Ellenálló-képességünkért is sokat tehetünk, ha átgondoljuk táplálkozási szokásainkat. És ezt nemcsak kimondani, hanem megvalósítani is egyszerű!
Mint tudjuk a korokozók elleni rendszerünk meglehetősen összetett. Első védelmi vonalát a bőr, a gyomorsav, a belekben élő hasznos baktériumok, a vizelet és a könny alkotják.
Szervezetünkben baktériumokra, vírusokra és egyéb kórokozókra vadászva őrjáratoznak a fehérvérsejtek. Ha valamelyikre rábukkannak, fegyverként saját magukat hasznosítják: antitesteket és méreganyagokat termelnek elpusztításukra. Amennyiben valahol gyulladás lép fel, a monociták és makrofágok – vagyis az átalakult fehérvérsejtek – körülveszik és felemésztik a bűnösöket.
|
Tipp
|
|
Azt javasoljuk, egészben fogyasszuk a gyümölcsöket, a facsart leveket pedig hígítsuk tiszta vízzel. - Sokat hangoztatott tény, hogy a szervezet a facsart gyümölcsléből sokkal nagyobb mennyiségben képes felvenni a tápanyagokat, mint akkor, amikor az egész növényt elfogyasztjuk. - Sajnos a gyümölcsökben található cukor is gyorsabban felszívódik, annak minden következményével. - Facsarással eltávolítjuk a gyümölcsben és a zöldségben lévő emészthetetlen rostokat, amik nagyon fontosak a bélrendszer működése, a bélfal tisztítása, a bél megfelelő folyadékegyensúlyának szempontjából. E mellett nem hagyja pangani a káros baktériumokat. |
A fenti folyamatban kulcsfontosságú szerep jut az A-, B-, C-, E-vitaminnak, béta-karotinnak, kalciumnak, szelénnek, cinknek, vasnak, magnéziumnak. Mivel,
A fitokemikáliák - vagy más néven növényi nyomelemek - olyan súlyos betegségek megelőzésében lehetnek segítségünkre, mint a rák, a szívbetegségek, valamint az asztma, az ízületi gyulladás és az allergia.
Azonban ne felejtkezzünk meg a változatosságról sem. Mert bár a gyümölcsök és zöldségek nagyon hatásosak egészségünk felturbózására, a napi táplálkozás kiegészítőjeként kell fogyasztani őket.
Elegendő mennyiséget kell ennünk a többi ételcsoportból is (gabonafélékből), ha azt akarjuk, hogy a csontjaink erősek, a sejtjeink pedig egészségesek legyenek.
A mérték sem árt, sőt amennyiben személyre szóló diétát követünk, vagy orvosi felügyelet alatt állunk, mindenképpen beszéljük meg az orvosunkkal, mielőtt bármilyen drasztikus változtatásba vagy új egészségmegőrző kúrába kezdünk.
|
-
|
Tápanyagok
|
Funkciók
|
|
Gyümölcsök |
|||
 |
Vírusölő, baktériumölő, rákmegelőző
|
||
 |
Elősegíti a véralvadást, tonizáló, hashajtó, reaktiválja a gyomor hasznos baktériumamit, csökkenti a koleszterinszintet, megszabadítja a szervezetet a toxinoktól
|
||
|
Lebontja a felesleges nátriumot, elősegíti az emésztést
|
Igaz, szinte minden évszakban kapható, de ne felejtsük el, hogy hazánkban nem őshonos fajta.
|
||
|
Tisztító, belsőleg antiszeptikus hatású, erősíti a gyomormozgást
|
úa.
|
||
 |
Alvássegítő, idegnyugtató, gombaölő, természetes antibiotikum, gyógyítja a fekélyt, csökkenti a koleszterinszintet, segít eltávolítani a toxikus fémeket a szervezetből
|
úa. | |
Zöldségek |
|||
 |
Rákmegelőző, antioxidáns, tisztító hatású, kiváló rostforrás, antibiotikus hatású, vírusölő, serkenti a májműködést
|
||
 |
Kiváló méregtelenítő, táplálék a májnak és az emésztőrendszernek, segíti a vese működését, vírusölő, baktériumölő hatású
|
||
|
Káposzta
 |
Nyersen fogyasztva méregteleníti a gyomrot és a vastagbél felső szakaszát, segíti az emésztést, erősíti az immunrendszert, vírusölő, baktériumölő, rákmegelőző, antioxidáns.
|
||
 |
Tisztító hatású, akadályozza a vesekő kialakulását, vérképző, méregteleníti a májat és az epehólyagot
|
||
 |
Hidratáló, antiszeptikus, lúgos, gyógyítja a májgyulladást, likopintartalma miatt hatékony rákmegelőző
|
||
Ki hinné, hogy a betegségek 80%-a a bélrendszerből indul ki? Ráadásul az immunglobin 70%-a is itt keletkezik.
A fertőzés elleni védelem, az immunrendszer serkentése szempontjából a Lactobacillus , a Streptococcus és a Bifidobacterium a legfontosabbak, úgynevezett „hasznos baktériumok”. Egyébként a vastagbélben – mai tudásunk szerint – 400-500 mikróba- (baktérium, gomba) faj él.
Egy gramm béltartalomban kb. 1 milliárd baktérium fordul elő. Más számítások szerint a felnőttek testtömegéből 1-1,5 kg-ot tesznek ki az emésztőrendszer mikróbái (baktériumok, gombák). Az anyatejjel táplált csecsemőknél a hasznos baktériumok, főleg bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét ( 95-98%), addig a felnőtt lakosságnál ez az arány nem éri el a 10%-ot sem.
A vastagbél működése és az emberi egészség között igen szoros a kapcsolat. A káros bomlástermékeket termelő rothasztó baktériumok túlsúlya vastagbélrákhoz, májkárosodáshoz, irritábilis bél szindrómához (IBS), candidiasishoz, gyakoribb bélfertőzésekhez, emelkedett vérkoleszterin szinthez vezethet, míg az ún. „hasznos bélbaktériumok” ezt ellensúlyozni képesek.
Amikor antibiotikus kezelésre kényszerülünk, akkor ezt a kényes egyensúlyt borítjuk fel, a hasznos bélbaktériumok kiirtása után más, káros baktériumok szaporodnak el a vastagbélben, és így újabb betegségek, problémák, tünetek jelentkezhetnek. Az említett bakteriális egyensúlyt szintén rontja az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, a stresszes életmód, az utazási izgalmak.
A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amik a táplálékkal bekerülve a bélbe segítik az ottlévő állandó flóra fenntartását. A bélflóra a születést követő első két évben alakul ki. Fontos funkciót tölt be az emésztésben, bizonyos vitaminok termelésében és felszívódásában a koleszterin-anyagcserében és a kórokozó baktériumok megtelepedésének megakadályozásában.
Ahhoz, hogy egy mikroorganizmust probiotikumnak nevezzenek bizonyítottan az egészségre kedvező hatással kell legyen. Ellenállónak kell lenniük a gyártási folyamatokkal és az emésztőnedvekkel szemben, hiszen csak az életképes mikroorganizmusok képesek a vastagbélben kifejteni jótékony hatásukat.
Ezeket, a mechanizmusokat még ma is vizsgálják, de úgy tűnik, hogy a probiotikumok képesek a szervezet ellenálló-képességét fokozni, pl. a hasmenéses fertőzésekkel szemben azáltal, hogy gátolják a kórokozó baktériumok megtelepedését a bélben.
A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emésztőenzimeknek ellenállnak és serkentik a bélflórában lévő hasznos baktériumok szaporodását. A leggyakrabban előforduló prebiotikumok az oligoszacharicdok. Közülük is a legkiemelkedőbb hatásúak az inulin, laktulóz, fructo- oligoszacharida és a galacto-oligoszacharida.
Ezek a vegyületek természetben a borsóban, babban, fokhagymában, hagymában, articsókában stb. találhatók meg. A prebiotikumok kedvező hatása elsősorban a probiotikumok szaporodásának fokozásában van. Ezzel párhuzamosan gátolja a káros baktériumok megtapadását a bélben, valamint elősegíti egyes ásványi anyagok: kalcium, magnézium, cink, vas felszívódását.
E hatás a prebiotikumok három funkciójával magyarázható: először is a prebiotikumok képesek megkötni ezeket az ionokat, megakadályozva komplexképzésüket így azokat felszívható formában szállítják a bélbe.
Másrészt a bélben történő fermentációs tevékenységük során a pH-t csökkentve növelik az ionizált formák koncentrációját. Harmadrészt pedig ozmotikus hatásuknál fogva vizet szívnak vissza a bélbe, így több ion oldódik és szívódik fel a bélből. E mellett A probiotikumok többféle vitamint is termelnek, melyek így közvetlenül (külső bevitel nélkül) állnak rendelkezésünkre.
A harmadik nagy csoport a szimbiotikumok, ahol a pre- és probiotikumokat kombinálva teszik hozzá az élelmiszerekhez, ezáltal fokozva egymás hatását még értékesebbekké válnak. Ezt általában tejtermékek készítésénél alkalmazzák. Látva a pre- és probiotikumok számos jótékony hatását egészségünkre, kijelenthetjük, hogy az ilyen élelmiszereknek fontos szerepet kell kapniuk a mindennapi életünkben.
Források:
A bélflóra és szimbiotikumok >>
Csodakoktélok: Immunerősítés. Opus Kiadó, 2004.
Csodakoktélok: Egészség-megőrzés. Opus Kiadó, 2004.
Szerzők: Tárczy Judit, Vetró Rita, Dr. Gulyás Tamás
Összeállította: Vetró Rita
