A gyomorfekélyt, majd a gyomorrákot előidéző állapot az átlagosnál előbb alakulhat ki a nagyobb mennyiségű sót fogyasztók körében, amennyiben eredetileg a Helicobacter pylori nevű baktérium okozta panaszukat - olvasható az Amerikai Mikrobiológiai Társaság honlapján.

A kutatók megfigyelése szerint a fekélyt okozó Helicobacter pylori képes alkalmazkodni a megfertőzött személy étrendjéhez: génmutációkon esik át, aminek révén alkalmas lesz arra, hogy érzékennyé váljon a gyomorban lévő magas sókoncentrációra, majd megnövekedett génaktivitással reagáljon a sajátosan sós környezetre.

A spirál alakú baktérium a gyomor és a patkóbél savas környezetében él, s amellett, hogy a gyomor nyálkahártyájának gyulladását idézi elő, az emésztőtraktusban kialakuló fekélyeknek is ez a leggyakoribb kórokozója: a patkóbélben 90, a gyomorban 80 százalékban tehető felelőssé a fekély kialakulásáért. A fertőzött emberek körében - a nem fertőzöttekkel összehasonlítva - kettő-hatszorosára nő meg a nyálkahártyaszövet limfómájának és a gyomorrák kialakulásának a kockázata (a limfómák nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedések).

Hanan Gancz és munkatársainak az élő szervezeten kívül (in vitro) végzett legújabb vizsgálatai szerint egyértelmű összefüggés van a H. pylori aktivitása és az étrend magas sótartalma között. A baktériumok növekedési ütemét első lépésben lecsökkentette ugyan a magas sókoncentráció, a nagyobb sóterhelésnek kitett baktériumok azonban egy idő után morfológiai változáson mentek át: a sejtek megnyúltak és hosszú láncokat alkottak. A sejtosztódási rendellenességen kívül a kutatók azt is megfigyelték, hogy megnőtt a baktérium szaporodási képességéért felelős két gén aktivitása: a megfigyeltekre való tekintettel azt javasolják, hogy akik családjában ismert a gyomorfekélyre való hajlam, azok szokjanak le az ételek sózásáról - olvasható az intézet sajtóközleményében.

A Helicobacter pylori fertőzés Magyarországon is igen gyakori: több - különféle korcsoportokra kiterjedő - vizsgálat is igazolta, hogy az összezsúfolódva élő, többgenerációs családokban és a szociálisan hátrányos helyzetű rétegekben csaknem minden egyén fertőződött. A statisztikák alapján úgy tűnik, a probléma az alacsony jövedelmű rétegek mellett leggyakrabban az idősebbek körében fordul elő. A 40 év alattiak 20, a 60 év felettiek 50 százalékát tartják fertőzöttnek a közegészségügyi szakemberek.

Forrás: MTI