek nincsenek kéménybe bekötve (pl. a gáztűzhely). De a járműmotorok is kibocsátanak nitrózus savakat, amelyek az utastérbe is beszivárognak. A kutatók teszteket végeztek beltéri helyiségben is, és erős dohányos teherautó-sofőr kabinjában is. Mindkét esetben magas TSNA-szintet mértek. És ugyancsak mindkét esetben olyan anyagok is keletkeztek - NNA-nak nevezett nitrozaminok -, amelyek a friss dohányfüstben nincsenek. De egyéb erősen rákkeltő anyagok is létrejöttek (NNN és NNK).

"A nikotin gyorsan felszívódik az anyagok felületébe, és ott megmarad - beleértve a ruházatot és az emberi bőrt is, ezért kutatási eredményeinkből következik, hogy a "hideg dohányfüst" (third-hand smoke) komoly veszélyt jelent az egészségre: a bőrön át, a belégzéssel és az evés útján a szervezetbe kerülve."

A legvalószínűbben a belégzéssel vagy a szennyezett kárpit, ruházat érintésével, bőrkontaktussal kerül kapcsolatba az ember a "hideg füsttel", ezért a csecsemők és a kisgyermekek vannak a legjobban kitéve az ártalomnak.

Az ablaknyitás, ventilátoros szellőztetés nem sokat ér a bőrbe, a berendezési tárgyakba ivódott rákkeltő anyagok ellen. "A szabadban dohányzás persze, jobb, mintha helyiségben tennék, de a nikotinmaradványok rátapadnak a dohányos bőrére, ruhájára. Visszamegy a dohányos a helyiségbe, és szétszórja ezeket az anyagokat. Ha a helyiségben van nitrózus sav, aminthogy szokás szerint van, azonnal keletkeznek a rákkeltő TSNA-k."

A dohányzás és a mások dohányzásának ártalmairól - rák okozó, szív- és érrendszeri betegség okozó, légzőszervi betegség okozó, születési rendellenesség okozó hatásáról már sokat hallottak az emberek - a "hideg füst" ártalmai még nem közismertek...

Forrás: EurekAlert/ Független