Ellenálló-képességünkért is sokat tehetünk, ha átgondoljuk táplálkozási szokásainkat. És ezt nemcsak kimondani, hanem megvalósítani is egyszerű!

Mint tudjuk a korokozók elleni rendszerünk meglehetősen összetett. Első védelmi vonalát a bőr, a gyomorsav, a belekben élő hasznos baktériumok, a vizelet és a könny alkotják.

Szervezetünkben baktériumokra, vírusokra és egyéb kórokozókra vadászva őrjáratoznak a fehérvérsejtek. Ha valamelyikre rábukkannak, fegyverként saját magukat hasznosítják: antitesteket és méreganyagokat termelnek elpusztításukra. Amennyiben valahol gyulladás lép fel, a monociták és makrofágok – vagyis az átalakult fehérvérsejtek – körülveszik és felemésztik a bűnösöket.

Segítő tápanyagok

A fenti folyamatban kulcsfontosságú szerep jut az A-, B-, C-, E-vitaminnak, béta-karotinnak, kalciumnak, szelénnek, cinknek, vasnak, magnéziumnak. Mivel,  

Miért pont a "zöldek"?

A fitokemikáliák - vagy más néven növényi nyomelemek - olyan súlyos betegségek megelőzésében lehetnek segítségünkre, mint a rák, a szívbetegségek, valamint az asztma, az ízületi gyulladás és az allergia.

Azonban ne felejtkezzünk meg a változatosságról sem. Mert bár a gyümölcsök és zöldségek nagyon hatásosak egészségünk felturbózására, a napi táplálkozás kiegészítőjeként kell fogyasztani őket.

Elegendő mennyiséget kell ennünk a többi ételcsoportból is (gabonafélékből), ha azt akarjuk, hogy a csontjaink erősek, a sejtjeink pedig egészségesek legyenek.

A mérték sem árt, sőt amennyiben személyre szóló diétát követünk, vagy orvosi felügyelet alatt állunk, mindenképpen beszéljük meg az orvosunkkal, mielőtt bármilyen drasztikus változtatásba vagy új egészségmegőrző kúrába kezdünk.

Immunerősítő tízesfogat

-	Tápanyagok	Funkciók
Gyümölcsök
Szeder	A-, C-, K vitamin, béta-karotin, folsav	Vírusölő, baktériumölő, rákmegelőző
Alma	Kálium, C vitamin, kalcium, magnézium, foszfor, béta-karotin, pektin	Elősegíti a véralvadást, tonizáló, hashajtó, reaktiválja a gyomor hasznos baktériumamit, csökkenti a koleszterinszintet, megszabadítja a szervezetet a toxinoktól
Kivi	C-vitamin, magnézium, foszfor, kálium	Lebontja a felesleges nátriumot, elősegíti az emésztést	Igaz, szinte minden évszakban kapható, de ne felejtsük el, hogy hazánkban nem őshonos fajta.
Narancs	C-vitamin, kalcium, kálium, béta-karotin, folsav	Tisztító, belsőleg antiszeptikus hatású, erősíti a gyomormozgást	úa.
Banán	B6-, C-, K-vitamin, kálium, triptofán (aminosav), béta-karotin	Alvássegítő, idegnyugtató, gombaölő, természetes antibiotikum, gyógyítja a fekélyt, csökkenti a koleszterinszintet, segít eltávolítani a toxikus fémeket a szervezetből	úa.
Zöldségek
Brokkoli	C-, B3- és B5-vitaminok, kalcium, magnézium, foszfor, béta-karotin, folsav	Rákmegelőző, antioxidáns, tisztító hatású, kiváló rostforrás, antibiotikus hatású, vírusölő, serkenti a májműködést
Sárgarépa	Kalcium, magnézium, kálium, foszfor, béta-karotin, folsav, jód	Kiváló méregtelenítő, táplálék a májnak és az emésztőrendszernek, segíti a vese működését, vírusölő, baktériumölő hatású
Káposzta	C-, E-, K-vitamin, kalcium, magnézium, kálium, foszfor, béta-karotin, folsav, jód	Nyersen fogyasztva méregteleníti a gyomrot és a vastagbél felső szakaszát, segíti az emésztést, erősíti az immunrendszert, vírusölő, baktériumölő, rákmegelőző, antioxidáns.
Cékla	C-vitamin, kalcium, magnézium, vas, foszfor, kálium, mangán, folsav	Tisztító hatású, akadályozza a vesekő kialakulását, vérképző, méregteleníti a májat és az epehólyagot
Paradicsom	C-vitamin, kalcium, magnézium, foszfor, béta-karotin, folsav	Hidratáló, antiszeptikus, lúgos, gyógyítja a májgyulladást, likopintartalma miatt hatékony rákmegelőző

Következő védőbástya: vastagbél-flóra  

Ki hinné, hogy a betegségek 80%-a a bélrendszerből indul ki? Ráadásul az immunglobin 70%-a is itt keletkezik.

A fertőzés elleni védelem, az immunrendszer serkentése szempontjából a Lactobacillus , a Streptococcus és a Bifidobacterium a legfontosabbak, úgynevezett „hasznos baktériumok”. Egyébként a vastagbélben – mai tudásunk szerint – 400-500 mikróba- (baktérium, gomba) faj él.

Egy gramm béltartalomban kb. 1 milliárd baktérium fordul elő. Más számítások szerint a felnőttek testtömegéből 1-1,5 kg-ot tesznek ki az emésztőrendszer mikróbái (baktériumok, gombák). Az anyatejjel táplált csecsemőknél a hasznos baktériumok, főleg bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét ( 95-98%), addig a felnőtt lakosságnál ez az arány nem éri el a 10%-ot sem.

A vastagbél működése és az emberi egészség között igen szoros a kapcsolat. A káros bomlástermékeket termelő rothasztó baktériumok túlsúlya vastagbélrákhoz, májkárosodáshoz, irritábilis bél szindrómához (IBS), candidiasishoz, gyakoribb bélfertőzésekhez, emelkedett vérkoleszterin szinthez vezethet, míg az ún. „hasznos bélbaktériumok” ezt ellensúlyozni képesek.

Amikor antibiotikus kezelésre kényszerülünk, akkor ezt a kényes egyensúlyt borítjuk fel, a hasznos bélbaktériumok kiirtása után más, káros baktériumok szaporodnak el a vastagbélben, és így újabb betegségek, problémák, tünetek jelentkezhetnek. Az említett bakteriális egyensúlyt szintén rontja az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, a stresszes életmód, az utazási izgalmak.

Probiotikumok

A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amik a táplálékkal bekerülve a bélbe segítik az ottlévő állandó flóra fenntartását. A bélflóra a születést követő első két évben alakul ki. Fontos funkciót tölt be az emésztésben, bizonyos vitaminok termelésében és felszívódásában a koleszterin-anyagcserében és a kórokozó baktériumok megtelepedésének megakadályozásában.

Ahhoz, hogy egy mikroorganizmust probiotikumnak nevezzenek bizonyítottan az egészségre kedvező hatással kell legyen. Ellenállónak kell lenniük a gyártási folyamatokkal és az emésztőnedvekkel szemben, hiszen csak az életképes mikroorganizmusok képesek a vastagbélben kifejteni jótékony hatásukat.

Ezeket, a mechanizmusokat még ma is vizsgálják, de úgy tűnik, hogy a probiotikumok képesek a szervezet ellenálló-képességét fokozni, pl. a hasmenéses fertőzésekkel szemben azáltal, hogy gátolják a kórokozó baktériumok megtelepedését a bélben.

Prebiotikumok

A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emésztőenzimeknek ellenállnak és serkentik a bélflórában lévő hasznos baktériumok szaporodását. A leggyakrabban előforduló prebiotikumok az oligoszacharicdok. Közülük is a legkiemelkedőbb hatásúak az inulin, laktulóz, fructo- oligoszacharida és a galacto-oligoszacharida.

Ezek a vegyületek természetben a borsóban, babban, fokhagymában, hagymában, articsókában stb. találhatók meg. A prebiotikumok kedvező hatása elsősorban a probiotikumok szaporodásának fokozásában van. Ezzel párhuzamosan gátolja a káros baktériumok megtapadását a bélben, valamint elősegíti egyes ásványi anyagok: kalcium, magnézium, cink, vas felszívódását.

E hatás a prebiotikumok három funkciójával magyarázható: először is a prebiotikumok képesek megkötni ezeket az ionokat, megakadályozva komplexképzésüket így azokat felszívható formában szállítják a bélbe.

Másrészt a bélben történő fermentációs tevékenységük során a pH-t csökkentve növelik az ionizált formák koncentrációját. Harmadrészt pedig ozmotikus hatásuknál fogva vizet szívnak vissza a bélbe, így több ion oldódik és szívódik fel a bélből. E mellett A probiotikumok többféle vitamint is termelnek, melyek így közvetlenül (külső bevitel nélkül) állnak rendelkezésünkre.

Szimbiotikumok

A harmadik nagy csoport a szimbiotikumok, ahol a pre- és probiotikumokat kombinálva teszik hozzá az élelmiszerekhez, ezáltal fokozva egymás hatását még értékesebbekké válnak. Ezt általában tejtermékek készítésénél alkalmazzák. Látva a pre- és probiotikumok számos jótékony hatását egészségünkre, kijelenthetjük, hogy az ilyen élelmiszereknek fontos szerepet kell kapniuk a mindennapi életünkben.

Források:

A bélflóra és szimbiotikumok >>

Csodakoktélok: Immunerősítés. Opus Kiadó, 2004.

Csodakoktélok: Egészség-megőrzés. Opus Kiadó, 2004.

Szerzők: Tárczy Judit, Vetró Rita, Dr. Gulyás Tamás

 Összeállította: Vetró Rita