Jó ha tudjuk,

hogy az üzletek polcain vagy a hűtőpultban elhelyezett csomagolt élelmiszereket kötelezően magyar nyelven megfogalmazott, jól olvasható jelöléssel kell ellátni.

Jó ha tudjuk,

hogy a jelölésnek tartalmaznia kell a termék pontos megnevezését, illetve amennyiben a név nem elegendő ahhoz, hogy tájékoztasson az élelmiszer valódi jellegéről, kiegészítő információkra is szükség lehet, amelyeket a megnevezéshez kapcsolódóan, azzal egy látómezőben kell elhelyezni (pl. pulyka nuggets - panírozott, elősütött pulyka falatok).

Jó ha tudjuk,

hogy az élelmiszereket jelölni kell a minőség megőrzési vagy fogyaszthatósági idő lejárati dátumát. Tudni kell azonban, hogy a feltüntetett lejárati idő kizárólag a bontatlan csomagolású élelmiszerekre vonatkozik. Amennyiben a gyári csomagolást megbontják, az élelmiszert általában néhány napon belül kell fogyasztani. A fogyaszthatósági idővel rendelkező élelmiszereknél lényeges a csomagoláson feltüntetett tárolási feltételek megtartása is.

Jó ha tudjuk,

hogy a termék megnevezése olyan kifejezést is tartalmazhat, amely nem mindenki számára egyértelmű. Például a „probiotikus”=élettanilag kedvező hatású mikroba, amely kedvezően hat a bélflóra összetételére, ezáltal javítja az emésztést. Az „élőflórás”=utóhőkezelés nélküli tejtermék.

Jó ha tudjuk,

hogy a kereskedelembe kapható ún. laktózmentes (tejcukormentes) tejtermékeket a tejcukor érzékenységben szenvedők bártan fogyaszthatják, mert a bennül lévő tejcukrot enzimek segítségével egyszerű cukorrá bontották, így az már a laktózin-toleránsok szervezete számára is könnyen hasznosítható.

Jó ha tudjuk,

hogy amennyiben a csomagoláson a következő figyelem felhívó szöveget valamelyike olvasható:: „nyomokban földimogyorót, mandulát, tejanyagot tartalmazhat”, vagy mogyorót, tejet, lisztet, felhasználó üzembe készült”, akkor az adott termék allergén anyagokat (pl. tojás, mogyorófélék, tejcukor, glutén, szója, diófélék) tartalmazhat, amelyek az érintett fogyasztó számára veszélyt jelenthetnek.

Jó ha tudjuk,

hogy az „édesítőszerrel” (pl. aszpartám”) készült élelmiszerek fenik-alanin forrást tartalmaznak, amely összetevő az egészségre ártalmas, allergiás reakciókat válthat ki az arra érzékenyeknél.

Jó ha tudjuk,

hogy a gyümölcslevek esetében a termék elvezése egyben minőségi besorolást is jelent. Így a tápanyagtartalmat tekintve a legértékesebbek a gyümölcslevek, majd őket követik a nektárok, végül pedig a legkevesebb hasznos anyagot tartalmazó gyümölcs italok zárják a minőségi rangsort.

Jó ha tudjuk,

hogy az úgynevezett „tasakos” vagy „üveges” félkész-, készételeket a legjobb minőség elérése érdekében a csomagoláson feltüntetett felhasználási útmutató alapján kell elkészíteni.

Jó ha tudjuk,

hogy az E számok döntő többségében a természetben is előforduló vegyületek, melyeket hosszú és nem mindenki számára érhető kémiai megnevezésük miatt tüntetnek fel E számmal a termékek összetevői között. Lista az ételízesítőkről, aromákról >>

Jó ha tudjuk,

hogy napjainkban a hagyományos élelmiszerek mellett különböző, azokat helyettesítő készítményeket is árusítanak. Ezekben az eredeti termék valamely összetevőjét más anyaggal helyettesítik, vagy valamely alkotóját csökkentett mennyiségben alkalmazzák. Így például nem összetévesztendő a frissföl és a tejföl, mert az előbbiben a táplálkozás élettani szempontból értékesebb tejzsírt, értéktelenebb növényi zsírral pótolják. Hasonló a helyzet a tejszínhabbal és a különféle élelmiszer-készítményekkel. A virsli csupán távoli „ismerőse” a „Füstlinek” és a „Würslinek” ugyanis e termékek csupán külső megjelenésükben hasonlítanak a virslire. Továbbá a mindenki által kedvelt csokoládé sem azonos minőségű a gyakran használt kakaós bevonóval, mert a bevonó esetében a kakaóvaj helyett egyéb növényi zsírókat alkalmaznak.

Forrás: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság