A fürdőzés kultúrájának hosszú története van hazánkban. Római hódítók már kétezer évvel ezelőtt megtalálták a lelőhelyeket, és egy egész fürdő-hálózatót építettek ki. Bár rövid időre feledésbe merült, Mátyásnak köszönhetően újból felvirágzott. Korabeli leírások szerint a budai várból fedett folyosó vezetett a Rác-fürdőhöz. Aztán jöttek a törökök, akik sokat rontottak az ország állapotán, de a fürdőzésen nem. Tovább fejlesztették, újabbakat, még fényűzőbbeket építettek. Nők és férfiak egyaránt – természetesen váltott napokon – hódoltak szenvedélyüknek. A gyengébbik nem képviselőinek például ez volt az egyetlen lehetőség, a háremen kívül társasági életet élni. Aztán kiverték a törököket az országból, a fürdők romlásnak indultak, egészen a XVIII. századig megbotránkoztató dolognak tartották. De persze győzött a tudomány.

Őseink tehát ismerték a titkot, és éltek is vele. Fedezzük fel mi is! A gyógyvizek nemcsak reumás és ízületi panaszokra kiválóak, hanem szépség- és egészségmegőrző, legfőképpen pedig számos gyógyító hatásuk ismeretes.

A hungarikumok sorából gyógyvíz-készletünk csak egy kevéskével marad le, azonban az előkelő második hely – Izand után – világviszonylatban a miénk. Az alábbi összefoglalás talán segít eligazodni a bőség zavarában.

Víz – különleges tulajdonságokkal

Gyógyvíznek azokat az ásványvizek, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és az egészségügyről szóló törvényrendelet alapján az ásványvíz vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.

A gyógyvizeket hőmérsékletük alapján 30 °C alatt hideg, a mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezzük termál- vagy hévíznek, ha hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot.

Gyógyvizek fajtái

A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják:

Egyszerű hévizek: Kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumás betegségek esetén.

Források: Budapest (Római-fürdő, Pünkösdfürdő, Csillaghegy, Kács fürdő).

Egyszerű szénsavas vizek: Savanyú víznek is nevezik, 1 l vízben 1 g-nál több szabad szén-dioxid található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógy célra is felhasználják.

Források: Maconka (Nógrád megye), Répcelak, Mihályi.

Alkalikus vizek: Főképpen a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrokarbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. A legismertebb a bükkszéki Salvus-gyógyvíz.

Források: Balf, Békés, Bükkség, Gyopárosfürdő, Gyula, Makó, Mezőtúr, Nagyszénás, Tótkomlós, Szeged, Szécsény, Szolnok és a többi.

Földes, meszes vizek: Főbb alkotórészei a kalcium, magnézium- és hidrokarbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív és gyomorbetegségek kezelésére is használják.

Források: Budapesten Császár fürdő, Lukács fürdő, Rácz fürdő, Rudas fürdő és Gellért fürdő, de az ország több pontján is vannak ilyen források és kutak: Csopak, Esztergom, Kékkút, Mohács, Székesfehérvár.

Kloridos vagy konyhasós vizek: nátrium- és kloridionokat tartalmaz. Alkalmazzák a reuma, női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat.

Források: Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Karcag, Sóshartyán, Pesterzsébet, de hasonló gyógyhatásuk van az alföldi sziksós tavaknak: Dunapataj, Gyopáros, Kakasszék, vagy Nyíregyháza-sóstó.

Keserűvizek: Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezenfelül még nátriumot a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert.

Források: Kelenföld és Budaörs határában, a „Hunyadi János” – az „Igmándi” -, vagy a tiszajenői „Mira keserűvíz.

Vasas vizek: A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény.

Források: A parádi Clariss- és István-forrás vagy a mohai Stefánia-forrás vize.

Kénes vizek: Fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége.

Források: Budapesten az „Imre”, a „Lukács” és a „Rudas” fürdő egyes forrásai, valamint Aranyosfürdő, Balf több forrásának, Erdőbénye, kénes termálvize van Harkány, Mezőkövesd több fúrt kútjainak.

Jódos – brómos vizek: Általában ezek egyidejűleg konyhasók is, ezért alkalmasak a reumóa, női szervek betegségei és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli. A legismertebb sóshartyáni „Jodaqua” (e: jodakva) palackozva kerül forgalomba.

Források: Debrecen, Hajdúszoboszló (meleg), Pesterzsébet (hideg).

Radioaktív vizek: Rádiumiont, radon-gázt tartalmaznak, többféle módon fürdő, belégzés és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. (Régen a néphit fiatalító hatást is tulajdonított az ilyen vizeknek.)

Források: Budapesten a Rudas, az Imre és a Gellértfürdő forrásai. Eger, Miskolctapolcai- és a Hévízi tó. A Hévízi-tó, a világ legnagyobb termáltava, amely egyszerre különleges természeti képződmény (Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület) és gyógyhely is (Hévízigyógyfürdő).

Vetró Rita