A fogyókúra szó sajnos magában rejti a kúra szót, ami általában valamilyen betegség, tünetcsoport megszüntetésére irányuló tevékenységek összessége.

Az elhízás már a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által is önálló betegségnek elismert jelenség, tehát valóban kúrálni való dolog. Ezt azért feszegetem ennyire, mert a kúra sokszor sajnos csak ideig-óráig enyhíti a tüneteket, tehát tüneti terápia. Ezt pont a fogyókúra esetén ismerjük a legjobban. Kilók mennek, kilók jönnek…

A helyes megközelítés az elhízáshoz vezető okok megszüntetése, ami egyenlő egy életmódváltással. Azonban vannak lehetőségek kezdeti gyorsabb eredmények, ezáltal sikerek elérésére, de mindig szem előtt kell tartani, hogy ne csak a fürdőruha szezonra tervezzünk!

Nem a szénhidrát a bűnös...

Sok fogyókúra létezik, ami a fenti makrotápanyagok elkülönítésén, vagy egyik másik bevitelének drasztikus csökkentésén alapszik.

Azonban legtöbbjük nem veszi figyelembe az adott tápanyag minőségét, ami legalább annyira fontos. Zsírokra, fehérjékre és szénhidrátokra egyaránt szükségünk van, hisz nem csak energiát, de építőköveket is szolgáltatnak a szervezetünk számára.

Amikor lejöttünk a fáról, energiánkat alapvetően szénhidrátokból fedeztük, és a mai dietetikai ajánlások is az összes energiabevitel nagyobb részének fedezését szénhidrátokból javasolják. Ebben van is igazság, de két problémát azért ne feledjünk.

Őseink szénhidrát forrása alapvetően nyers zöldségekből, gyümölcsökből és gumókból állt, nem pedig - a kb. 10.000 évvel ezelőtt megjelent gabonafeldolgozási módszerek következtében - tömegesen bevitt gabonából.

A hab a tortán, hogy a múlt században tökélyre fejlesztett finomítási eljárások révén szinte minden rosttartalmától megfosztott gabonához jutunk hozzá, ami sokkal rosszabb. A gabonával nincs baj, alapvető része a mai táplálkozásnak, de nem olyan mennyiségben, hogy szinte minden étkezés egyik összetevője legyen.

Ráadásul a finomított formák nem csak hiányosak rostokban, vitaminokban és más mikroelemekben, de bizonyos összetevők koncentrált formában jelennek meg bennük. Ilyen például a glutén, amit a lisztérzékenyek jól ismernek.

Azonban kevésbé ismert tény, hogy erre az anyagra – illetve egyik alkotóelemére a gliadinra – sokkal többen érzékenyek, mint gondolnánk. Ez az érzékenység azonban sokszor nem is emésztési, hanem pszichés zavarokban jelentkezik, ami százszor gyakoribb probléma, mint a valódi lisztérzékenység (coeliákia), de ez egy másik cikk témája kell, hogy legyen...

A legnagyobb gond a finomított szénhidrátokkal, hogy belőlük a cukor hirtelen szabadul fel, amit a szervezetnek el kell raktároznia, hogy később felhasználhassa.

A raktározás helye pedig, ahogy önök is kitalálták már, a zsírszövet. A gyors raktározás, azonban vércukorszint-esést jelent, ami sóvárgáshoz, éhséghez vezet, és a folyamat kezdődik előröl.

Ezt az ördögi kört csak úgy szakíthatjuk meg, ha kellő mennyiségű rostot viszünk be a szervezetünkbe, ami lassítja az egyszerűbb szénhidrátok felszívódását, illetve összetett formában visszük be azokat. Épp ezért fontos a megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs (de főleg zöldség) fogyasztása.

Fehérjék és zsírok: a minőség a fontos, nem a mennyiség

Mikor a fáról lejöttünk, az evolúció nem állt meg. Genetikai állományunk a mai napig változik, persze a mai junk food-on egészségesen élni tudó ember még nem jelent meg. Az ember azonban sok helyre eljutott, és ha megnézzük például az eszkimókat, azt láthatjuk, hogy az ő étrendjük nagyobb részét állati forrású táplálék teszi ki, így energiabevitelük nagyobb része származik fehérjéből és zsírból, mint szénhidrátból.

Nem szabad azonban elfelejteni azt a tényt, hogy rengeteg telítetlen, főleg omega 3 zsírsavat fogyasztanak el. Ez persze egy szélsőséges példa, de a mai fejlett társadalomban akkora a genetikai változatosság, hogy nem létezhet olyan egyetemes diéta, ami mindenkinek megfelelő. Ezért nem meglepő, hogy minden csodadiétáról hallunk pozitív és negatív tapasztalatot is.

Van aki, alkalmas vegetáriánus diétára, van, aki nem tud elegendő energiához jutni csak növényi táplálékkal. Ez azonban nem mond ellent annak a ténynek, hogy rengeteg friss zöldségre és gyümölcsre szüksége van mindenkinek, tekintet nélkül anyagcsere típusára.

Zsírok tekintetében már említettem, hogy nem mindegy azok minősége. Az összes sejtünk membránjának alap építőkövei olyan telítetlen zsírsavak, amiket be kell vinnünk a szervezetünkbe. Ezek mennyisége határozza meg a membrán rugalmasságát. Azonban ezek egymáshoz viszonyított aránya is fontos, ha ugyanis csak olíva- és napraforgóolajon élünk (zsírbevitel tekintetében), akkor az omega 6 zsírsavak aránytalanul nagy szerepet kapnak az omega 3 zsírsavakkal szemben, ami fokozhatja a gyulladásos reakciókat pl.: allergiákat, ekcémákat.

E mellett az omega 3 zsírsavak az idegrendszer alapvető építőelemei (nem meglepő, hogy az arány eltolódásával párhuzamosan nő a pszichés kórképek száma is). Legfőbb forrásaik a halak, de megtalálhatók a különböző magvakban (pl dió, mandula) és a lenmagban is. Itt meg kell azonban jegyeznem, hogy bizonyos omega 3 zsírsavak (EPA és DHA) csak tengeri forrásból fedezhetőek.

Kalória - mennyit egyek?

A kalória számolgatás megint csak egy kis részletet ad meg nekünk, ugyanis nem mindegy, hogy miből és mennyi kalóriát viszek be. (Itt jegyzem meg, hogy a köznyelvben kalóriaként emlegetett mennyiség, kilokalóriát (kcal) jelent, ami  a kalória ezerszerese.)

Kalóriaértéke minden szerves anyagnak van és azt mutatja meg, hogy ha az adott anyagot tökéletesen elégetem, mennyi energia szabadul belőle fel.

Vannak akik gyorsabban, vannak, akik lassabban égetik el a tápanyagokat. Vannak tápanyagok, amik lassítják, vannak, amik gyorsítják az anyagcserénket. Ennek genetikai és hormonális összetevői is vannak. Sőt, ennek megfelelően egyedi lehet mikrotápanyag, tehát vitamin és nyomelem igényünk is.

A túlzott kalóriabevitel mindenképp energiaraktározáshoz és hízáshoz vezet, de annak csökkentése önmagában biztosan nem oldja meg az elhízás problémakörét.

A nélkülözhetetlen méregtelenítés

A szervezet méregtelenítési reakciói azt a célt szolgálják, hogy a számunkra ártalmas anyagoktól minél hamarabb megszabaduljunk. Ennek legfőbb módja, hogy az adott „méreganyagot” vízoldékonnyá tegyük, majd kiürítsük (főként vizelettel, de a verítékkel is). Egyes anyagokat - melyek lehetnek zsíroldékonyak is - epesavakhoz kötve az epénkkel ürítjük a bélrendszerbe, majd az a széklettel távozik.

A zsíroldékony anyagok egy része azonban más sorsra jut, lerakódik a szírszövetben. Testünk, hogy ne károsítsa önmagát, nem is akarja elengedni a zsírokban raktározott méreganyagokat, ami a nem a fogyást szolgálja. A zsír - szerkezeténél fogva - nem csak a zsírszerű anyagokat, hanem a szerves savakat is képes megkötni.

E fenti tény két dolgot mond el számunkra:

1. Egy fogyókúra - főleg ha intenzív - mindig legyen egybekötve méregtelenítéssel, de legalábbis a folyadékbevitel (tiszta víz) jelentős emelésével. Máskülönben a fogyókúra megbetegíthet minket - ez a fő oka annak a gyakran hangoztatott ténynek is, hogy a hirtelen fogyás egészségtelen.

2. A méregtelenítés és a szervezet lúgosítása önmagában is képes fogyást előidézni, hisz ha a zsírban raktározott mérgeket és szerves savakat kiürítettük, nincs már szükség az azt tároló zsírmennyiségre sem.

Itt kell megjegyeznem, hogy a szervezetünk igen sok károsító hatásnak van kitéve nap mint nap, melyek forrásai nem csak a külső mérgek, hanem más külső hatások (pl.: sugárzások), illetve belső hatások: stressz, szabadgyök képződés, anaerob anyagcseretermékek.

A megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcsfogyasztás nemcsak tápanyagként, hanem olyan növényi hatóanyagok (antioxidánsok, falavonoidok, terpének, proantocianidinek stb.) forrásaként is szolgál, ami képes ellensúlyozni az említett hatásokat.

Mozgás: több mint energiaégetés

Hiba, ha a mozgást az „Ég a zsír” szlogennel intézzük el. A mozgás, amellett, hogy energiát éget, fokozza is az anyagcserét, tehát az energiamérleget jobban csökkenti, mint az az adott munkavégzésből számítható lenne. Ehhez azonban rendszeres és nem túl megterhelő, aerob mozgásra van szükség. Túlzott terhelés ugyanis tejsavképződéshez és fokozott szabadgyök képződéshez vezet, ami savasít.

E mellet az ilyen mozgásformák azok, amik fokozottabb éhséget is eredményeznek. Ellenben a rendszeres aerob mozgás bizonyítottan csökkenti is az étvágyat, ami sok esetben csak pótcselekvésként része az életünknek. Ne feledkezzünk meg a mozgás öröméről sem, ami a stressz leküzdésének egy fontos eleme, a mindennapi bosszúságok ellensúlyozója. Ilyenkor elménk is kikapcsol, és ideje van arra, hogy kicsit testünkkel is foglalkozzon.

Az izommunka fokozza a vér-és a nyirokkeringést is, ami a lerakódott salakanyagok könnyebb távozását teszi lehetővé, így segítve elő a méregtelenítést. Ha ez nem elég, a mozgás az egyetlen eleme a fogyókúránknak, amit igazán társas módon is végezhetünk, ami sokkal ösztönzőbb hatású, mint egyedül próbálkozni.

Étrend-kiegészítők

Végezetül felsorolok néhány eszközt, amivel gyorsítható a fogyás, de hangsúlyozni szeretném, hogy a fent leírtak alkalmazása nélkül, ezek édes keveset érnek.

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás mellett fokozhatjuk a hatást a supergreens zöldségkoncentrátummal is, mely növényi összetevőinél fogva lúgosít, méregtelenít és ellát rengeteg értékes növényi hatóanyaggal, antioxidánssal melyek nagyon fontosak a negatív anyagcsere folyamatok ellensúlyozására.

Ezt még ki lehet egészíteni a LL pH oldattal, mely fokozza a zöldségek lúgosító hatását, így segíti a zsírba lerakódott savak felszabadítását.

A szénhidrát anyagcsere ingadozását a sejtek inzulinérzékenységének fokozásával lehet elérni, melynek egyik legfőbb eleme a Króm, de ebben kisebb részt a Vanádium is szereppel bír. Növények közül a Bitter Melone (keserű dinnye vagy szarvaskörte) és a Gymnema Sylvestre nevű Indiai gyógynövény segíti a szénhidrát anyagcserét, stabilizálja a vércukorszintet.

A zsírsavak lebontásához fontos elem a L-Karnitin nevű aminosav, mely fontos eleme a sejten belüli energiatermelő folyamatoknak is.

A méregtelenítés folyamatához fontos a máj működésének segítése, melyre a máriatövis és a homoktövis kivonatai a legmegfelelőbbek. Az epekiválasztás fokozására gyermekláncfű gyökeret és levelet , illetve az articsóka levelet használhatjuk. Ez utóbbiakat segíti a fokozott telítetlen zsírsav bevitel is. A gyermekláncfű levelét salátába is tehetjük, ugyanúgy, ahogy a ruccolát is. A májat legjobban támogató tápanyagaink a brokkoli és a grapefruit is, melyek mindenki számára elérhetőek és napi rendszerességű fogyasztásukat javaslom.

Fenti összetevők nagy része megtalálható a Lipo Lite nevű készítményünkben is, mely komplex módon tartalmazza a fogyás részleteit támogató elemeket.

Dr. Gulyás Tamás