A „csodálatos antibiotikumok” megjelenése számos emberi életet mentett meg, de sajnos megteremtette a súlyos mellékhatások lehetőségét is. Ezek jelentős része a gyomor és bélrendszer területén, főleg a vastagbélben jelentkezik.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor az antibiotikum használata elkerülhetetlen. Ahhoz, hogy megtudjuk, a fertőzés gyógyításán túl mi történik ilyenkor a bélrendszerünkben, és mit tehetünk ellene, először meg kell ismernünk a vastagbél-flóra és a probiotikum, prebiotikum, szimbiotikum fogalmát.
A vastagbélben , mai tudásunk szerint, 400-500 mikróbafaj (baktérium, gomba) él. Egy gramm béltartalomban kb. 1 milliárd baktérium fordul elő. Más számítások szerint a felnőttek testtömegéből 1-1,5kg-ot tesznek ki az emésztőrendszer mikróbái (baktériumok, gombák). A fertőzés elleni védelem, az immunrendszer serkentése szempontjából a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium a legfontosabbak, úgynevezett „hasznos baktériumok”.
Míg az anyatejjel táplált csecsemőknél hasznos baktériumok - főleg bifidobaktériumok - alkotják a bélflóra zömét (95-98%), addig a felnőtt lakosságnál ez az arány nem éri el a 10%-ot sem. A vastagbél működése és az emberi egészség között igen szoros a kapcsolat. A káros bomlástermékeket termelő rothasztó baktériumok túlsúlya vastagbélrákhoz, májkárosodáshoz, irritábilis bél szindrómához (IBS), candidiasishoz, gyakoribb bélfertőzésekhez és emelkedett vérkoleszterint szinthez vezethet, míg az ún. „hasznos bélbaktériumok” ezt ellensúlyozni képesek.
Amikor antibiotikus kezelésre kényszerülünk, akkor ezt a kényes egyensúlyt borítjuk fel. A hasznos bélbaktériumok kiirtása után más, káros baktériumok szaporodnak el a vastagbélben, és így újabb betegségek, problémák, tünetek jelentkezhetnek.
Az említett bakteriális egyensúlyt szintén rontja az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a stresszes életmód és az utazási izgalmak.
A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek a táplálékkal bekerülve a bélbe segítik az ott lévő állandó flóra fenntartását. A bélflóra a születést követő első két évben alakul ki. Fontos funkciót tölt be az emésztésben, bizonyos vitaminok termelésében és felszívódásában a koleszterin-anyagcserében és a kórokozó baktériumok megtelepedésének megakadályozásában.
Ahhoz, hogy egy mikroorganizmust probiotikumnak nevezzenek, bizonyítottan kedvező hatással kell lennie az egészségre. Ellenállónak kell lennie a gyártási folyamatokkal és az emésztőnedvekkel szemben, hiszen csak az életképes mikroorganizmusok képesek a vastagbélben kifejteni jótékony hatásukat.
Ezeket a mechanizmusokat még ma is vizsgálják, de úgy tűnik, hogy a probiotikumok képesek a szervezet ellenállóképességét fokozni (pl. a hasmenéses fertőzésekkel szemben) azáltal, hogy gátolják a kórokozó baktériumok megtelepedését a bélben. Emellett a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek életminőségét javítják és csökkentik néhány rákkeltő mikroorganizmus tevékenységét. A bíztató eredmények hatására világszerte folyik e baktériumok vizsgálata és izolálása.
Manapság leggyakrabban alkalmazott, klinikai vizsgálatokkal igazolt probiotikumok: Bifidobacterium bifidum, Bifidobacterium longum, Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, Lactobacillus plantarum és a Streptococcus thermophilus. Ezeket a mikroorganizmusokat hozzáadhatják önállóan vagy más baktériumokkal keverve az élelmiszerekhez, táplálék-kiegészítőkhöz vagy gyógyszerekhez.
A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emésztőenzimeknek ellenállnak és serkentik a bélflórában lévő hasznos baktériumok szaporodását. A leggyakrabban előforduló prebiotikumok az oligoszacharicdok. Ezek közül is a legkiemelkedőbb hatásúak az inulin, laktulóz, fructo- oligoszacharida és a galacto-oligoszacharida.
Ezek a vegyületek természetben például a borsóban, babban, fokhagymában, hagymában, articsókában találhatók meg.
A prebiotikumok kedvező hatása elsősorban a probiotikumok szaporodásának fokozásában van. Ezzel párhuzamosan gátolják a káros baktériumok megtapadását a bélben és elősegítik egyes ásványi anyagok (kalcium, magnézium, cink, vas) felszívódását.
Ez a hatás a prebiotikumok három funkciójával magyarázható. Először is a prebiotikumok képesek megkötni ezeket az ionokat, megakadályozva komplexképzésüket, így azokat felszívható formában szállítják a bélbe.Másrészt a bélben történő fermentációjuk során a pH-t csökkentve növelik az ionizált forma koncentrációját. Harmadrészt pedig ozmotikus hatásuknál fogva vizet szívnak vissza a bélbe, így több ion oldódik és szívódik fel a bélből.
A harmadik nagy csoport a szimbiotikumok csoportja, ahol a pre- és probiotikumokat kombinálva teszik hozzá az élelmiszerekhez. Ezáltal fokozva egymás hatását, még értékesebb élelmiszert kapunk. Ezt általában tejtermékek készítésénél alkalmazzák. Látva a pre- és probiotikumok számos jótékony hatását kijelenthetjük, hogy az ilyen élelmiszerek fontos szerepet kell hogy kapjanak a mindennapi életünkben.
GMP – garantált minőség és biztonság
A Fitline cég termékei klinikailag is tesztelt készítmények.
2006-tól Németországban a Fitline termékeket a (táplálék-kiegészítők helyett) gyógyhatású termékek kategóriába sorolták át kiváló klinikai és kórházi eredményeinek köszönhetően.
Tárczy Judit