A karácsonyi ünnepek alatt minden család otthonába „beköltözik” néhány színes, illatos gyertya. Ezeket készen is beszerezhetjük, de óriási örömöt szerezhetünk gyermekeinknek, ha közösen fogunk neki az elkészítésnek.
Ha ódzkodunk a gyertyaöntés gondolatától, néhány egyszerű darab feldíszítésével, vagy egy-egy különleges kompozíció kialakításával is kellemes hangulatú dekoráció kerülhet ki kezeink közül. Ezeket nem csupán lakásunk kicsinosítására használhatjuk, hiszen ajándékként is megállják a helyüket.
Elkészítésükhöz használhatunk maradék gyertyacsonkokat, illetve a hobbyboltokból beszerezhető viaszt. Ha a régi darabok újrahasznosítása mellett döntünk, ezeket először reszeljük le, vagy vágjuk apróbb darabokra, ügyelve arra, hogy a különböző színű forgácsok ne keveredjenek. Mivel a viasz gyúlékony, soha ne melegítsük közvetlenül: használjunk erre a célra egy vízzel megtöltött lábast, valamint egy másik tégelyt, amelyben az alapanyagot felolvaszthatjuk.
Elkészítés:
Alkotásunkat igazán egyedivé formálhatjuk, ha többféle színű viaszt használunk, és ezeket különböző arányban egymásra öntjük.
Ekkor azonban ügyeljünk arra, hogy mindig csak egy-egy réteg megszilárdulása után töltsük rá a következőt, nehogy összekeveredjenek. Tetszetős darabot készíthetünk fehér színű paraffinból is, ha még dermedés előtt egy kevés színes viaszt csurgatunk bele.
Díszítésként különféle fűszereket – pl. fahéjrudat, szegfűszeget, csillagánizst, babérlevelet –, citrusféléket és száraz virágokat is használhatunk. Ebben az esetben csepegtessünk egy kevés viaszt az öntőforma belső oldalára, tapasszuk rá a kiválasztott anyagokat, s csak ezután töltsük fel az edényt. Ha az így dekorált gyertyát meggyújtjuk, legyünk óvatosak, mert a száraz levelek és fűszerek könnyen lángra lobbanhatnak.
Megpróbálkozhatunk mártott gyertya készítésével is. Lógassunk egy hosszabb kanócot először forró viaszba, majd hideg vízbe, hogy megdermedjen, és ezt a műveletet addig ismételjük, míg alkotásunk el nem éri a kívánt vastagságot. A gyertyát különlegesebbé tehetjük, ha variáljuk az eltérő színű alapanyagokat, s utolsó lépésként víz helyett illatos fűszerkeverékbe (pl. őrölt fahéjba és vaníliába) lógatjuk.
Az alapanyagot a viaszgyertyáknál már ismertetett módon – forró vízzel teli lábas segítségével – olvasszuk fel, majd öntsük egy kisebb üvegpohárba. Ha a zselé megszilárdult egy hústűvel vagy hurkapálcával szúrjunk egy lyukat a közepébe, és óvatosan állítsuk bele a kanócot.
Természetesen az ilyen típusú gyertyák is megannyi variációs lehetőséget kínálnak: díszíthetjük őket csigaházakkal, kagylókkal, szárított gyümölcskarikákkal, levelekkel, fűszerekkel, kaviccsal, gyöngyökkel stb. Első lépésben tegyük a pohár aljára a kiválasztott apróságokat, majd öntsünk rájuk zselét. Rétegezhetjük is a díszeket, ám ebben az esetben csak akkor tegyünk bele újabb kagylókat vagy fűszereket, ha az előző sáv már megdermedt. Amennyiben gyúlékony anyagokkal dolgozunk, érdemes ezeket a pohár alsó harmadába tenni, nehogy később lángra kapjanak.
Különböző színű zselék rétegezésével is érdekes eredményt kapunk. A hatást fokozhatjuk, ha a poharat kissé megdöntjük, míg az anyag megszilárdul, és csak ezután töltjük rá az újabb, különböző színű adagot.
A hobbyboltokban színes viaszgyöngyöt valamint gyertyareszeléket is beszerezhetünk. Ezekből néhány pillanat alatt mutatós darab készülhet: csupán egy fémtalppal ellátott kanócot kell egy üvegpohárba állítanunk, és rászórnunk a színes viaszdrazsét.
Őri Katalin